Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-18 / 211. szám

ígaa jsíiríryidsic. 1928. szeptember 16. A szlovák politika és az amerikai tétok. A »Nyirvidék« számára irta: dr. Pechány Adolf, m. kir. kor­mányfőtanácsos. Az amerikai tót egyesületek ve­zető emberei állandó összekötte­tésben állottak a turócszentmár­toni tót centrummal. Gyakori gyűjtéseket rendeztek tót kulturá­lis célokra. De az amerikai tótok a csehekkel nem rokonszenveztek. Ezt Massaryk is kénytelen volt konstatálni, midőn 1918. május havában az Egyesült Államokba érkezett, hogy egységes csehszlo­vák frontot teremtsen. Az ameri­kai tótok a csehekkel való egye­süléstől húzódoztak, Szlovenszkó teljes autonómiáját követelték, az 1861-ben Turócszentmártonban ho zott határozat értelmében. Ezt a célt, többen, a csehek segítségé­vei remélték elérni, de volt egy hatalmas csoport, Daxner Iván vezetése alatt, amelyik a Felvidék autonómiáját Magyarország ál­lami keretében szerette volna megvalósítani. Massaryk látta, hogy az amerikai tótokkal más­kép nem boldogul, s minthogy határozatukra égető szüksége volt, megszerkesztette és aláíratta a pittsburghi szerződést. Az amerikai tótok azt hitték, hogy a pittsburghi szerződés alá­írásával nagy szolgálatot tettek a tót nemzetnek. A Felvidék megszállása után 54000 dollárt küldtek Szlovenszkó autonóm be­rendezkedésére és várták a tót autonómiának törvénybeiktatását. Közben sürün érkeztek szomorú hirek a «felszabaditott» Szlo­venszkóról s igy az amerikai tó­tok tudomást szereztek a cseh garázdálkodásokról is. Erre töb T ben meglátogatták Szlovenszkót, köztük az Amerikai Tót Liga el­nöke, Mamatej is, aki annak ide­jén a pittsburghi szerződést a Liga nevében aláirta. Mamatej Hodzsával lépett érintkezésbe s együtt megszerkesztették azt a levelet, amelyben az amerikai tó­tokkal tudatták, hogy Szlovensz­kón az autonomiát senki sem kö­veteli. Ezt a levelet valamennyi csehbarát parlamenti képviselő aláirta, a Hlinka-párti képviselők neveit pedig ráhamisitották. Az amerikai tótok türelmüket vesztvén, 1922-ben memorandu­mot küldtek Massaryknak és va­lamennyi számottevő cseh politi­kusnak, de Prágában a memoran­dumot még válaszra sem méltat­ták, sőt egyes cseh politikusok parlamenti beszédeikben, emiatt, az amerikai tótokat még meg is rótták. Az amerikai csehek pe­dig, hogy a megkezdett autonó­mista mozgalmat minél jobban gyöngítsék, az Amerikai Tót Li­gával szemben uj Csehszlovák Egyesületet alapítottak Tót Nem­zeti Szövetség cimen és megkez­dődött a politikai harc az ameri­kai csehek és tótok között. A Ligának pittsburghi szerve, 1925-ben, felhívást intézett az amerikai tótokhoz, melyben a kö­vetkezőket irja: «Testvéreink, a Kárpátok aljáról, segítségért ki­áltanak, mert erkölcsileg és anya­gilag pusztulnak. Nem kapták meg, ami nekik ígérve volt, hogy tudniillik a köztársaságban há­rom fontos elv fog érvényesülni: a szabadság, az igazság és a de­mokrácia elve. Nekünk kötelessé­günk rajtuk segiteni». Az amerikai tót vezető-körök azt hitték, hogy talán a legköze­lebbi választások alkalmával lehet majd valamit elérni, s már 1925­ben uj felhívással fordultak az amerikai tótokhoz, hogy a Tót Nemzeti Párt és a Tót Néppárt választási költségeire áldozzanak. «Nernzetünk szenved — irják — a prágai centrálizmus már köszö­rüli kését, készül a nagy harcra. Azok, akik Szlovenszkón, a mai vészterhes uralmat meghonosítot­ták, nem riadnak vissza semmi anyagi áldozattól, semmi gonosz­ságtól, vagy erőszaktól, hogy a tót nemzeti öntudat küzdelmét végkép letörjék». A novemberi vá­lasztáson a Tót Nemzeti Párt egyetlen mandátumot sem kapott, a Hlinka-párt megerősödött ugyan — de nem annyira, hogy teljesen ura legyen a helyzetnek. Ez az amerikai tótokat ujabb akcióra késztette. Az amerikai Tót Ligának 1926. május havában Detroitban tartott kongresszusán határozatilag kimondották, hogy az Amerikai Tót Liga «szilárdan áll eredeti álláspontján, követeli a pittsburghi szerződés törvénybe­iktatását és amennyiben ezt Prá­gában megtagadnák, a szlovák po litikai vezető körökkei egyetértve, kész ebben az ügyben az illetékes nemzetközi fórumhoz fordulni®. E határozat Hlinkáékat arra sarkalta, hogy teljes eréllyel a tóf autonómiáért küzdjenek. — Harcuk azonban, ekkor is meddő volt, miért is az amerikai tótok áldozatkészsége is megcsappant. Erre Hlinka a chikágói kongresz­szusra utazott s ott felhasználta az alkalmat arra, hogy az ameri­kai tótokkal közvetlen érintkezés­be lépjen és politikai küzdelmé­hez anyagi támogatást nyerjen. De a pénzgyüjtés nem hozta meg a várt eredményt. Hlinka bukófélben álló bankját nem tudta szanálni, a részvényesek zúgoló­dása már nagyon is hangos volt s rontotta Hlinka népszerűségét. Ilyen körülmények közt Hlinkáék beléptek a koalícióba s ezzel az amerikai tótokat ujabb nagy csa­lódás érte. Ma az amerikai tót táborban a helyzet époly zavaros, mint a szlovenszkói tót politikusok tábo­rában. BSSÜ aMW»3WS»Ső;s!