Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-07 / 178. szám

1928. augusztus 5. JSÍYÍRYIDÉK. Az iparos egység felé. A „Nyirvidék" számára írta: Frühwirth Mátyás, országgyűlési képviselő. A magyar kézmüiparosság ez év Szent István napján Szolnokon iparos kongresszusra készül. Az előkészületekről látható, hogy az idei kongresszus méreteiben és tömegeiben felül togja mulm az eddigi iparos kongresszusokat. Minden eszközt megragadtunk arra is, hogy nemcsak nagyságban legyen tekintélyt hozó, hanem lefolyásában legyen méltó a magyar iparosság nagy ügyéhez. A magyar kézmüiparosság a szabad ipar romboló beíolyása alól még mindig nem tudja magát kiszabadítani teljesen, de most látszik, hogy az iparos-kérdésben igen jelentős hadmozdulatokat tehettünk, amelyek nemcsak a ielső köröket mozgatták meg, hanem az iparosság halálos közönyét is megtörték. A parlamenti kézműipari blokk hangot adott azoknak a kívánságoknak, amelyeket a magyar kézmüiparosság lelkében régen táplál, de meghallgatásra nem talált, mert egyes köröknek az volt a lellogásuk és érdekük, ha minél későbben jut az iparosság a maga kívánságainak teljesítéséhez, annál jobb. Részint a kényelemszeretet, részint pedig a nemtörődömség, de valljuk be őszintén, bizonyos célzatosság is vezette azokat a köröket, akik mindig jói értették, hogy ,az iparosságot miképen kell meglazítani, hogy kívánságaik egységbe soha össze ne forradjanak. Minden törekvésem az, hogy az iparosság különböző szervezeteit közös nevezőre hozzam és megtaláljuk azt a tormát, amelyen a becsületes és őszinte iparos vezetők találkozhatnak. Ez az egység, amely ei fog jönni és amelynek ei keli jönnie, még nagyobb sujt fog adni az iparos kívánságoknak és hiszem azt, hogy a következendő parlamenti kampány a magyar kézmüiparosság számára igen jelentős lesz, mert nemcsak az Országos Rézműves Kamarát, hanem a rokkantság és nyugdíj biztosítást is fogja meghozni a mar gyar iparosság számára. S nyugdíj-biztosításnak még az is a jelentősége, hogy egyszerre megoldódik a magyar kézmüiparosságnak a hitei kérdése is, mert azok az összegek, amelyek az íparos

1osztáiytól, részint az alkalmazottak és munkások nyugdíj alapján, részint az iparososztáiy saját nyugdiján befolyik azzal kell, hogy megoldjuk- az iparosságnak olcsó hitellel való ellátását is. Sohasem remélt hataimas gazdasági és társadalmi befolyáshoz, súlyhoz fog jutni az iparosság, amellyel be kell teljesítenie a nemzet által az iparosságra rótt kulturális, gazdasági, de szociális hivatást is. Igen termékeny idők ezek a magyar kézmüiparosság részére. De, az idők méhében élő ideákat csak egy egységesen gondolkodó és egységesen lellépő iparos osztály képes maradandóan, intézményesen és törvényesen megoldani. A sok aknamunka, amely megindult az iparosság önálló megszervezése és független érdekképviselete ellen, mutatja -azokat a hatalmas érdekeket, amelyeket az iparosságnak meg kell védelmeznie. Ha az iparosságnak ez a feltörekvése kicsi jelentőségű volna, akkor nem támadt volna az iparosság «jó barátaiban» hatalmas akAZ APOLLÓBAN! A hárem intimitásai Huguette Dufflos deccens játéka: A hárem szüze cimü világfilmben. Szerdán Prevost abbé regénye, Putty Lya és Wladimir Gaidarow legremekebb alakítása: ffi R N O N cimü nagy filmben. Csütörtökön Hétfő?? \ Szigorúan csak felnőtteknek! \ kedden Szerelem a természetben (Evolucio.) I. rész: A föld születése. II rész: Élőlények teremtése. III. A fajfentartás. IV. Állatvilág szerelme. V. Az ember fejlődése. MARCELLA ALBANI és M/ÍDY CHRISTIANS együttes szereplésével: Az elvált asszony Szerdán Csütörtökön Huguette Duflos a „Koenigsmark" főszereplőjével: (A márványbörtön.) — Keleti szerelmi történet 9 felv. PUTTY LYA, WLADIMIR GAIDAROW iüsü j§L jyr o *fvr pre

