Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-12 / 183. szám
Nyíregyháza, 1928. augusztus 12. * Vasárnap XL1X. évfolyam. 183. szám. Slöüzatéal árak helybon é* vldékan: Sfly HAra 2'50 pengő. Negyedévre 7-60 pangd. Mxttutriselöknek éa tanítóknak 20»/• engedmény. bwiwii i |it |ibim>iii i> |i | |ii iiiaiimiii Alapította JÓSA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaifia szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talafon síim 139. Postachequ® 2966®. Kéziratokat nem adunk vissza* Krumpli meg hering... Irta: vitéz Zsiray Józset. Ezzel a szokatlan ammc/ k-het legtökéletesebben kitejezni azt a megható küzdelmet, amelyet a norvég nép a természet mostohaságaival szemben napról-napra eliilről kezd és sohasem fejez be. Fáradságának eredménye: krumpíi ,meg hering, hering meg krumpli... Mindnyájan a szegénységnek és a nivótlanságnak a fogalmát szoktuk megsejteni e két szónak a háta mögött. Ugy tapadtak össze ezek a fogalmak, mint a megmásíthatatlan végzet szigorü elrendelései. Már csak azért is érdemes volt Norvégia népét megismerni, mert ottan ennek az összetapadásnak, ennek a végzetszerüségnek se híre se hamva. A krumpli és a hering országában nincsenek analfabéták. Norvégia a népműveltségnek a legelején jár. Hogy mit jelent ez a megállapítás, azt csak az tudja megérteni, aki megjárta azokat a meredek hegyoldalakat, amelyeken néhány faházikó üldögél, avagy végigszenvedte azokat az úttalan utakat, amelyeken állandóan szerencsétlenség veszélyezteti az ember életét. Ezekből a kis településekből indul el naponta néha öt kilométer távolságra a csöppnyi norvég fiúcska és a lenhaju apró leányzó. Helyenként vándortanitósággal oldják meg a népoktatás kérdését. Analfabéta azonban nincs. Hasonlit* suk össze ezzel Budapestet és az Alföldet. Budapesten tíz százalék, az Alföldön igen sokkal több lélek sem írni, sem olvasni nem tud. Utazásunk alatt legelőször a Hardanger-fjord végén szálltunk partra. Odda nevü kis városkába érkeztünk. ' Mindössze négy ezer lakója van. Ezek közül nagyon sok a gyerek. Mosolygósak, dalosak és egytől-egyig kékszemüek. Ugy szaladtak ki a megcsodálásunkra, mint valamikor a háború előtt kiszaladtak a magyar gyerekek, ha valaki elkiáltotta, hogy jönnek a huszárok. Virágcsokrokat kínálgattak, illendően köszöntgettek és sohasem tolakodtak, csak mosolyogtak. Rajtuk még nem lát- { szőtt a természettel vivott harc- | nak a nyoma. Gondtalanok, vidá- ( mak. A felnőttek egészen mások. t Szótalanok, zárkózottak. Titokzatosak, akárcsak a fantasztikus sziklavárak regéi. A merev külső alatt azonban vallásos, becsületes szív és müveit lélek lakozik. Ne gondolja senki, hogy ez az elrejtett lélek pár hét alatt kiismerhető. Dr. Gilbert Hugó lübecki tanár mondotta el, hogy hétszer volt Norvégiában. Minden alkalommal más és más vidéket járt be. Gyakran volt vendégségben. Még sem ismerte őket eléggé. A norvég nép lelke egyszerű és mély, mint a fjordok vizének a tükre. Akik betekintenek, sohasem tudják, hogy meddig hatolt le a kutató fénysugár. Ugy élnek itt az emberek, mint ezer esztendővel ezelőtt. — Erkölcseiben, zárkózottságukon semmit sem változtatott a modern, technikának sok szenzációs találmánya. Máig megtartották a faházakat, a nyirfakéregből és mohából készített tetőt. De belül ott találtam a telefont, a villanyt, a rádiót és a könyvtárt. A falon fényképek lógtak, amelyeket maga a házigazda készített. Pedig hatszáz méter magasságban, Merők községhez tartozó különálló kis paraszttelepen jártam. A norvégek nagyon szeretik a virágokat. Ablakaik és kertjeik zsúfolásig tele vannak muskátlival. A borongós norvég talajnak ezek a virágos házikók kölcsönöznek melegebb és elevenebb színeket. Gyakran megtörténik, hogy a faházikókból felépített telep tüzet fog és az utolsóig leég. Norvégünk sohasem veszti el a fejét. Vállára kapja a fejszét, kimegy az erdőbe, ott kivágja a nekivaló szálfát és ujat épít belőle. De ugy, hogy azt bármikor szétszedhesse, ha a halásztelepen a hal megfogyatkozik vagy a vadászterületen a vadak megszélednek. Ilyenkor lebontja házát cs mint a csiga, tovább viszi. Megfelelő helyen újra épiti. Ezekben a faházikókban meleg vendégszeretettel fogadják az idegent. Ugyancsak Merokban történt, hogy felkapaszkodtam az egyik magaslatra. Utam szerpentin vonalban kanyargott fel a kövek között. Odébb eszeveszett hegyi patak rohant lefelé. Fölöttem néhány kecske és csenevész tehén legelészett Istent kísértő magasságban. Nagysokára a függőleges szénaszáritók mögött néhány barátságtalan házikóra akadtam. A konyhában tejes fazekakban