Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-05 / 177. szám

Nyíregyháza, 1928. augusztus 5. * Vasárnap XLIX. évfolyam, 177. szám. Előfizetési árak helyben 6s vidéken: g|y hóra 2'50 pengd. Negyedévre 7'60 pengő. M*ti»xtviseióknek és Unitóknak 20°/» engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelőt szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség ós kladóhlvataU SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa 2866». Kéziratokat nem. adunk vissza. Így készül a világbéke! A „Nyírvidék" számára írta: Karaíiáth Jenő dr. országgyűlési képviselő. A nagy entente államai való­sággal roskadoznak az óriási ka­tonai terhek alatt. Nézzük csak, hogy az 1927-es költségvetések adatai szerint mennyit forditanak az egyes európai államok nem­zetvédelmi célokra ? Anglia, a leszerelés gondolatá­val szöges ellentétben ,hadsere­gének fejlesztésére, a haditenge­részetet nem számítva, összkölt­ségvetésének egyhuszadát adta. A versaillesi bilincsekben sínylődő Németország ugyancsak egyhu­szadát, a kis Holllandia egytizen­harmadát, Dánia összköltségveté­sének egytizenegyedét, Svájc egy­tizedét, Belgium egykilencedét, Románia több mint egynyolcadát, Oroszország egyhetedét, Francia­ország és Csehország körülbelül egyhatodát, Jugoszlávia majdnem egyötödét, Olaszország majdnem egynegyedét, Spanyolország egy­harmadát, Lengyelország pedig összes kiadásainak több mint egy­harmadát áldozta erre a célra. — Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ezekben az államokban álta­lános védőkötelezettség révén, a terheknek tulajdonképen sokkal kisebbeknek kellene lenniök, mint például a toborzott hadsereggel dolgozó államokban. Egy ismert olasz katonai szakértő, Zugaro ta­nár szerint ,még ennél is többet költ aránylagosan hadseregére Lit vánia, amely költségvetésének kétharmadrészét, 66 százalékát fordítja hadügyi -célokra. Zugaro kimutatásában Törökország 45 százalékkal szerepel, Törökország tehát költségvetésének majdnem felét háborús célra fordítja, Japán 33 százalékkal, Portugália 22 százalékkal, az Egyesült Államok is 15 százalékkal. Az 1928. évre Zugaro tanár Oroszország had­ügyi kiadásait az előbbi év 14 százalékával szemben 27 százalék­kal tünteti fel, Angliának a had­seregre és tengerészetre fordított kiadásait pedig az angol összkölt­ségvetés 15.5 százalékára értékeli. Szerinte Anglia 2770 millió aranylirát, az Unió 2725 millió aranylirát, Franciaország 1521 mil­lió aranylirát, Oroszország 1098 millió aranylirát, Japán 1002 mil­lió aranylirát, Olaszország 732 millió aranylirát, Németország pe­dig 569 millió aranylirát fordít ezidejüleg hadügyi céljaira. Minket talán legjobban érdekel a bennünket környező, kisentente államoknak idevágó tevékenysé­ge. A jugoszláv állam, amely 1927-ben összköltségvetésének egy ötödét fordította ezekre a kiadá­sokra, mostani, legújabb költség­vetésében 2428 millió dinárt, ma­gyar pénzre átszámítva 242.857.000 pengőt fordit hadügyi célokra. — Körülbelül nyolcmillió pengővel, többet ,mint az előző évben. A cseh-szlovák respublikának, úgyne­vezett békeszerető kormánya 1927-iki összköltségvetésének egy­hatodát hadügyi célokra fordítot­ta és 9.5 milliárd cseh koronát kitevő 1928-as összköltségvetésé­ben a legsúlyosabb tétel a nem­zetvédelmi célokra esik, amelyek­re 1.400.000.000 szokolt irányoz­tak elő. A hadügyi kiadásoknál még közigazgatási költségekre is kevesebbet fordit a csehszlovák respublika, mert erre csak 1.118.000.000 szokol jut. Sőt, a csehesitést oly ambícióval szolgáló iskolaügyi kiadások is csak 894.000.000 szokolra rúgnak a leg­újabb költségvetés szerint. Ami harmadik szomszédunkat, Romá­niát illeti, Anghelescu hadügymi­niszter legutóbb jelentette ki, hogy Románia hadserege minden eshetőségre készen áll. Nagy álta­lánosságban azonban még sincsen mindenki megelégedve a román kormány hadügyi politikájával és annak ellenére, hogy az 1928. év­ben a hadügyi költségvetés 7.830.500.000 lei, mégis nagyon vigasztalannak látják a helyzetet és keveslik azt, hogy Románia 1928 .