Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-30 / 196. szám

1928. augusztus 30. wm MHH MM i M i •MMHMHBMBnM9HB9SKSa j/yírvidék. —— Wll III III !••! I IM IIIII II 3 Augusztus hó 29 én, s? erdán 5, 7 és 9 órakor! CSAK 1 NAPIG! CSAK1WP1G! Kreutzer szonáta ToUzioj világhílű mfive filmen 7 felvonásban. Vlll-ik osztály Nagy sikert aratott diáktörténet 8 felvonásban. gi viszonyai voltak vagy vannak a versenyzőknek. Az elnök urazt irja, hogy tárt karokkal fogadnak bárkit. Hogyan lehet az, amikor felszerelést nem tudnak adni az atlétának. Ez ma a legkevesebb, amit a sport érdekében meg kell tudni egy egyletnek tenni ,ha élni akar. Ugyanitt kel megemlítenem azt is, hogy az idén megépített futópálya ma már nem futópálya, hanem avatatlanok és szekerek által feltúrt, sokszor mondhatni szemétdomb, amelynek karbantartására azóta, hogy azt hevenyében megcsinálták, gondolni sem gondoltak s az jó ficamodásokat szerezni, de nem trainirozni . Hogy ezeken a bajokon hogyan lehet segíteni, azt a bölcs vezetőségnek kell tudnia, de hogy a mai állapotok mellett a Nytve renaissance-át hangoztatni még csak nem is szabad, az is tény. Akkor lesz sportélet, lesz testben-l^lekben erős ifjúság, ha az erkölcsi kilengések útvesztőjéből kézzel-lábbal menekülhetve megtalálhatja azt a helyet, ahol hazája érdekében nemes célokért való küzdelmekre készítheti elő magát. Nem kívánunk mi sokat, csak egy kis érdeklődést, egy kis segítséget az egyesület s a város társadalma részéről, akkor elérhetjük azt a 4—5 év előtti sport életet, amely Nyíregyházának dicsőséget, nekünk pedig egy kis elismerést juttatott. Ezeket óhajtottam a már elhangzott cikksorozatok mellett megemlíteni s ha netalán a Nytve-t ,valamint az Elnök urat erdei magányomból megsértettem volna, ezúton kérek bocsánatot. A Szerkesztő urnák hálás tisztelője: Aláirás. 1929-ben lesz az utolsó vitézi avatás. (A «Nyirvidék» tudósítójától^. A nemzet azokkal a vitézeinkkel szemben, alak a világháborúban meg nem tántorodva csillogtatták a legszebb magyar hősiesség erényeit s a Gondviselés osztályrészükül juttatta, hogy a vér- és tűzkeresztségből hazajöhettek, háláját és elismeréséit akarta kifejezésre juttatni azáltal, hogy vitézeivé fogadta s vitézi telekkel jutalmazta meg. Ennek a kormányzó által végzett vitézzé avatásnak elérkeztünk az utolsó aktusához. A jövő évben lesz az utolsó vitézzé avatás ünnepélyes keretek között s ezzel a nagy háború vitézeinek lajstroma is lezárul. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint mindazok, akik igényjogosultak s még ezután folyamodnak vitézzé avattatásukért, kérésüket szeptember 15-ig terjesszék be a vármegyei Vitézi Székhez, mert a későbh. beérkező kérvényeket figyelembe venni nem fogják s többé nem lesz alkalmuk, hogy vitézekké avassák őket. ^r^jí f-, iv. «c Holnap este lesz Rozs László György előadása a Kereskedők és Gazdák Köre klubhelyiségében a kötelező biztosításról. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nagy érdeklődés előzi meg Rozs László György holnap esti előadását, amelyet a Kereskedők és Gazdák Köre elnökségének meghívására tart a jelenleg legaktuálisabb szociálpolitikai törvényről, az öregség és rokkantság esetére való kötelező biztosítás törvényéről. , A törvény, amely már a jövő év kezdetével életbelép, azokat a kategóriákat kivéve, akiknek nyugdijáról már eddig is gondoskodott az állam, jóformán a társadalom minden rétegét érdekli. A kereskedő, az iparos, ezek alkalmazottai, a magánvállalatok tisztviselői, munkásai mind beletartoznak ez uj törvény rendelkezéseibe, annak szellemével megismerkedni tehát saját érdekük is. A törvény ugyanis nemcsak jogokat s majdan előnyöket, hanem a jelenben terheket is jelent munkaadóra és munkásra egyaránt. Ugy értesültünk, hogy Rozs László György a törvény részletes ismertetésén