Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-04 / 176. szám

1928. augusztus 5. JSÍYÍRYIDÉK. KÖZGAZDASÁG. Mezőgazdasági kiállítás a Szent István-héten. Az idei Szent István-hét a város és a falu népének szivesen várt és látnivalókban gazdag találkozása lesz. A megszokott szent istváni ünnepségek sorából ki fog emelkedni az augusztus 18—27. között való tiz nap, amelyen nagyjelentőségű kiállítás keretében vesz részt Csonka-Magyarország mezőgazdasága és az ezzel összefüggő ipar a főváros Vigadójának termeiben és a városligeti Iparcsarnokban. Ennek a hatalmas kiállitásnak nemcsak az a célja, hogy a Szent István-heti ünnepségekre a külföldről Budapestre érkezőknek bemutassuk kulturális eredményeinket, amelyeket a gazdasági feltételek legnagyobb részétől megfosztott országunk óriási szorgalommal elérni tudott, de az is a cél, hogy a kiállítás nevelje és tanítsa látogatóit. Erre szolgálnak azok a csoportok, amelyek megismertetik a gyakorlati eredményeket, a termelés módjában és eszközeiben felmerült ujitásokat, a háziipart, a szövetkezeti eredményeket. A szántóföldi veteményektől a kertészeten és szőlőművelésen keresztül látni fogjuk a tejgazdaság, baromfitenyésztés, mezőgazdasági és háziipar, méhészet, fásítás és talajjavítás eredményeit a legmodernebb mezőgazdasági gépekig és eszközökig. A hatalmas kiállítási anyag öszszehordását nagyon megkönnyítette a belügyi- és földmüvelésügyi minisztereknek megértő és nagyjelentőségű támogatása : a belügyminiszter körrendeletben hivtafel a vármegyék alispánjainak figyelmét arra, hogy ez a kiállítás a mezőgazdaság fejlődését olyan szakszerű és tanulságos csoportosításban fogja bemutatni, amely a városok és községek lakosságát egyaránt érdekli. Kívánatosnak tartotta ezért a várfnegyék és köz ségek,. valamint a városok legmesszebbmenő hatósági támogatását. 'Ugyanekkor a földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a kiállításon hatalmas népszerű tudományos anyagjaikkal képviseltessék magukat a koronauradalmak és ménesbirtokok, a szőlészet és borászat, a kertészet és háziipar, a baromfitenyésztés és a tejgazdaság, a selyemtenyésztés és a burgonyatermelés. A vármegyei alispánok a legnagyobb szeretettel karolták fel a Szent István-heti mezőgazdasági kiállítás ügyét és rendeleteikben felhívták a községek vezetőit, hogy a kiállításon megtelelő képviselettel és minél gazdagabb anyaggal vegyenek részt. Igy a községek elsősorban a vármegyéik színeivel díszített szalaggal ellátott buzacsokrokat és aratási koszorúkat küldenek a községek nevének feltüntetésével, a gazdák legszebb terméseredményeiket és a községek különleges termelési és háziipari anyagukat. A kiállítással kapcsolatban aug. 20-án délután 4 órakor gazdakongresszus lesz, amelyen minden községet három gazda képvisel. A kongresszuson a legelőkelőbb mezőgazdasági szakemberek fognak előadásokat tartani. A mezőgazdasági kiállítás és kongresszus hatalmas méreteit és j országos fontosságát bizonyítja, hogy a fővédnökséget Mayer János földmüvelésügyi miniszter és Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere vállalta el, mig a védők Prónay György báró, Mayer Károly, Tóth Jenő, Gally Kálmán földmüvelésügyi államtitkárok és Peykert Alajos miniszteri tanácsos, a Mezőgazdasági Muzeum igazgatója. A rendezőbizottság elnöke Steinecker Ferenc dr. miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, igazgatója Darvas Ferenc dr. gazdasági főtanácsos. A kiállítást rendező | iroda Budapest, VII. Wesselényi| utca 2. szám alatt van. I A nyíregyházi kir. Törvényszék. ! 2373—1927—12. sz. A beadványokban erre a számra kell hivatkozni. A magyar állam levében. A nyíregyházi kir. Törvényszék, mint büntetőbíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Szabó Károly ellen a vádtanácsnak B- 2373—1927—7. számú vádhatározatában foglalt vád felett Szalontay György kir. tsz. t. elnök, mint elnök Marina Győző kir. törvényszéki biró és dr. Strobel Alajos kir. tszéki biró, valamint dr. Malyáta Dezső kir. tszéki joggyakornok, mint jegyzőkönyvvezető részvételével dr. Oláh János kir. ügyésznek, továbbá dr. Nyerges Miklós ügyvéd, mint magánvádló képviselőjének a szabadlábon levő vádlottnak és dr. Bálint.István ügy véd mint védőnek jelenlétében Nyíregyházán 1927. évi december hó 5-ik napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján, vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő ÍTÉLETET: Szabó Károly vádlott, 27 éves ref. vallású, nyíregyházi születésű és ugyanezen lakos, magyar állampolgár, nős, borbélymester, katonaviselt, írástudó, vagyonos, bűnös az 1914. évi XII. t.