Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-12 / 183. szám

1928. augusztus .2, jSflfÍRYIDÍiL B agglegény marad, ha feleségül nem megy hozzá. A nagyanyja leintette, hogy ne hallgasson rá: — Hogy számithatnál te egy tekintetes úrra, — mondta Gabinak — akinek olyan előkelő rokonsága van. — Nyirőrből átmentek Nyirgyulajba és ott is megtalálták Komoróczit, aki délelőtt hozzájuk ment és azt mondta: — Mondja Gabika, szereti-e maga az őz hust? A leányom azt mondta, hogy megeszi, bár még nem evett őz hust soha. A tekintetes ur betartotta a szavát és még aznap őz hust vitt a leányoméknak, de azok nem tudták jól megsütni és odaadták a cigányoknak. A mult pénteken együtt sétáltak a faluban Komoróczival és elmentek egészen a határba, ahonnan a tekintetes ur visszaküldte azt a 12 éves gyereket, aki valami csomagot vitt neki. Azt, hogy mi történt azután a leányommal, nem tudom, de hogy öngyilkos nem lett, azt hiszem. Azt a hosszú vadászfegyvert nem is tudta volna a mellének eme. ve elsütni, hacsak a lábával nem húzza el a ravaszt. A szegény leányomat egy napig ott őrizték az erdőben, mig megérkeztek az urak a vizsgálat lefolytatására. Az én kedves harctéri pajtásom, a falu esküdtje vigyázott rá, Alexa József, aki nem is tudta, hogy kinek a leányára vigyáz, mig a temetésen rám nem ösmert. Akkor ő is mondta: — Nem rendes dolog történt a leányoddal pajtás. — Az egyik asszony, aki szegről-végről rokonom is, látta az erdőben a leány holttestét és azt mondta, hogy kék foltok voltak a karján és a combján. A boncolás után egy jómódú legény szórta sirva összedarabolt testére a ruháit, a legény, tetszik tudni, nagyon szerette és feleségül akarta venni. Búcsúzáskor a vak ember reszkető kezekkel szed elő a tárcájából egy fényképet, a leánya fényképét: — Ilyen volt a leányom — mutatja a képet, — ugye nagyon szép?! Én nem láthatom a fényképét, de itt őrzöm, hogy másnak megmutassam, milyen gyermekem volt nékem! A fényképről egy virulóan szép leány mosolyog a nézőre. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. Panaszkodnak a Eiss Ernő ntcai lakók, drága a kenyér, meg a gynía. tölt el. Ezen forgalmas útszakasz sohasincs öntözve, mert hiszen a locsoláshoz 3 év előtt lefektetett Igen tisztelt Szerkesztő ur! Látva azt, hogy közérdekű s helytálló panaszok legtöbb esetben orvosoltatnak az illetékes körök által, ezúttal legyen szabad felhivni az «Illetékes»-eket a város egyik legforgalmasabb utcájának, a Kiss Ernő utcának elhanyagoltságára. Akik nem járnak arra, el sem hinnék, hogy mióta a hid elkészült, s különösen a teherforgalom a Széchenyi utcáról úgyszólván teljesen a Kiss Ernő utcába terelődött, milyen 'óriási forgalom bonyolódik itten le. — Az úgynevezett stráfszekerek a szinte hihetetlenül rossz, primitív útburkolaton rettenetes erőfeszítéssel vontatnak s csak a szállítmányozók és más fogattulajdonosok tudnának számot adni arról a pusztításról, mit a minden kőalapot nélkülöző legrosszabb utburkolat lovaikban és szekereikben okoz. Bár folyton javítják a kövezetet, de általános a nézet a szakértők szerint, hogy radikális megoldáshoz csakis a jelenlegi utburkolat kockakövekre való teljes és tökéletes átcserélése vezethetne. Az úttest s a járda között mintegy 3 méter széles, nem kövezett, tehát tisztán porrétegből álló szakaszon bonyolódik le viszont a talyiga és a kocsiforgalom. Nos kérem ilyen állapot sehol sem található, mint itten. Méltóztassék megfigyelni, hogy ezen a porszakaszon szaladó kocsik milyen óriási porfelhőt hagynak maguk után, amely a nagy forgalom következtében egyáltalában nem szünetel, s mely körülmény bennünket, Kiss Ernő utcai lakosokat a legnagyobb elkeseredéssel vízvezeték ide nem jutott el, mint hogy nem gondolhattak annak idején a Kiss Ernő utca későbbi nagy forgalmára. Hát mikor söprik az utcát? — Rettenetes