Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-31 / 197. szám

1928. augusztus 31. JNÍYÍRYIDÉK. u Beiratás idején. «»» Napok muiva kezdődik az uj is­kolai tanév s a tanintézetek kör­nyéke ismét hangos iesz az ifjúság kedvétől. Egy generáció elhagyta az iskolapadokat és egy ujabb pedig bevonult a legalsóbb osztá­lyok padsoraiba, hogy kipótolja és betöltse a távozók sorát. Ez a látszólagos nivellálódás azonban a valóságban nem megy ilyen egy­szerűen végbe, mert hiszen jói tud­juk, hogy évről-évre több lesz a tanulók száma és az iskolák férő­képessége nem áll arányban evvel a szaporulattal. Mégis meg kell állapítani, hogy az a munka, me­lyet Klebelsberg kultuszminiszter kifejtett az uj iskolák fölépítése körül, minden dicséretet megér­demel, mert megadja az egész­séges fejlődés lehetőségét és mert politikának is jó iskolapoli­tika. Annál kevésbbé dicséretre méltó azonban a tankönyvpolitika, mely van olyan fontos, mint a kultusz­minisztérium körébe tartozó bármi­lyen más reszort. Mégsem törődik evvel senki. Pedig, ha közelebbről megvizsgáljuk eit a Kérdést, akkor azonnal kiviláglik, hogy a tanítási költségek nagysága miatt marad­nak el leginkább a felsőbb osz­tályokból a tanulók, mert a kis­keresetű, vagy elszegényedett szü­lők nincsenek abban a helyzet­ben, hogy a tandijak mellett még drága tankönyveket is vásárolhas­sanak. Ennél a kérdésnél rá kell mutatnunk a kultuszminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatára, melyben a numerus klauzussa! kapcsolat­ban azt mondotta, hogy azért hozta be a felvételi korlátozásokat, mert követelték tőle. Szerinte azonban egy országnak sohasem lehet hát­rányára, ha tanult em Derei vannak túlsúlyban, mert még munkanélkü­liség esetén is egy tanult ember sokkal hamarabb el tud helyez­kedni, mint egy minden képzett­ség nélküli, ö tehát nem fél az ín­telligencia-tulterméstől, sőt ezt egyenesen kívánatosnak tartja. Igazat adunk a kultuszminisz­ternek ebben a kérdésben, de ugyanakkor kénytelenek vagyunk felvetni a kérdést igy iskolaév ele­jén, hogy, ha igy áll a dolog, ak­kor mért nem könnyítik meg a szü löknek az ifjúság taníttatását. — Mért kell a leglehetetlenebb költ­ségekkel megkiizdeniök azoknak, akik intelligens embereket akar­nak nevelni a megcsonkított hazá­n;k és a maguk örömére ? Mért van az még mindig, hogy a le­hetetlenül drága tankönyveken ki­vül még egyéb költségekkel is sújtják a növendékeket, amilyen a beiratási dij, különórák dija, tor­na- és filmdijak, nem is beszélve a tandíjról, amely erkölcsileg szinte akadályozója egy ország ' szellemi erősödésének. Vagy azt akarjuk, hogy szegénységünk da­cára is, kulturfölényes ifjúságot ne­velhessünk és akkor minden lehető módon meg kell könnyíteni a ma­gyar ifjúság tanulási lehetőségeit, vagy pedig ha az a jövedelem a fontos, amely a tanulóifjúság pénz­tárcájából befolyik, akkor beszél­jünk erről nyíltan és hagyjuk el a fellengős jelszavakat, melyek — úgyis hatástalanul puffannak el a levegőben. Az állam megkapja a maga adó­ját minden uton módon s min­denki tudja, hogy az adópénztárak csurognak a felesleges bevételek­től. Mért kell akkor