Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-10 / 181. szám

1928. augusztus 10. jtfrfRYi&áiL A templom után kerül majd sor a torony lebontására. Egyrészt a falubeliek szégyenlik a fatornyot a kőtornyos szomszédbeliek előtt, kiknél ez guny tárgya, másrészt az eklézsia szegény és a torony jó és ép tölgygerendázatát akarják felhasználni a kőtorony építésénél. Máskép nem tudnak magukon segíteni. E többszázados emléket kár elpusztulni hagyni. A magyar népdalok fatornyos falvai mindinkább ritkulnak és Szabolcsban is alig maradt meg 4—5 helyen még. A besenyődi sorsára jut a gemsei és nemsokára a többire kerül a sor. Pedig a haranglábak — ahogy nevezik őket — régi magyar emiékek és itt hagyott dokumentumai már letűnt koroknak. Már a Szatmárhoz tartozó ülcsva község is most akarja lebontatni ilyen tatornyát. Kis Lajos muzeumi igazgató jelentette is ezt a Műemlékek Országos Bizottságának, hogy vegye védelmébe e népemléket. — Schulek János műépítész és Győrffy István néprajzi muzeumi igazgató helyszíni tanulmányozása után a Bizottság ugy döntött, tekintettel arra, hogy az olcsvaiak sehogyse akarják meg tartani, Debrecen tanácsához fordulnak, hogy vegye meg és állíttassa fel ott, mint muzeumi tárgyat az utókor okulására. A «Magyar Müemlékek» c. szaklap legutóbbi száma már közli is, hogy a város tanácsa a népies építőművészet e kedves emlékét valószínűleg meg veszi és ottani felállításával ujabb jelét adja nemes kulturtörekvéseinek. Ha Debrecen áldoz ilyen célokra, akkor Nyíregyháza sem ma radhat el. Hiszen a mi vármegyénk történelmének egy darabja kerülne hozzánk, akármelyik szabolcsi fatornyot vennénk meg. Igen kevés összegről van szó és a megyén kívül bizonyára akadnának magánosok is, kik a város törekvéseit pártfogolnák. Egy il yen régi emlék restaurálva nagyszerűen illeszkedne akár a Népkert, akár a Sóstó valamelyik bájos és hangulatos részéhez. Ez érdekes emlékek miatt felkerestük Kis Lajos muzeumi igazgatót, kinek közbenjárása tette lehetővé az olcsvai fatorony megmentését, hogy mi a véleménye, ha Nyíregyháza is követni akarja Városi Színház Mozgó Debrecen példáját és egy harangláb felállításával szaporítaná műemlékeit. — Külföldön — kezdi a beszélgetést — ilyen műemlék elhelyezése nem képez problémát, mert ott a néprajzi és történeti emlékekre nagy figyelemmel vannak. Németországban, Ausztriában és más helyeken a régi várakat, templomokat eredeti állapotukban igyekeznek megőrizni és ha kijavításra is szorulnak, az állam mindig gondoskodik a megfelelő anyagiakról. Luzernben is áll egy 1300-bóJ fennmaradt fahídon egy megyénk beli haranglábhoz hasonló fatorony, melyet eszébe se jut senkinek lebontatni azért, mert régi. Nagy kár, hogy mielőtt a bessenyődi építkezéshez hozzákezdtek, — nem hozták a tudomásomra és csak akkor tudtam ott megjelenni, mikor már a falak készen állottak. Ki tudja, nem-e akadtunk volna a templom régi alapjainak feltárásánál egy mélyebb ásással esetleg régi értékes leletekre? A Faluszövetség, az iskolánkivüli népoktatás előadásain lehetne a lakosság fi gyeimét felhívni és az érdeklődést felkelteni régészeti problémák iránt. Mennyi értéket tudnánk igy megmenteni, mert mint Móra Ferenc irta, hazánkban a népvándor lás korabeli emlékek helyes csoportosításával és a külföldiek figyelmének erre terelésével lehetne idegenforgalmat csinálni, mert sehol annyi ezenkorbeli emlék nem található, mint éppen Magyarországon. jfc Addig is, mig Trianon által el szakított történeti multunkat hiven visszatükröző, országrészeink viszszakerülnek, mindent el kell követnünk, hogy megmaradt emlékeinket megőrizzük. Nyíregyháza egy igen szép emléket nyerne egy ilyen harangtorony megvételével, és egyúttal vármegyénk történeti múltjának is áldozna. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. Előbb a városi kutakat hozzák rendbe, építsenek tisztviselő- és munkáslakásokat, vásárcsarnokot, népgőzfürdői, azntán kerülhet csak sor a vízvezetékre írja egy nyíregyházi polgár — nehogy ngy járjunk a viz vezetékkel, mint a Kállai-utcai portalanítással. Augusztus hó 9 én, csütörtökön utoljára 6 és 9 órai kezdettel: HARRY PIEL: A sátán helytartója Kalar dortörtc'net 2 részben. I. rész: A testet öltött remület. II. rész: Pokol a földön. Kedvező idő esetén a 9 órai elő.das a Kert Moziban. — Az előadásokat sajat zenekarunk kiséii. Előzetes jelentés: Aug. 10, 11, 12, pénteken, szombaton és vasárnap: ZORO-HURU: Két horgássbolontl. YERA REL\H0LDS: As*/.ony a viharban. Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ur! Sok pro és kontra vitára ad alkalmat a vízvezeték témája, ennek folytán méltóztassék megengedni, hogy mint városunk szerény polgára én is kifejtsem álláspontomat azaz elmondjam szivem szándékát a vízvezetékről. Először is szerény nézetem szerint nincs joga a képviselőtestületnek üyen nagy horderejű kérdésben a lakosság beleegyezése nélkül dönteni, azért, mert ezt a kérdéses 8 millió pengő terhet nemcsak a képviselőtestület tagjai fogják kinyögni, hanem Nyíregyháza egész polgársága. Ismétlem, hogy Nyíregyháza egész polgársága, mert ha a képviselőtestület ugy döntene, hogy a háztulajdonosok kötelesek ezen terhet viselni, ugy azt minden háztulajdonosnak módjában van áthárítani lakóira, akiknek bizony elég nehéz helyzetük van a mai magas lakbérek fizetésévei is. Tehát ennek a vizvezetékügynek az elintézését csak anyagi és erkölcsi felelősséggel szavazhatja meg a képviselőtestület, mert, hogy ugy mondjam, annak nagyobb terheit már ugy is a jövő kor fogja viselni, tehát egy konzerválódott kisebbség nem pályázhat arra, hogy az utókor róla dicshimnuszokat zengjen, vagy ellenkezőleg. A vízvezeték lehet jó, pár embernek, de semmi esetre sem az egész polgárságnak. Ez a vízvezeték-ügy megfontolandó, nehogy ugy járjunk vele, mint a Kallói-utca portalanításával. T. i. a Kállói-utca elejétől a Sas-korcsmáig olajjal van bevonva, talán azért, hogy ha a Sas-korcsmáig el akarunk jutni, ne fulladjunk meg a nagy portól, ellenben a szomszédban levő Erzsébet közkórház lakói akár megfulladhatnak a naponta több százszor futkosó autók porfelhőitől. Ezt a kis rossz intézkedést csak azért emiitettem közbe, hogy neI hogy azért történjen a vízvezeték , megvalósítása, mert akarunk valamit tenni (mint a fönti olajozás esetében), hogy elkölthessiink egy igen nagy summát. No de ha városunk vezetősége mindenáron szociálisan akar intézkedni, ugy akkor: 1. tessék a meglévő kutakat jókarban tartani, ahol pedig szükséges (például a Kállói-utca végén, a régi Vásártéri lakosok részére) uj kutat fúratni, mert Nyiregyháza folytonos fejlődése, utcáinak nyitása, avagy elzárása a vízvezeték folytonos költséges átszerelését vonná maga után; 2. tessék tisztviselő- és munkáslakásokat építeni, mert a nagy munkanélküliség