v°

s

t •jSíWafe t&dBt A lg ^Jr A. W világhíiű regénye. tivitás, amellyel álbábák módjára minden önálló megmozdulást csirájában akartak elfojtani. Ugy látom az első rohamnak — amelyet az iparosság ellenesei indítottak, vége van, de a következő rohamokra is fel vagyunk készülve és az iparosság érzi, hogy az első nehéz harcok után sokkai acélosabb, fegyelmezettebb .a következő harcra. Az iparosság emelkedését, szervezkedését, öntudatra ébredését senki meg nem akadályozhatja, aminthogy a természet törvényein sem lehet erőszakot elkövetni. Az iparoskérdés rendezése biztos \iton van és azt meg kell oldania államlérhnak és más tényezőnek egyaránt. Bizom fanatikus hittel, hogy az ősz meg fogja hozni az egybefonódó iparosságnak saját tagjai felett való győzelmét és az iparos kongresszus az idén megteremti az iparos egységet. Szombaton délután zajlott le a róm. kath. bérpalota bokrétaünnepélye. Előadások kezdete; 5, 7 és 9 órakor, (A Nyirvidék tudósítójától.; Dr. Waelder Gyula műépítész igyönyörü alkotása, az újított bárok stilü ,róm. kath. bérpalota építése (szombaton délután jelentős, határozott stádiumba jutott: feltűzték a zöld, virágos galyakat a tetőgerendázatra. Ezt a jelentős mozzanatot ősi szokás szerint kedves ünnepséggel ülte meg a róm. kath. egyházközség. Énekes János pápai prelátusprelátus, prépostkanonok hívására az egyháztanács tagjain kivül megjelentek közéletünk reprezentánsai. Ott láttuk Kállay Miklós dr. főispánt, Mikecz István alispánt, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos polgármestert a városi tanács élén, a városi mérnöki hivatalt és még sokakat, akik közel állanak a helybeli róm, kath. egyházközséghez. Délután 5 órára már a meghívott vendégeken kivül az épületnél dolgozó mintegy 150 főnyi munkássereg is összegyülekezett a rómkath. elemi iskola udvarán, majd előlépett közülök Kazár Sándor kőművesmester és a munkások nevében üdvözölte az egyháztanácsot, annak elnökeit, Énekes János prelátust és dr. Konthy Gyula főorvost és a megjelent vendégeket. Az üdvözlésre Énekes János válaszolt és a következőket mondotta: Kedves Vendégeink, igen tiszteit Mesterek, Segédek, Munkások! Köszönöm az egész egyházközség nevében azt a megtiszteltetést, a melyben részesíteni szívesek voltak. Megköszönöm azt a becsületes, hűséges munkát, amelyet teljesítettek, s amely nélkül a rendelkezésre álló kevés idő alatt, nem haladhattunk volna ennyire. Ebben a köszönetben kiiejezésre jut az egyháznak a munkával szemben tanúsított megbecsülése, &nnak a munkának, amely létrehozta ezt az jépületet a gyönyörű tervnek a kigondolásában, a mesterek, segiédek

1, munkások, sőt napszámosok hüséjges, becsületes igyekezetében. Az a körülmény, hogy ennyi ember szükséges egy ilyen nagy mü kiviteliéhez, mutatja, hogy a társadalom minden rétegének össze kell fognia az épitőmunkához. Nem lehet lerakni az épület állapjait, ha nem halad a földmunka, megáll az ács szekercéje, ha nem szorgoskodik a kőmives, szükség; van a napszámos munkájára, ;az asztalos, lakatos, bádogos közreműködésére, egyszóval a társadalom majd minden rétegére. Hiu képzelgés, ha valaki azt hiszi, hogy kizárólag saját társadalmi osztályával boldogulni tud. A társadjalom minden osztályának közös munkájára van szükség, közös összefogásra, hogy az kerek egészet képezzen. Egy időben Szolnokhoz közel lakttam, s gyakran utaztam át a Tisza-hidon. Egy alkalommal egy mérnökkel utaztam. Amikor vonatunk; keresztülrobogott a hidon, a mérnök a következőket mondotta: Milyen nyugodtan ülnek itt { az emberek, pedig ha tudnák, csak !

egyetlen fontos csavarnak kellene meglazulnia, s nyomban belezuj hannánk a vizbe! Igy van berendezve az emberek társadalma is. Minden srófra, eresztékre szükség van, mert ha ezekj közül csak egy is kiesik, babiloni zűrzavar támad, s tönkre megy a többiek munkája is. Nem kell ezt bővebben magyarázni, hiszen saját szemünkkel láthattuk, hogyan bomlott szét a magyar társadalom. Minden társadalmi osztály maga-magát igyekezett előtérbe tolni, míg végre elveszett a magyar társadalom, s elveszett a magyar Haza is. Igen tisztelt Munkás Testvérek! Munkaalkalom adása örömet okoz mindnyájunknak, mert ezáltal mi is valami maradandó értékhez jutunk. De örömet okoz az is, hogy hűséges és becsületes fáradozásuk során egymást is megbecsülték, s ezzel bebizonyították, hogy jóravaló keresztény, magyar munkások. Istenkáromlás nem hangzott el, irigység nem volt tapasztalható a hónapok óta tartó munkánál, szolid fáradozással telt ei a munka ideje. Istenben bízva reméljük, hogy igy fogjuk befejezni is a munkát. Bencs Kálmán polgármester ur működése alatt emelkedett ez a város fejlődésének legmagasabb fokára. Ez a város, amelynek legszebb helyén fundussal birunk, joggal elvárhatta, hogy mi is hozzájáruljuhk a város szépségének emeléséhez. Megtettük, bár tisztán kölcsönből, abban a reményben, hogy megtaláljuk számításunkat. Szolid épületet akarunk adni a lakóknak, az önök szolid munkáját. Ennek a munkának tiszteletére jelentek meg Kállay Miklós dr. főispán ur, Mikecz István alispán ur, Bencs Kálmán dr." polgármester ur őméltóságáék, a város, a mérnöki kar és a társadalmi osztályok képviselői, akiket van szerencsém üdvözölni. Az ő megjelenésük azt a kapcsot jelenti, amely összeköti az igaz magyar keresztény felebaráti szeretetet a munka megbecsülésével. A testi munkát nem lehet elvégezni szellemi munka nélkül. Itt van ifjv Tóth Pál építőmester ur, aki az önök sorából küzdötte fel magát, Sumik Károly főpallér ur, akinek az irányítása mellett folytak a munkálatok, hogy ez az épület, amelyet megujult bárok stílusban terveztek, dísze legyen a városnak. Tervezője Waelder Gyula dr. őméltósága, dísze a magyar építőművész gárdának, dísze a m. kir. műegyetemnek. Ezzel az (épülettel az volt a célja, hogy a vidéki építőiparnak is bizonyos Stílust mutasson, hogy ezzel is tanuljanak, fejlődjenek. Megköszönöm előkelő vendégeinknek megjelenésüket, amellye* megmutatták, hogy megbecsülik a