ezt végignézni. Átláthatatlan a porfelhő, mit a seprő okoz s ember legyen a talpán az, aki ilyenkor nem menekül az utcából. Talán méltóztassék ezt egyszer lőtávolból végignézni! Mi, Kiss Ernő utcai lakók, könyörögve kérjük az «Illetékeseket* mentsenek meg. Szabadítsanak meg e lehetetlen állapotból. Gondoljanak helyzetünkre, akkor mikor utcánkban pld. ablakot sohasem lehet nyitni, mikor arra vagyunk kényszerítve, hogy a rettenetes port, a porfelhőben rejtőző milliárd bacillust szívjuk reggeltől estig tüdőnkbe. Burkolják e nagyon forgalmas utcát egész szélességben kővel, öntözzék azt legalább kétszer naponta s tegyék lehetővé, hogy ezen utcában való lakhatás elviselhető legyen. Ismételve kérjük s várjuk a gyors intézkedést. Szerkesztő urnák e sorok közléséért több Kiss Ernő utcai lakó nevében köszönetet mondva, vagyok kiváló tisztelettel Aiáirás. II. Nagyságos Szerkesztő Ur! Igaz örömmel látom, hogy jelen rovatukkal tett hasznos szolgálatuk a legvérmesebb reménységünket is túlszárnyalta. Városunk lakosságának minden rétege megmozdult, ^Six-almosvaszéfi a tincs. Selyem, (/ya/yu drága kincs ^tux -al mosva párja n i rics. Mossa a haját ön is Lux-al. A szappan^ iparnak ez a nemes produktuma, amelynek tulajdonsága selymek, gyapjúszövetek és min^ dcn más finom és kényes szövet mosásánál ön előtt rég ismeretes, a haj samponálásához is kiválóan alkalmas. Hajának a leányévek természetes diszkrét selyemfényéí, teltséget, illatot és lágyságot ad. Lux kimérve nem kapható. hogy hangot adjon a rég eltojtott panaszoknak. A panaszkodók zöme okosan, — könnyen-érthetően adja elő panaszát, minden egyes levél alkalmas arra, hogy a Tekintetes Városi Tanács asztalára kerüljön. Merem remélni, hogy a nyári szünet után mind odakerül és mind orvoslást nyer. És most a tárgyra térek. /. A kenyér. Csonka-Magyarország minden városának minden lapja, hatalmas kolumnákban, feltűnő betűkkel szedett cikkekben számol be arról, hogy a kenyér 5—15 százalékkal olcsóbbodott. A «Nyírvidék»-ben hiába keressük ezt az örömhírt. Még az apróhirdetésben sincs nyoma. Pedig itt is fennáll az az ok, amely a többi városokban előidézte az olcsóbbodást: hogy pát hónappal ezelőtt a malmok 34 pengőért vásárolták a búzát, ma pedig 26-ért veszik. A pékeknek ilyen arányban engedték le a liszt árát. Itt aztán meg is akadt a folytonossági lánc. A pékek csökönyösen ragaszkodnak a régi árhoz, ami azt jelenti, hogy napról-napra illegális uton jutnak 1 o— 15 százalék tulprofithoz. Ne méltóztassanak bennünket fél resérteni a pékmester urak! Nekünk nem az a 1 5 százalék fáj, amit ők tulkeresnek, hanem azok a fillérek, amelyeket egy nüansznyi belátással a zsebünkben hagyhatnának. A nyíregyházi pékek csodálatosképen torz-érzékkel vannak megáldva. Ha a buza egy pengővei emelkedik, a kenyér rögtön drágui. Ha nyolc pengővel esik, —csak hónapok múlva, vagy sohasem veszik észre. Sürgős operációt kérünk! 2. A gyufa. A világ gazdaság-története még nem statuált a nyíregyházihoz hasonló példát. A gazdasági krizis csimborasszóján, a nyíregyházi árusok «spontán» lelkesedéssel 50 százalékkal felverték a gyufa árát. «A svéd kartell)) — válaszolják naiv «miért iVünkre. Furcsa. Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben nem drágították a gyufát. Csak Nyíregyházán drágított a kartell. Drágított, annak ellenére, hogy az illetékes miniszter szokatlanul erélyesen cáfolta meg a drágítás alapos voltát. Még csak túlzott «kormányhüséggeb sem «vádolhatnak» meg, ha azt mondom, hogy a miniszter bizonyára tisztában volt a dolgok miként-állásával, mikor ezt a kijelentést tette. Hol a hiba Istenem hol a hiba? Aláírás. I SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg ?knek. Röntgen laboratórium. Ápolási d<j közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^szabadon v^tha*. „jj^J,^ 42. ^