Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-12 / 183. szám

1928. augusztus .2, jSflfÍRYIDÍiL B agglegény marad, ha fe­leségül nem megy hozzá. A nagyanyja leintette, hogy ne hallgasson rá: — Hogy számithatnál te egy tekintetes úrra, — mondta Gabi­nak — akinek olyan előkelő ro­konsága van. — Nyirőrből átmentek Nyirgyu­lajba és ott is megtalálták Ko­moróczit, aki délelőtt hozzájuk ment és azt mondta: — Mondja Gabika, szereti-e maga az őz hust? A leányom azt mondta, hogy megeszi, bár még nem evett őz hust soha. A tekintetes ur betar­totta a szavát és még aznap őz hust vitt a leányoméknak, de azok nem tudták jól megsütni és oda­adták a cigányoknak. A mult pénteken együtt sétáltak a faluban Komoróczival és elmen­tek egészen a határba, ahonnan a tekintetes ur visszaküldte azt a 12 éves gyereket, aki valami csomagot vitt neki. Azt, hogy mi történt az­után a leányommal, nem tudom, de hogy öngyilkos nem lett, azt hi­szem. Azt a hosszú vadászfegyvert nem is tudta volna a mellének eme. ve elsütni, hacsak a lábával nem húzza el a ravaszt. A szegény leányomat egy napig ott őrizték az erdőben, mig meg­érkeztek az urak a vizsgálat le­folytatására. Az én kedves harc­téri pajtásom, a falu esküdtje vi­gyázott rá, Alexa József, aki nem is tudta, hogy kinek a leányára vigyáz, mig a temetésen rám nem ösmert. Akkor ő is mondta: — Nem rendes dolog történt a leányoddal pajtás. — Az egyik asszony, aki szeg­ről-végről rokonom is, látta az erdőben a leány holttestét és azt mondta, hogy kék foltok voltak a karján és a combján. A bonco­lás után egy jómódú legény szórta sirva összedarabolt testére a ru­háit, a legény, tetszik tudni, na­gyon szerette és feleségül akarta venni. Búcsúzáskor a vak ember resz­kető kezekkel szed elő a tárcájá­ból egy fényképet, a leánya fényké­pét: — Ilyen volt a leányom — mu­tatja a képet, — ugye nagyon szép?! Én nem láthatom a fény­képét, de itt őrzöm, hogy másnak megmutassam, milyen gyerme­kem volt nékem! A fényképről egy virulóan szép leány mosolyog a nézőre. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. Panaszkodnak a Eiss Ernő ntcai lakók, drága a kenyér, meg a gynía. tölt el. Ezen forgalmas útszakasz sohasincs öntözve, mert hiszen a locsoláshoz 3 év előtt lefektetett Igen tisztelt Szerkesztő ur! Látva azt, hogy közérdekű s helytálló panaszok legtöbb eset­ben orvosoltatnak az illetékes kö­rök által, ezúttal legyen szabad felhivni az «Illetékes»-eket a vá­ros egyik legforgalmasabb utcá­jának, a Kiss Ernő utcának elha­nyagoltságára. Akik nem járnak arra, el sem hinnék, hogy mióta a hid elkészült, s különösen a teherforgalom a Széchenyi utcá­ról úgyszólván teljesen a Kiss Ernő utcába terelődött, milyen 'óriási forgalom bonyolódik itten le. — Az úgynevezett stráfszeke­rek a szinte hihetetlenül rossz, primitív útburkolaton rettenetes erőfeszítéssel vontatnak s csak a szállítmányozók és más fogattu­lajdonosok tudnának számot adni arról a pusztításról, mit a minden kőalapot nélkülöző legrosszabb utburkolat lovaikban és szekereik­ben okoz. Bár folyton javítják a kövezetet, de általános a nézet a szakértők szerint, hogy radikális megoldás­hoz csakis a jelenlegi utburkolat kockakövekre való teljes és tö­kéletes átcserélése vezethetne. Az úttest s a járda között mint­egy 3 méter széles, nem köve­zett, tehát tisztán porrétegből álló szakaszon bonyolódik le vi­szont a talyiga és a kocsiforga­lom. Nos kérem ilyen állapot sehol sem található, mint itten. Mél­tóztassék megfigyelni, hogy ezen a porszakaszon szaladó kocsik mi­lyen óriási porfelhőt hagynak ma­guk után, amely a nagy forgalom következtében egyáltalában nem szünetel, s mely körülmény ben­nünket, Kiss Ernő utcai lakoso­kat a legnagyobb elkeseredéssel vízvezeték ide nem jutott el, mint hogy nem gondolhattak annak idején a Kiss Ernő utca későb­bi nagy forgalmára. Hát mikor söprik az utcát? — Rettenetes ezt