éviá összköltségvetésének csupán 14.5 százalékát fordítja hadügyi célokra. Külön 150 mil­liárdos beruházási programmról is beszélnek, amelyet 12 évre oszta­nának be . Ha azt akarjuk megállapítani, hogy egyes államok mily nagy háborús erőfeszítéseket tesznek, azt vegyük alapul, hogy millió lakosonkint minden állam hány katonát állit és ez millió lako­sonkint mennyibe kerül az illető államnak. E kimutatásban Fran­ciaország kerül az első helyre­Franciaország uj katonai törvé­nye az egész lakosságra, úgyszól­ván már a 1 egkisebb gyermekre is kiterjed. A francia nemzet ugyanis 6 éves korától kezdve ború molochjának neveli egyre gyérülő ifjúságát. E törvény a 16 éves kortól kezde mindenkit rend­szeres katonai kiképzésben része­sít és ebben férfi és nő között semmi különbséget nem ismer. — Egymillió lakosonkint számítva, Franciaországban általános védkö telezettség mellett, minden mil­lió lakosra 17.700 katona esik. — Ez pedig millió lakosonkint 5.770.000 dollárba kerül, egy ka­tonára tehát 326 dollár esik. — Franciaország után következik a mai cseh-szlovák respublika, ahol egymillió lakosra 11.500 katona esik ,ami 5.030.000 dollár költ­ségbe kerül; itt már egy kato­nára 437 és fél dollár jut. Harma­dik a sorsban Lengyelország, mely 5.300.000 dollár költséggel, min­den milli ólakos után csupán 9643 katonát állit fel; egy kato­na költsége tehát 549 és fél dol­lár. Jugoszláviának egy katona 358 dollárba kerül s majdnem ak­kora embertömeget ,mint Len­gyelország millió lakosonkint 9583 katonát mindössze 3.440.000 dollár költséggel tart fenn. Romá­niában minden milliónyi lakosra 9000 katona esik s ez aránylag kevesebbe kerül, mint amennyibe a jugoszláv állam kontingense, összesen: 2.460.000 dollárba, egy katonára esik 273 és fél dollár. Olaszország 2.670.000 dollár ki­adással millió lakosonkint 5657 katonát állit fel, tehát egy kato­nája 472 dollárba kerül. Anglia 2.300.000 dollár költséggel millió lakosonkint 3511 katonát képes mozgósítani s egy katonája 655 dollárba kerül . Azok között az államok között, amelyek általános védkötelezett­ség helyett, a békeszerződések alapján toborozni kénytelenek, Németországnak kerül viszonylag legtöbbe a hadsereg. Egy katona ott átlag ötször annyiba kerül, mint nálunk. A német tisztikar fi­zetése körülbelül kétszerese a miénknek. Millió lakosonként Né­metország mindössze 1670 kato­nát tarthat fenn s ez 1.280.000 dollárjába kerül. Ebből 766 dol­lár esik egy katonára. Német­Ausztria ezzel szemben millió la­kosonkint 5000 katonát tarthat fenn, ami Ausztriának 1.970.000 dollárjába kerül. Egy katona költ­sége tehát 394 dollár. Bulgária, valamint Magyarország millió la­kosonkint 400 katonát tarthat, amihez Bulgáriának 1.580.000 dol­lárra, hazánknak pedig 1.8300.00 dollárra van szüksége ,vagyis egy bolgár katona 395, egy magyar katona pedig 457 és fél dollárba kerül . Ezekből az erőfeszítésekből láthatjuk, hogy az általános és egyenlő lefegyverzésre, a világ­béke biztosítására való törekvés a genfi zöldasztalnak még a széléig sem ért el. Háború esetén általános szabály az, hogy mozgósítható hadsereg tulajdonképen, minden nemzet la­kosságának tíz százalékát teszi ki és minden cselekvési szabadsággal rendelkező nemzetnek gondoskod­nia is kell arról — amint gon­doskodik is, — hogy háború ide­jén mozgósítható tartaléka megfe­lelően felfegyvereztessék. Magyar­ország, Német-Ausztria, Németor­szág és Bulgária részére termé szetesen ez a lehetőség nincs meg­adva. A guzsbakötött Németor­szág százezernél, mi harmincöt­ezernél, Ausztria harmincezernél, Bulgária pedig húszezer embernél többet nem állíthat ki és — nem lévén szabad akarata — nem is gondoskodhatik arról, hogy tarta­léka, fölfegyverzett tartaléka le­gyen . így készül az «entente — ígaz­ság», az «entente •— mérték», az «entente — egyenlőség)) és az «entente — elfogulatlanság)) örök­furcsa recipéje szerint — a világ­béke 1 Időjárás. A Meteorologiai Intézet jelenti: Hazánkban az idő nyugatról fel­hősebb lett. A keleti részeken de­rült ég mellett a hőmérséklet éjjel 7—8 fokr ais leszállott. A nap­pali hőmérsékletek a normális alatt voltak. Időprognozis: Esőre, zivatarra hajló, egyelőre meleg idő. A horvát parasztpárt a perszonal unióról tárgyal. Belgrád. A Pravda szerint a demokrata paraszt koalíció titkos ülésének főtárgya a perszonál unió kérdése. Az erre vonatko­zó tárgyalásokat horvát részről indították meg. Az adózás meg­tagadására irányuló agitáció el­lenállásra talált a horvátországi falusi láakosságnál, mivel a pa­rasztok félnek az adóhátralékok fölhalmozódásától. (MTI.) Olcsó cipő maradékvásár! Szezonból visszamaradt űivatcipők, mélyen leszállított árban: Nöi Szandál cipők. Remek divat színekben 11° Pengő Nöi fekete pántos Divat cipők, lakk-dísszel 13 ? 0 Pengő Női drapp é3 szSrke Divat pántos c'pők Egyei "I párok A^y Pengő Férfi divat félcipők, fekete és bírna lakk-orral 19 Pengő iJői Príma Chevreause Drapp és szürke félcipők, pántos és kivágott Pengi nyak remek színárnyalatokban ** P. 5' 5 0 Férfi divat mintás I Ezen árak csakis az olcsó IDENYVASAR nyári zoknik 98 f. | rövid tartamáig érvényesek ! Benedekfíynél a Hungária cipőárnházban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-n. 5. Telefon 195. Női selyem-flírharis- i^'Sá I Nöi divat francia selyemharis­nyák minden szinben P. | Egyei izám árg 16 Wér.

Next

/
Thumbnails
Contents