-c. 1. §-ába ptköző és a 3. §. 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében azért, mert a Nyíregyházán megjelenő »Nyirvidék« cimü időszaki lapnak 1926. december 19-iki számában a következő közleményt tette közzé: »Nyilttér.« A nagyközönség körében Maleskevitz László borbélymester által cégem és személyem ellen folytatott rosszhiszemű híresztelése miatt ezúton kivánok elsőizben felszólalni. Teljesen alaptalan és reám, valamint fiatal cégem elleni káros szándéktól vezérelt híresztelései kizárólag bosszúvágyának következményei, amenynyiben annakidején özv. Szarvadi Mihály né jogos tulajdonát képező borbélyüzletnek általa szándékolt kisajátításában a bírósági tárgyaláson kihallgatásom alkalmával rábeszélésének dacára az igazságot vallottam és igy emiitett borbélymesternek csinyje nem sikerült. Ezúton kérem a nagyérdemű közönséget ezen rosszindulatú híreszteléseknek semmilyen hitelt se ad-. ni kegyeskedjenek, mivel ezek kizárólag fentvázolt s üzleti féltékenységgel is bővített rosszakaratának folyamányai. Nyíregyháza, 1926. december 8. Szabó Károiy uri és női fodrász.« Ennek a hírlapi közleménynek a tartalma pedig alkalmas arra, hogy valóság esetében Maleskevitz László sértettet közmegvetésnek tegye ki és ellene a bűnvádi eljárás megindításának oka legyen. A kir. törvényszék ezért: Szabó Károly vádlottat az 1914. évi XLI. t.-c. 3. §. II. bekezdés és az 5340—1924. M. E. sz. rendelet alapján a Btk. 92. § alkalmazásával 60 "(Hatvan) pengő pénzbüntetésre, mint főbüntetésre ezenfelül 20 pengő pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre itéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére az 1921—28. t.-c. 5. §. alapján 8 pengőként 1 (egy) napi fogházra kell átváltoztatni. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a nyíregyházi kir. ügyészségnél az 1921—34. t.-c. 10. §-ában meghatározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köteles az eddig netán felmerült és ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles vádlott a Bp. 79. §-a értelmében Maleskevitz László sértettnek 100 pengőt ügyvédi költség cimen az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 1 5 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Ellenben a nem vagyoni kár megtérítése iránti igényével a bíróság a sértettet a St. 39. §-a értelmében elutasítja. (A St. 40. §-a értelmében a megállapított pénzbüntetés és a bünügyi költségért elsősorban a Nyirvidék kiadója felelős, a biztosítékul letett összeg erejéig. Másodsorban az elitélt s ha a pénzbüntetést és bünügyi költséget ily módon behajtani nem lehet, vagy azokat a biztosíték nem fedezi, akkor a Nyirvidék kiadójától s ha ez sem lehetséges a Nyirvidék nyom;d,atulajdonosától hajtandó be. Amennyiben pedig a pénzbüntetést behajtani egyáltalán nem lehet, akkor a St. 41. §-a alapján a vádlott ellen a fenti módozat szerint lesz fogházra átváltoztatva.) Végül a kir. Törvényszék a St. 43. §-a alapján kötelezi az elitéltet,, hogy ezen ítéletet indokaival együtt jogerőre emelkedése és kézbesítése után 30 nap alatt a »Nyirvidék« c. lapban egyszer tétesse közzé. INDOKOLÁS. A kir. Törvényszék a főtárgyalás adatai alapján tényként állapította meg, hogy Szabó Károly vádlott a Nyíregyházán megjelenő »Nyirvidék« c. időszaki lapnak 1926. december 19-iki számában a következő közleményt tette közzé: »Nyütér. A nagyközönség körében Maleskevitz László borbélymester által cégem és személyem ellen folytatott rosszhiszemű híresztelése miatt ezúton kivánok elsőizben felszólalni. Teljesen alaptalan és reám, valamint fiatal céIgem elleni káros szándéktól vezérelt híresztelései kizárólag boszszuvágyának következményei, amennyiben annakidején özv. Szarvadi Mihályné