az iskolába járókat is külön megadóztatni, mi­kor az ő adójukból épült állami és városi iskolákba járnak ? Az uj iskolaév küszöbén érdemes efölött meditálni és gondolkozni a gyors segítség és egy generális jóindulatu megoldás fölött. Az le­gyen a cél, hogy a szülő szívesen küldje iskolába gyermekeit és ne kelljen sajnálkoznia, ha eszébe jut­nak a rendkiviili kiadások. Akkor a kultuszminiszter ur el fogja érni a célját és bizonyos, hogy az is­kolák környéke is hangosabb lenne az öröm szavától. A kormányzó elismerése Gednly Henrik püspöknek. A kormányzó Geduly Henrik­nek, a Tiszai Evangélikus Egy­házkerület püspökének, négy év­tizeden át kifejtett értékes mű­ködésével szerzett kiváló érde­meiért teljes elismerését nyilvá­nította. Ez a kitűnő elismerés Geduly Henrik magasan ívelő pályájá­nak egyik állomása, amely azon­ban nem jelent pihenést, befeje­zést, hanem felfrissülést uj mun­kára, uj feladatok, megoldására. Geduly Henrik püspök életének javakorában, testi és lelki frissesé­gének teljes erejében van. Senki sem hinné, hogy négy évtizedes lelkészi múlt van mögötte. S ez a négy évtizedes mult nemcsak egy házi tevékenységek hosszú soroza­ta, hanem szoros kapcsolat a nyíregyházi társadalommal, a va­ló élettel, a közügyekkel, amelyek­ben Geduly Henrik olyan jelentős szerepet játszik. Nyiregyháza város képviselőtes­tületének, Szabolcsvármegye tör­vényhatósági bizottságának egyik legértékesebb tagja Geduly Hen­rik, akinek érces hangját, lebi­lincselő elokvenciáját mindany­nyiszor hallhatjuk, amikor vala­milyen nagy közéleti, vagy társa­dalmi eseményről van szó. Egy házi írásain kivül, amelyek mé­lyenjáró fejtegetései egyes aktuá­lis valláserkölcsi problémáknak, gyakran látjuk cikkeit a világi lapokban, igy a «Nyirvidék» ol­vasói is több izben élvezhették ékes stílussal megirt elmélkedé­seit. Az egyházkerület most készül megünnepelni főpásztorának 40 éves jubileumát, amelyben részt óhajt venni Nyiregyháza város egész társadalma is, felekezeti különbség nélkül. Mert Geduly Henrik nemcsak az evangélikusok kiváló püspöke, hanem Nyíregy­házának is egyik legkiválóbb polgára, akinek ünneplésében osz­tozni akarunk mindnyájan, kí­vánva minden legjobbat, amit em­bertársunknak és egyik vezérünk­nek kívánni tudunk . Tegnap délután fél 6 órakor Vass József helyettes miniszterel­nöknél miniszteri tanácskozás volt, amelyen résztvettek Mayer János földmüvelésügyi miniszter, Her­mann Miksa kereskedelemügyi mi­niszter, Bud János pénzügyminisz­ter, Szabóky Alajos államtitkár és Wekerle Sándor az Országos Ma­gyar Mezőgazdasági Egyesület képviseletében. A tanácskozás fél 10 óráig tartott. Hir szerint a ta­LOM CHANEY minden idők leggrandiózusabb s legizgalmasabb attrakciója; A KETÜJJU EMBER Szombaton Vasárnap az Apollóban Á SZENT RÓKUS LÁBSÓSFÜRDŐ Elegendő, ha egy csekély mennyiséget a Szent Rókus lábsóból beleteszünk egy lavór meleg vízbe és áztatjuk a fájós lábat 1U-15 percig. Ezen idő múlva a láb dagadtsága, zuzó­dása, a kínzó, égető érzések, legmagasabb fagyasok egy csapásra megszűnnek és többé újra el nem kezdődnek. Hosszabb áztatás megpuhítja a tyúkszemet és