aludt a jó zsíros tej. A házak körül kellemetlen halszag terjengett. A telepen minden talpalatnyi termő helyet krumplibokrok töltöttek ki. Porosz útitársam jellemző elbizakodottsággal belökte az ajtót. A házigazda felállt, helyet kinált. Björnson ábrázatán egyetlen izom sem mozdult meg. Szőke szemöldöke mögött nagyokat pislantott. A porosz hetykén kérdezősködött. — Látom, könyveid is vannak! Mit olvasol? A mi norvégünk nem szólt egy szót sem. Odalépett a könyves polchoz. Leemelt onnan néhány munkát és odatette az asztalra a német elé. Shakespeare — eredetiben, Ibsen, Gerhard Hauptmann munkái voltak. Német barátunk nem érdeklődött tovább. Megittuk pohár tejünket és odébb-álltunk. Vájjon mikor találom én a mi gazdáink asztalán Jókait, Gárdonyit? A külföldiekről nem is beszélek. Csodálatos együttes: krumpli hering... odább meg Shakespeare, Ibsen, Grieg. A norvég nép az ősi germán jellemvonásoknak hü őrzője, de nem szentimentális. A parti lakosok nagy része halászattal foglalkozik. A halászat sok veszedelemmel jár. Különösen a Lofot-szigetek táján, Megtörtént, hogy a viharban eltűnt a családfő. Lelke valamelyik sirálynak a testébe költözött. — Másnap nem akadt meg a munka. A legidősebb fiu csónakba szállt és folytatta apja mesterségét. A norvég nem nagyon válogathat a munkában. Országának csak egy százaléka szántóföld, egyötöde erdő, 6 százaléka rét, a többi meztelen szikla. Ez a kevés termőföld csak kevés kezet foglalkoztat. Legtöbbjének a tenger ad kenyeret. Vagy hajósok vagy halászok. Norvégia ipara nem olyan fejlett, mint amilyen lehetne. Szene nincs, de a vízesésekben hatalmas energiakész letek állanak rendelkezésére. — A vízesések pótolják a kőszenet. — Ezek szolgáltatják az úgynevezett «fehér szenet». Fürészmalmokat, celluloze- és papirosgyárakat, konzervagyárakat, különösen pedig villamosmüveket hajtatnak vele. Kiviteli cikkei között a fa, a papiros, a cellulose, a hal és a halkonzerva szerepelnek. Legnagyobb halászati telepeik Hammerfestben és Bergenben vannak. Itt készítik a gyermekek szervezetét erősítő csukamájolajat. Itt szárítják azt a rengeteg halat, amellyel az egész világot elárasztják. Hering, krumpli, kőszikla, éjféli nap, mennydörgő vízesés Isten veletek! Mikor érek már haza, mikor hallom már meg a magyar cséplőgépek bugását? A Balatoni Intéző Bizottság egységes szabályrendeletet alkotott a partmenti fogadókról, panziókról és vendéglőkről. Kaposvárról jelentik: A magyar tenger érdekében inditandó propaganda sikerének sokat ártott az a rendszertelel} 'összevisszaság, amely a partmentí fürdőhelyek szállodái, penziói, vendéglői és fogadói körül az árak tekintetében mutatkozott, nem is beszélve arról, hogy az alaposan megfizettetett szobákért és ellátásokért nem kapta a vendég soha ugyanazt, amit elvárt volna. Ezeken a zűrzavaros állapotokon, már országos érdekből is, a Balatoni Szövetség kezdeményezésére segiteni akartak a balatoni vármegyék, még pedig szabályrendelet alkotásával és érvénybeléptetésével. Nagyjában egyező szabályrendeletet alkotott meg az egységesség céljából ugy Somogy, mint Zala és Veszprém vármegye a balatonparti panziókról, még akkor, a mikor a balatoni kormánybiztosság volt a magyar tenger illetékes főfóruma. Azóta azonban, mielőtt még a vonatkozó szabályrendeletek életbeléptek volna, a kormány tudvalevőleg felállította a kormánybiztosság helyére a Balatoni Intézőbizottságot, amelynek élén ez idő szerint a veszprémi főispán, , dr. Körmendy Ékes Lajos áll. Körmendy elnök most a három balatoni vármegyének és főieg Somogy vármegyének a vonatkozó szabályrendelete figyelembevételével uj szabályrendeletet készíttetett, belefoglalván ebbe a balatonparti panziókon, fogadókon, vendéglőkön kivül Hévizfürdőt és Hévizszentandrást is s ezt az u] szabályrendeletet hozzászólás,? illetve vélemény nyilvánítás céljából Somogy vármegyének is. I Olcsó cipő maradékvásár! Szezonból visszamaradt űivatcipők, mélyen leszállított árban: Szandál cipők. Remek divat színekben 11° Pengő Nöi fekete pántos Divat cipők, lakk-disszel 13 8 0 Pengő Női drapp és szürke Divat pántos c pők Egyes párok Pengő Férfi divat félcipők, fekete és barna lakk-orral 19 8 0 Pengő Nöi Prima Chevreause Drapp és szürke félcipők, pán'os és 23*0 kivágott Pengő Női selyem-flórharisnyák minden szinben ^^ P. | Nöi divat francia selyemharis nyák remek színárnyalatokban P, I nyári zoknik 98 f. I rövid tartamáig érvényesek ! dekfíynél a Hnngária cipőárnházban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-n. 5. Telefon 195. S2ive8 k4t e\inS taiaka t Egym szám ára fillér,