kivül is készséggel nyújt majd felvilágosításokat olyan esetekben, amelyekre vonatkozólag a hallgatóság nem nyerne biztos Ítéletet. Az előadás csütörtökön este 9 órakor kezdődik a Kereskedők és Gazdák Köre helyiségében. Belépődíj nincs. Vendégeket a Kör szivessen lát. U]ra halált kiáltanak a patkányokra. Kormányrendelet fogja az általános irtást megszabni. A patkányok óriási károkat okoz nak a nagy városokban és ott, hol nagy magtárak vannak. Rengeteg terményt felemésztenek s amellett összerombolják az épületek falait s messze elhurcolják az emberekre és állatokra veszélyes betegségekit. Ezért történt az, hogy már 1922ben halált kiáltottak reájuk és irtásukat rendelte el a kormány. Azonban akkor nem lehetett általánosan végrehajtani a müveletet, mert sokba került a szer s mert még maga a főváros is fázott tőle, az óriási kiadástól. Már pedig vagy egyszerre irtja mindenki, — vagy senki sem, mert ha csak itt-ott tisztítják meg tőle a tanyákat, az csak fél munka lesz. Mivel ismét sok a panasz a rágcsálók ellen, ugy halljuk, hogy a aépjóléti minisztériumban rendelet készül, mely az 1922-es irtásnak a végrehajtását teszi kötelességévé minden városnak. Bajos lesz a dolog, pláne ha sokba kerül, mert a mi tájékunkLON CHANEY minden idők leggrandiózusabb 8 legizgalmasabb attrakciója; A KETU J JU EM Szombaton Vasárnap az Apollóban Szerdán Szenzációs „UFA" műsor! Csütörtökön Michael Bohnetl, a „Sötét Oroszország" főszereplőjével: FEL A FEJJEL! Ludwig Wolf regénye filmen: ü hőisei Izgalmas kalandok a hómezőkön. Pénteken, csak eQy napig! IVART MOSJOUHIME legművészibb s legragyogcbb alakitasa: L/C 7£ ül & komédiások nE-MIl királya Egy angol komédiás szerelmei 8 felvonásban. És a kisérő műsor. Előadások kezdete; 5, 7 és 9 órakor. ban vannak jó kutyák, melyek min den méregnél biztosabbak és pénzbe sem kerülnek. S az irtást minálunk állandóan csinálják. Az általános hadjárat csak azokat a városokat érintheti tehát, ahol csatornák vannak, mint Budapest, Szeged, Debrecen. Ellenben a tanyákon elvégzik a kutyák és a — macskák. Mint hirlik, az irtást uj szerrel akarják végeztetni. Erre nézve a tudósítás szó szerint ezt mondja: «Német kutató intézetek feltalálták a patkányirtás veszélytelen módszerét. Olyan szert állítottak elő, amely veselobbot és szivburokgyulladást idéz elő a patkányseregben és igy betegséggel pusztítja el a kártevő hadat. Németországban tiz év óta használják ezt a biztos szert. A. Központi Vásárcsarnokot is ezzel tisztították meg. Az országos patkányirtással a belügyminisztérium VIII. ügyosztálya foglalkozik. Ez fogja ellenőrizni országszerte a nagy patkányirtást. Ugy tervezik, hogy lehetőleg egy napon kezdik meg mindenütt az irtást, csatornákban és a házak pincéiben egyaránt«. Igy szól az értesítés. Egyelőre csak az a szó ütközik a fülünkbe, hogy az uj szert már tiz év óta használják a németek és jó sikerrel. Hát ha olyan nagy a siker, mért kell az irtáshoz tiz év? Vagy ez is ugy van, mint a dadogó, ember, aki a másik dadogónak dadogva magyarázza, hogy melyik orvoshoz menjen, aki őt is »kigyógyitotta...« Leesett a dohányszáritó rudról és meghalt. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Csontos József 46 éves kántorjánosi-i dohánykertész a levágott és csomókba kötött dohányt szárítás céljából a pajtában el akarta helyezni. Amint az egyik póréval felmászott a majdnem 4 méter magasságban lévő rúdra, eddig ismeretlen okból lezuhant és belső sérüléseibe néhány óra alatt kiszenvedett. Miután a mátésszalkai járásbíróság megállapítása szerint bűncselekmény nem forgott fenn, Csontos József eltemettetésére az engedélyt megadta a nyíregyházi kir. ügyészség. Sírkövek márvány, gránit és terméskőből nagy választékban és jutányos árban KaphatCk Kovács l ajos kőfaragó mesternél N)iregyháza, Rákóczi-utca 23. szám. 6148 8