jogos tulajdonát képező borbély üzletnek általa szándékolt kisajátításában a bírósági tárgyaláson kihallgatásom alkalmával rábeszélésének da cára az igazságot vallottam és igy emiitett borbélymesternek csinyje nem sikerült. Ezúton kérem a nagyérdemű közönséget ezen rosszindulatú híreszteléseknek semmilyen hitelt se adni kegyeskedjenek, mivel ezek kizárólag fent vázolt s üzleti féltékenységgel is bővített rossz akaratának folyományai. Nyiregyháza, 1926. dec. 8. Szabó Károly uri és női fodrász«. Ennek a hirlapi közleménynek a tartalma pedig alkalmas arra, hogy valóság esetében Maleskevitz László sértettet közmegvetésnek tegye ki és ellene a bűnvádi eljárás megindításának oka legyen. A főtárgyaláson kihallgatott tanukkal pedig a valódiság bizonyítása nem sikerült. A vádlottnak eme cselekményei mindenben magában foglalja az 1914. évi XLI. t.-c. I. §-ába ütköző és az 1914. évi XLI. t.-c. 3. §. 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének összes tényálladéki ele meit. Mivel pedig a kir. törvényszék sem beszámítást kizáró, sem büntethetőséget megszüntető okot nem észlelt a vádlott bűnösségét megállapitani és őt megbüntetni kellett. A büntetés kiszabásánál a kir. Törvényszék, mint büntető bíróság súlyosbító körülményt nem észlelt, ellenben enyhítő körülményként mérlegelte vádlott bűn tetlen előéletét s azt, hogy iparengedélyét előzőleg ideiglenesen a sértett közbenjárása folytán elvesztette. Ezeknek gondos egybevetése és mérlegelése után a kir. Törvényszék mint büntető bíróság ugy találta, hogy a vádlott bünösségi fokához képest a törvényben előirt fogházbüntetés tul szigorú len ne, miért is a Btk. 92. §-át alkalmazandónak vélte és a vádlott bünösségi fokával arányban álló pénzbüntetést szabott ki. Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon ala púinak. Nyiregyháza, 1927. dec. hó 5-én Marina Győző sk. kir. tszéki biró, előadó. Szalontay sk., főt. elnök. 60 77 A kiadmány hiteléül : Szilvássy, kiadó. — Beiratkozások az egri érseki jogakadémián. Az egri érseki jogakadémián az 1928—29. tanév I-ső felében a beiratkozások szép tember hó i-én kezdődnek és 12-én végződnek. Azok a joghallgatók, kik késedelmüket alapos okokkal igazolják, utólagos beiratkozásra október hó 14-ig nyer hetnek engedélyt. Beiratkozni azoknak, akik még nem voltak hallgatói az egri érseki jogakadémiának, csak engedéllyel lehet, ezeknek felvételükért folyamodni kell. A felvételi engedélyt kérő folyamodványokat 1.60 pengős ok mánybélyeggel ellátva augusztus hó 15 és 31 között kell benyújtani a jogakadémia igazgatóságánál. Minden folyamodónak a következő eredeti okmányokat kell folyamodványához csatolni : 1. Születési anyakönyvi kivonatot. 2. Középiskolai érettségi bizonyítványt, más főiskoláról jövők részéről leckekönyvet és távozási bizonyítványt. 3. Erkölcsi magatartásról szóló rendőrkapitányi, illetve előljárósági bizonyítványt, különösen a nemzethüség szempontjából. 4. Hatósági bizonyítványt a szülők vagyoni helyzetéről, állásáról, foglalkozásáról és arról, mióta laknak jelenlegi lakóhelyükön, azelőtt hol laktak, és mivel foglalkoztak, továbbá arról, hogy gyermeküket főiskolai tanulmányaik alatt eltartani képesek. Amennyiben a folyamodó hadiárva vagy az atyja harctéri szol gálatot teljesített, ezt a körülményt is hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. — Alapvizsgálatok szeptember 1—15-ig fognak megtartatni. Szegénysorsu, kiváló szorgalmú, előmenetelü hallgatók fél és egész tandíjmentességben részesülhetnek. Vagyontalan tiszt viselők szabályszerű előmenetelü gyermekei, továbbá vagyontalan özvegyek gyermekei, végül vagyontalan árvák és menekült tisztviselők tandíjkedvezményben (500/0,) részesülnek, továbbá a menza akadémikában ingyenes, illetőleg kedvezményes ellátásban részesülhetnek. — Tandíjmentességért és ingyenes menzai ellátásért a beiratáskor, legkésőbb szeptember hó 15-ig kell benyújtani az írásbeli indokolt és felszerelt folyamodványokat a Jogés Államtudományi Karhoz, illetve annak Menza-bizottságához címezve. Az 1928—29. tanévben, a keresztény bölcselet, továbbá a német és a francia nyelv, mint rendkívüli tárgyak taníttatnak, j