végignézni. Átlát­hatatlan a porfelhő, mit a seprő okoz s ember legyen a talpán az, aki ilyenkor nem menekül az utcá­ból. Talán méltóztassék ezt egyszer lőtávolból végignézni! Mi, Kiss Ernő utcai lakók, kö­nyörögve kérjük az «Illetékeseket* mentsenek meg. Szabadítsanak meg e lehetetlen állapotból. Gon­doljanak helyzetünkre, akkor mi­kor utcánkban pld. ablakot soha­sem lehet nyitni, mikor arra va­gyunk kényszerítve, hogy a ret­tenetes port, a porfelhőben rej­tőző milliárd bacillust szívjuk reg­geltől estig tüdőnkbe. Burkolják e nagyon forgalmas utcát egész szélességben kővel, öntözzék azt legalább kétszer na­ponta s tegyék lehetővé, hogy ezen utcában való lakhatás el­viselhető legyen. Ismételve kérjük s várjuk a gyors intézkedést. Szerkesztő urnák e sorok köz­léséért több Kiss Ernő utcai la­kó nevében köszönetet mondva, vagyok kiváló tisztelettel Aiáirás. II. Nagyságos Szerkesztő Ur! Igaz örömmel látom, hogy jelen rovatukkal tett hasznos szolgálatuk a legvérmesebb reménységünket is túlszárnyalta. Városunk lakosságá­nak minden rétege megmozdult, ^Six-almosvaszéfi a tincs. Selyem, (/ya/yu drága kincs ^tux -al mosva párja n i rics. Mossa a haját ön is Lux-al. A szappan^ iparnak ez a nemes produktuma, amelynek tulajdonsága selymek, gyapjúszövetek és min^ dcn más finom és kényes szövet mosásánál ön előtt rég ismeretes, a haj samponálásához is kiválóan alkalmas. Hajának a leányévek természetes diszkrét selyemfényéí, teltséget, illatot és lágyságot ad. Lux kimérve nem kapható. hogy hangot adjon a rég eltojtott panaszoknak. A panaszkodók zöme okosan, — könnyen-érthetően adja elő pana­szát, minden egyes levél alkalmas arra, hogy a Tekintetes Városi Tanács asztalára kerüljön. Merem remélni, hogy a nyári szünet után mind odakerül és mind orvoslást nyer. És most a tárgyra térek. /. A kenyér. Csonka-Magyarország minden városának minden lapja, hatalmas kolumnákban, feltűnő betűkkel szedett cikkekben számol be arról, hogy a kenyér 5—15 százalékkal olcsóbbodott. A «Nyírvidék»-ben hiába keres­sük ezt az örömhírt. Még az apróhirdetésben sincs nyoma. Pedig itt is fennáll az az ok, amely a többi városokban elő­idézte az olcsóbbodást: hogy pát hónappal ezelőtt a malmok 34 pen­gőért vásárolták a búzát, ma pe­dig 26-ért veszik. A pékeknek ilyen arányban en­gedték le a liszt árát. Itt aztán meg is akadt a folyto­nossági lánc. A pékek csökönyösen ragaszkodnak a régi árhoz, ami azt jelenti, hogy napról-napra illegá­lis uton jutnak 1 o— 15 százalék tulprofithoz. Ne méltóztassanak bennünket fél resérteni a pékmester urak! Nekünk nem az a 1 5 százalék fáj, amit ők tulkeresnek, hanem azok a fillérek, amelyeket egy nüansznyi belátás­sal a zsebünkben hagyhatnának. A nyíregyházi pékek csodálatos­képen torz-érzékkel vannak meg­áldva. Ha a buza egy pengővei emelkedik, a kenyér rögtön drágui. Ha nyolc pengővel esik, —csak hónapok múlva, vagy sohasem ve­szik észre. Sürgős operációt kérünk! 2. A gyufa. A világ gazdaság-története még nem statuált a nyíregyházihoz ha­sonló példát. A gazdasági krizis csimborasszó­ján, a nyíregyházi árusok «spon­tán» lelkesedéssel 50 százalékkal felverték a gyufa árát. «A svéd kartell)) — válaszolják naiv «miért iVünkre. Furcsa. Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben nem drá­gították a gyufát. Csak Nyíregyhá­zán drágított a kartell. Drágított, annak ellenére, hogy az illetékes miniszter szokatlanul erélyesen cáfolta meg a drágítás alapos voltát. Még csak túlzott «kormányhü­séggeb sem «vádolhatnak» meg, ha azt mondom, hogy a miniszter bi­zonyára tisztában volt a dolgok mi­ként-állásával, mikor ezt a kijelen­tést tette. Hol a hiba Istenem hol a hiba? Aláírás. I SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg ?knek. Röntgen laboratórium. Ápolási d<j közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^szabadon v^tha*. „jj^J,^ 42. ^

Next

/
Thumbnails
Contents