bőrkeményedéseket. annyira, hogv azok könnyűszerrel, kés vagy beretva nélkül eltávo­líthatók. Meg lehet ön győződve, hogy a Szent Rókus lábsó 1 legelhanyagoltabb lábat is tökéletesen ujjá alakítja, ugy, hogy a szük cipő, sót az uj cipó is épen olyan kényelmes lesz, mintha évekig hordta volna. Egy nagy ctomag Szent Rókus lábsó Ara 1 28 pengő. Kapható minden gyógyszertárban és drogé­riában. Ha nem kapná, forduljon közvetlenül Szent Rókns gyógyszertár Budapest, VII., Rákóczi út 70. 4916-3 karmányinségrői tárgyaltak. A Nemzeti Újság értesülése sze­rint a tegnapi miniszteri tanácsko­záson Wekerle Sándor már, mint leendő pénzügyminiszter vett részt. Bud János pénzügyminiszter elvál­lalja a közgazdasági minisztersé­get és az igy megüresedő pénz­ügyminiszteri tárcát Wekerle Sán­dorral töltik be. Egyébként a teg­napi minisztertanács megbeszélése­it ma folytatják. (B. £.) Ma, csütörfökSn utoljára! Michael Bohnen, a „Sötét Oroszország" főszereplőjével: FEL A FEJJEL! Ludwig Wolf regénye filmen: JSl hómezök hősei Izgalmas kalandok a hómezőkön. Pénteken, csak egy napig! IVAM MOSJOUHINE legművészibb s legragyogóbb alakítása: KEAN A Egy angol komédiás szerelmei 8 felvonásban. És a kisérő műsor . Előadások kezdete: 5, 7 és 9 orakor. Rablók iskolája. Párisban fölfedeztek egy bűn­szövetkezetet, mely a rablókat ki­oktatta, valósággal nevelte. Azon­nal szétugrasztották. Részletesebb tudósítást nem ka­punk ennek az iskolának, vagy szabadegyetemnek működéséről s igy tisztán képzeletünkre vagyunk utalva, hogy megelevenítsük, mit dolgozott. Valóban a rablást nem lehet egyedül tanulni. Azoknak, akik egy nyelvet akarnak elsajátítani, kiad­nak nyelvkönyveket ezen a cimen: «Angolul, mester nélkül». Hasonló­an vannak könyvek a betegek szá­mára, akik nem akarnak orvoshoz fordulni: «Hogyan gyógyíthatom meg magamat ?» De a rablónak adnának ki ilyen könyveket: tHo­gyan rabolhatom ki magamat ?» (A rablás szigorúan társadalmi tény­kedés ). Ebben az iskolában is nyilván egy öreg, becsületben megőszült rabló adott elő a mesterség csin­járól-binjáról: — Hölgyeim us uraim — mon­dotta — a rablás olyan régi, mint maga az emberiség. A Paradicsom­kertben Ádám már elrabolta a jó és tudás fáján csüngő almát. Nyilván külön tanár tanította a rablás illemtanát is, mely az utóbbi időben erősen fejlődött. — Chikágóban nemrégiben a Betford Streeten levő klubban egy rabló társaival negyvenkét embert fosz­tott ki, ugy hogy pisztolyt szegezett ellenük, mig három cinkosa kiürí­tette a zsebek és tárcák tartalmát. Közben az, aki a pisztolyt tartotta, igazi úriember módjára mentege­tőzött : — Bocsássanak meg uraim, — mondotta — hogy kirabolom önö­ket, de nagy családom van ott­hon. Ügyelj kérlek, annak az ur­nák van eny melltüje is. Gyerme­keimet, leányaimat kell eltarta­nom, ruháznom. Figyelem aman­nak az urnák az ujján egy gyé­mántgyűrű is van. Higyjék el, iga­zán sajnálom az ügyet, bocsánatot is kérek érte. — Hát miért nem á tegnapi minisztertanácson Wekerle Sándor már mint leendő pénzügyminiszter vett részt. Bad János közgazdasági miniszter lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents