Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-24 / 191. szám

j&twméiL 1928. augusztus 24. A vándormadarak... •«* » Vándormadarak érkeztek haza, átrepülték a mérhetetlen Óceánt a magyar sóvárgások és vágyako­zások szárnyán...« — igy kezdte be­szédét annak az amerikai magyar csoportnak szónoka, amelyik eljött hozzánk Szent István ünnepére, hogy újra viszontlássa és keblére ölelhesse a rég nem látott magyar haza földjét. Igen, vándormadarak érkeztek hozzánk, elszakadt, messzi­re távozott magyar testvérek, akik elhozták nekünk az Amerika föld­jén élő egymilliónyi magyarság szeretetét és testvéri üdvözletét. De még egyebet is hoztak magukkal, ami mindennél többet ér talán: lángoló mágyar hazaszeretetet. ' Az a néhányszáz amerikai ma­gyar, aki Szent István napján ha­zajött látogatóba, Hegyeshalomnál sirva és zokogva borialt a csonka ország határára és megsiratta a magyar szomorúságot és szenve­dést, de egyben fogadalmat is tett, hogy amig egyetlen amerikai ma­gyar él, a csonka határok nem maradhatnak fenn és meg kell változnia a trianoni átoknak, me­lyet »békének« mertek elkeresztel­ni. A hazavándorló magyarjaink, a messzibe szakadt »vándormada­rak« leborultak a trianoni határon és sirtak. Sirtak örömükben, hogy hazajöttek és sirtak fájdalmukban, hogy igy kellett hazajönniük, ami­kor Hegyeshalomnál már idegen ország határát kell nézniök. Sirtak a vándormadarak, mert fájt és vér­zett a szivük, mert érezték, hogy minden izükben magyarok, még akkor is, ha fölvették az amerikai állampolgárságot és érezték, hogy az ő hazájukról van szó, az ős­hazáról, az anyaföldről, melynek megcsonkítása épugy fájhat a mesz­szi idegenben, mint itthon, ahol végig kellett szenvedni Trianon át­kát és szégyenét. Amerikai magyar testvéreink ér­ző magyar szivet és lángoló haza­szeretetet hoztak magukkal és mél­tó fogadtatásban részesültek. De ez a fogadtatás, bármilyen fényes és előkelő keretek között is történt, talán mégsem tudta elfeledtetni az amerikai magyarokkal azt, hogy ők elszakadtak az anyaországtól és csak nagyritkán lehet részük abban, hogy eljöjjenek hozzánk, akkor is — látogatóba. Módok és eszközök kellenének, amelyek­kel állandóan közelebb lehetne hozni mihozzánk az amerikai ma­gyarságot. Ök most hazajöttek és megmutatták, hogy mennyire szere­tik a hazájukat, nekünk is meg kell mutatnunk, hogy mennyire szeretjük őket. De nemcsak most, hanem akkor is, amikor távol Amerikában görnyednek a nehéz munkában és sóvárogva vágyakoz­naknak ide mihozzánk a szőke j Tisza és az öreg Duna partjára. j Hozzuk közelebb az amerikai j magyarokat, szegény vándormada- j rakat, akik már nagyon sokan [ vannak az »uj hazában« és talán egyre többen és többen lesznek. Ne hagyjuk, hogy amerikai gyer­mekeket neveljenek a fiaikból, akik nem is láthatták a magyar földet, hanem neveljük őket a tá­volból is magunk mellé, hogy ne c»ak magyarok maradjanak, hanem az utódokat is magyaroknak nevel- j jék. Amerika már megtanulta, hogy mit jelent az Egyesült Álla- J moknak egymillió dolgos magyar, most nekünk is meg kell végre ta­nulnunk, hogy mit jelent a ré­szünkre egymilliónyi amerikás ma­gyar testvér, akiket a sors, vagy az élet nyomorúsága sodort a messzi külföldre, de akik még ott sem feledkeztek meg arról, hogy magyarok. Nem csak mi, hanem az ameri­kai magyarok is a legnagyobb örömmel vennék, ha ennek a láto­gatásnak olyan eredménye lenne, amely állandóan közelebb hozná egymáshoz az elszakadt testvéreket Berlin. Kábultan a locarnói szózatoktól, már-már elhinnők, hogy immáron vége a militariszti­kus