folytán elviselhetetlen a házbér, no meg a májusi esetleges lakásfölszabaditásnál ne legyen készületlen a város lakossága, mert lakásfölszabaditást csak ugy tudok elképzelni, ha van gondoskodás üres lakásokról; 3. tessék vásárcsarnokot építeni, mert ez is van olyan fontos, mint a vízvezeték. Sokszor elnézem, hogy mint kavarog a porfelhő bacillusok jnilliárdjaival a tejeskannák és más élelmiszerek fölött, városunk piacterén; 4. tessék szintén a közegészségügy érdekében olcsó, szóval hozzáférhető »Népfürdőt« létesíteni, esetleg a meglévőt ellátni, »olcsó népfürdő« jelleggel, az építendőt pedig »Luxusfürdő«-ként kezelni, igy aztán mindkettőnek meglesz a maga közönsége, az egyik az olcsósága miatt, a másik luxus jelzőjéért lesz kifizető. Ezeket még kibírja a város, mert közegészségügyi szolgálata mellett még jövedelmet is fog hozni. A vízvezeték ellenben csak kiadást jelent, ami miatt más tervek sem fognak tudni megvalósulni. Tessék elképzelni a vízvezeték terhét, 40 ezer lelket véve alapul: 8 millió pengő tőkének egy lakosra eső része 200 pengő, vagy pedig évi 8 százalék kamata (lehet hogy 10 százalék) 16 pengő. A fönti összeg elintézésével még nem vagyunk boldog tulajdonosai a viznek, mert a lakásbaszerelést — valószínűleg — külön kell fizetnünk, aminek költségvetését majd a szerelő mondja meg. Soraim szíves közlését kérve, vagyok tisztelettel: Aláírás. Aratási ünnepély a tiszadabi Andrássy-nradalmakban. Tiszadob, augusztus 9. A fSrró nyári nap alkonyában felcsendül a réten az aratók vidám dala, hozzák az Isten adta buaakoszorut, hogy földesúr oknak átadják, s giegköszönjék neki, hogy Isten kegyelméből ismét biztosította családjuknak a mindennapi kenyeret. Megható volt látni, amint a község közepén, százados akácfák között emelkedő kastély parkjában, levett kalappal, egyszerű, dc szívből jövő szavak kíséretében adja át az aratógazda, munkásai hódolata jeléül, az arany kalászból kötött buzakoszorut. Andrássy Sándor grófné rövid beszédben megköszöni arató munkásai hűségét és Isten áldását kéri kfezök munkájára. Szavai végeztével felcsendül az aratók ajkán: «Jsten úldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel...?, A Himnusz eléneklése után mintha templomból -— a Természet nagy templomából — ugy távoznak az aratók. Pár nap múlva a község másik részén, Andrássy Gyula grói kastélyában, százados tölgyek és fenyvesek alatt hangzik fel az aratók dala. Andrássy Gyula gróf felesége tár saságában fogadja munkásai hódoflatát s veszi át tőlük az Isten áldotta buzakoszorut és a meghatottságtól alig hallható hangon köszöni meg azt. Szavai után felharsan az éljen az aratók ajkán, aztán a százados tölgyek verik vissza az aratók érces dalát: zBalsors akit régen tép, Hozz rá vig esztendőt...» Az esti alkonyatban a község minden részén hallják ezt, s önkénttelen az éneklőkkel gondoljuk: Megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt. A két grófi uradalom vasárnap délután megvendégelte munkásait s azok a kanyargós Tisza partján, vidám nótaszó mellett felejtették az aratás fáradalmait. A buzakoszoru pedig a Szent István-heti országos kiállitáson hirdeti a tiszavidéki buza dicsőségét. T. L. Gyümölcs-szezonra iiraliílát az Ujságbo tban vásárolja. Sipos cukrász készíti a legjobb fagyialtot, jegeskávét, süteményeket. Zrjü'i Ilona ncca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szillit.