< (A «Nyirvidék» tudósítójától). Szeptember 10-én a kora hajnali órákban az anarcsi szövetkezet korcsmájából egy mulató társaság virágos kedvvel tartott hazafelé. A társaság tagjai közül többen megálltak Takács Imre anarcsi hentes háza előtt. A hentes kint volt az udvarban és az ittas legé­nyek nemcsak kötekedni kezdtek vele, hanem egyikük fokossal tá­madt rá, a másik pedig, J. Ta­kács József nevü anarcsi legény egy rozsdás gyalogsági szúrony­nyai szurkált feléje. A kötekedés­ből csakhamar komoly verekedés lett. Takács Imre a fokossal és szuronnyal szemben a konyhából kihozott cséphadaróval védekezett és három hatalmas ütést mért Ta­kács József földművesre, hogy kiüsse kezéből a szuronyt. A cséphadaró szíjjá elszakadt és a hentes a cséphadaró rudjával ki tudta verni mind a két táma­dót az udvaráról. A verekedésben Beidet berg, nem tudlak elfeledni!.. {Szerdától az Apollóban Dorothea Wieck Vivian Glbson «arl Plattén Szerdátóí hz Apollóban Hétfőm Szigorúan felnőtteknek! LiL DAGOVER idei első nagy attrakciója! Maupassant világhírű regényel Csak, egy táncosnő... Nagymarosi ersölcsrajz 9 felvonisban. Két burleszk Bl*£«rí S$prdá> A tavaiyi szezonban Csütörtököd bemutatott „Heidelbergben vesztettem el szívemet" tcslvérfilnije: Heídeiberp, nem tudtak eifetedni! Ro;n«nti»us di«ktörténet 9 feironáj-bun. DOROTHEA WíECK, VIVIÍN 61BS0N a félszer pékben. Gazdag kísérő műsor Eióadátnt 0554->* Ne mulassza el, ha Budapestre megy, felkeresni a „Bohém" mulató i VII., Rálkóozi nt 36c j Világvárosi mCsor! j Naponta kerdel* !0 órakor. '• Kávéházi árak. Belépődíj nincs. "Iss^ssEa részt vett ittas legények közül Takács József anarcsi földműves a kapott súlyos ütések következ­tében másnap délután szülei laká­sán meghalt. A nyíregyházi kir. ügyészség indítványára a kisvár­dai kir. járásbíróság elrendelte a holttest felboncolását, amelyet szombaton délután foganatosítot­tak is. Amerika jövője Amerika emberanyaga a háború utáni statisztikák szerint már nem éri el azt a nivót, amelyet világszerte gondolnak róla. Kezd meginogni az a hírnév, amelyet at létái, -föifedezői, úttörő munkásai, régi híres pionírjai szereztek Amerikának s amelynek alapján Amerika népét a világ egyik legegészségesebb, legerősebb nem­zetének tartották. A fizikai ha­nyatlást jelezte a háború alatti so­rozásokon visszautasított, alkal­matlan rekruták megdöbbentően nagy száma, továbbá a szellemi képességek csökkenése is, amit a hadseregnél alkalmazott «teszt»­módszerü vizsgálatok mutattak ki. Dacára a roppant magas köz­oktatásügyi költségvetésnek, az amerikai intelligencia észrevehe­tően alászállott az utolsó husz esztendő alatt. Mindezen fogyat­kozásokhoz hozzájárul a rendkívül nagy bűnözési statisztika, mely már-már ijesztő arányokat ölt. Csupán 1923-ban 375000 embert ítéltek el különböző bűntettekért és 1925-ben a gyilkosságok száma huszonötszörte nagyobb volt, mint Angliában. Ezek a számok főként azon társadalmi paraziták beözönlésének gyászos következ­ményeit mutatják, akik ugy jön­nek az Újvilágba, mint valami szabad rablási területre. Az ame­rikai nép igazi típusait azonban nem szabad ezek között keresni. Százezrek az első nemzeti Eucharisztikus kongresszuson Az első nemzeti Eucharisztikus kongresszus és a XX. jubiláris katolikus nagygyűlés október hó 4-én, csütörtökön estd 6 óiíakor -kezdődik a Szent István Bazili­kában. Az egyházmegyék főpász­torainak felhívására minden falu, község, város, egyházközség, egye­sület és intézmény küldöttségeket küld fel Budapestre. Maga a nagy gyűlés október 5-től 9-ig tart. Az első Nemzeti Eucharisztikus kon­gresszus szentségi körmenete ok­tóber 7-én, vasárnap délután 3 órakor indul el a Bazilikából a főváros utcáin keresztül vissza a Bazilikába. A nagygyűlés és a kongresszus résztvevői az összes vasutakon és hajókon féláru me­netdíj-kedvezményben részesülnek. Jelentkezni az Országos Katoli­kus Szövetségnél lehet, Budapest, IV., Ferenciek-tere 7., I. em., 3. lépcső. — Zongoraőrát ad mérsékelt áron Kovách Árpád tanár, polg. fiúiskola. Házhoz járok! Egy anarcsi hentes, akit kora hajnalban fokossal és bajonettel támadtak mag a görcs­mábél hazatéré legények, egy cséphadarévai egy megverte egyik támadóját, hogy belehalt sérüléseibe.

Next

/
Thumbnails
Contents