törekvéseknek. Béke itt, béke ott, béke mindenütt. Békegalam­bok repkednek be a nyitvahagyott ablakokon, külügyminiszterek ára­doznak a nemzetközi megértésről. Mindenki a. békéről hangoskodik, van aki elhiszi, amit mond például Stresemann, van, aki nem hiszi. Például Briand ur, vagy Primo de Rivera. Bár Briand ur, aki a francia szocialista párt vezér­titkára volt és a radikális Clemen­ceau jobbkeze, de egyben francia is. Hiszen maga a gazdája, Clemen ceau. ur is háboruskedvü ur volt annak idején. Megáll az ember esze erre a pokoli szembekötős­dire. Becsületrendről beszélnek es­te'hat órakor és hétkor fogadják a hadügyminisztérium kiküldöttjeit, akik beszámolnak a foszgéngáz-ki­sérletek ujabb eredményeiről. Beszéltem a napokban a szov­jetkövetség egyik alkalmazottjá­val. Nagyot ütött mellére és el­mondott néhány mondatot abból a propgandatananyagból, amelyet a moszkvai GPU agitátoriskolájában tanult. Viszont mondott néhány igazságot is. Beszélt a háborúról. Beszélt az orosz szovjet hatalmas erejéről és nagy hangon ismétel­gette, hogy marad minden, ahogy volt, mert minden ugy van jól, ahogy van. Velük nem lehet el­bánni. Nem. Lassú viz partot mos, • Hát ezt csak ugy előrebocsá­tottam. Érdekes apróságok azok. amelyek mindennél jobban megvi­lágitják az öreg Európa béketö­rekvéseit. Holnap lesz tizennégy éve annak, hogy a német szociál­demokrata párt parlamenti frak­ciója megszavazta a Reichstag ülé­sén a háborús hiteleket. S ma? Szociáldemokrata többség ül a parlamentben s joggal elgondol­kodhatik az ember, hogy miképpen viselkedik Németország azokkal a háborús törekvésekkel szemben, a melyek lépten-nyomon tapasz­talhatók. Be kell vallani, hogy korrektül jóhiszemű politikát lolytat a Wil­helm-Strasse. Becsületes, egye­és nem kellene évről-évre arra várni, hogy a »vándormadarak« hazarepüljenek egy kis — látoga­tásra. nes, sőt tuljóhiszemü, minden gya­núsítgatás ellenére. Itt, ugy lát­szik, mindent elhisznek, —• amit odaát mondanak. Érdekes dolgokat mesélt nekem (Sin-Csang ur, akit a kinai kor­mány a Dániába küldött kinai fegyvervásárló szakértők támoga­tására küldött ki a pekingi kor­mány. Itt vannak a számok. Az angol hadügyi kormányzat 2 éve százezer fontot adott a hadigáz­kutató-bizottság rendelkezésére. Ja­pán 10 millió dollárral járult hoz­zá a kémiai laboratóriumok meg­építésére, ahol kizáróan hadianya­gokkal kisérleteznek. Az amerikai Chemical Warfare Service három éve hatszázezer dollárt, a mult évben már kilencszázezer dollárt fizetett ki kísérleti célokra. Eredmény ? Van. Tagadhatatla­nul van. Az angolok tökéletesítet­ték a foszgéngázokat és az úgyne­vezett mustárgázt. A foszgéngáz ha­tását ismerheti mindenki, aki a hamburgi katasztrófáról szóló tu­dósításokat elolvasta. Ha egyetlen­egyet szippar.t belőle valaki, két óra alatt teljesen készen van. Ren­delheti a koszorút a saját sirjára. A mustárgáz már veszedelmesebb. Hamarabb öl. Nehezebb mint a levegő s ha kilövik a készülék­ből, napokig a lövészárkok felett ődöng. Gyakran hónapokig meg­tartja hatóerejét, különösen ha szélcsend uralkodik. Tönkreteszi a sázmaszkokat, ha azok nem tűzálló anyagból készültek. Átmegy a ru­hán, a csizmán, s darabokban hám­lik le a bőr hatása alatt. Ragá­lyos és egy mustárgázzai inficiált katona megronthat egy egész ez­redet. Az ivóvizet is megmérgezi. Szenzációs találmány. Megéri a százezer font szubvenciót. Három é-x pontosan ezer uj gázvegyül éket próbáltak ki a különböző országok kémikusai a háborús alkalmazás szempontjait mérlegelve. * Németország pedig egyelőre nem védekezhetik. Sokat beszélnek ugyan az I. G. Farbenindustrie telepeiről, ahol az európai kémiai produkció negyedét termelik éven­ként. A Leuna, Oppau, Höchst, Leverkusenben dolgozó gyáraiban ma a békéért dolgoznak. Anilin­festéket, trágyaanyagokat, orvosi kiémikáliákat és filmeket készíte­nek. Igaz ugyan, hogy csak egy csekély átalakításra van szükség, és a gépeket, melyek az ártatlan müselymet készítik, robbanóanyag készítésére is felhasználhatják. A műselyem és a dinamit ugyanis cellulózéból készül. Ha a cellulózét szénkéneggel kezelik, műselyem lesz belőle, ha ezt összekötik salétrom­savval, megszületett minden robba­nó anyag anyja, a lőgyapot. Ugyanez áll a festékanyagokat készítő gépekre is. Egy éjszaka át­építhetik a gépeket és anilinfesték helyett hadigázokat készíthetnek ve lük. • A cseheknek hatszáz tankjuk van, most próbálják ki majd a francia konstruktőrök által gya­logsági támadások visszaverésére alkalmas könnyű tankjaikat. Két­száz repülőgépük van, se szeri, se száma a gáztanfolyamoknak, Fran­ciaországnak kétezer hatszemélyes tankja van. Anglia pedig tökélete­sítette a caterpillart, huszonnégyes ágyukat szereltek a csak kívülről nyitható tankok belsejébe, amefyet. 8 ember kezel. Háromezer könnyű és nehéz bombavető repülőgépük van s a Downing Street most vizsgálja egy olyan repülőgép ter­veit, amely különösen alkalmas a gáztámadások kivitelére. Gyalogság? Franciaország 24 óra alatt egymillió embert moz­gósíthat, Csehország hétszázezret, Oroszország állig fegyverben áll a határokon. Prága mellett is van foszgéngáz­telep. • Tizenegy évvel Trianon és Ver­sailles után. Franciák vesszőzik a megszállt területeken a német pol­gárokat, a Saar-vidéken négerek sétáltak még a közelmúltban a séta tereken. Míg az első reparációs évben ezermillió aranymárkát fizet­tek a németek, az ötödikben 2500 millió aranymárkát irtak jóvátételi számlára. Ez annyit jelent, hogy a németek másodpercenként 80 márka jóvátételt fizetnek az egye­sült hatalmaknak. Dawes-tervezet évenként kétszáz márka megterhe­lést jelent minden német munkás számára, s csak a Rajna-vidék megszállásának költségei, amelyet, természetesen szintén a németekkel fizettet meg az antant, nyolcmilli­árd márkát tettek ki, ez kétszerese annak a jóvátételnek, amelyet Fran ciaország 71-ben Berlinnek fizetett. Várady-Szabó Sándor. A Kraszin ismét elindult Amundsen felkutatására. Berlini jelentés szerint a Kra­szin orosz jégtörő elhagyta a norvégiai Stavanger kikötőt és ismét elindult a Spitzbergák felé Amundsen további kutatására. A bolsevisták kísérlete Horvát­országban. Zágrábbi jelentés szerint a ju­goszláv kommunisták pártja föl­ajánlotta a paraszt demokrata koalíciónak bizonyos feltételek teljesítése melétt a maga segítsé­gét, minthogy azonban ezek a fel­tételek teljes bolsevizálást jelen­tenének, a koalíció elhatározta, hogy a kommunisták ajánlatát nem veszik tudomásul. FABER FRIGYES tanár felvesz korlátolt számban tanulókat csak a legjobb körökbal Wien-i családi ottho­nába. Legkiválóbb magyar referenciák. Cim: Prof. FRIEDRICH FABER ezidőszerint: Bad VCslau, N. Oe. M 1 [ BESZÉLŐ FILM I M 1 [ ___ H Éneklő S | Beszélő 11 Zenélő 11 ^ISll j Uj világcsoda j | Jegyek árusítását már megkezdtük, ílővétel: délelőtt 10—12 óráig ) Jakabovics Fannika délután 1/z3—4 óráig j dohánytőzsdéjében, délután 4—10 óráig a Városi Színház Mozgóban I Hogyan készül Enrópa az nj világháborúra ? Készen van a francia gyalogsági tank és az angol mustár­gáz, amelyre százezer fontot költött eddig az angol hadügyminisztérium.

Next

/
Thumbnails
Contents