Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-24 / 191. szám

JNítÍRYIflác. 1928. augusztus 24. Az ország zászlaja. Szent István király ünnepét eddig még soha nem látott pompával ünnepelte Csonkamagyarország fővárosa. Csaknem nyolcszázezer vidéki és külföldi vendég jelenlétében mutatták be azokat a pompás látványosságokat, amelyek nemcsak Csonkamagyarország népe előtt, hanem a megszállott területek magyarjai és az amerikai magyarok előtt is felejthetetlenné tették az idei Szent István napot. Ennek a pazar kézzel és ötletekkel megrendezett ünnepélynek legkiemelkedőbb pontja volt a Szabadság-téren felállított ország-zászló felavatása. A négy irredenta szobor előtt a csonka ország népe hatalmas szobortalapzaton óriási, égbenyúló zászlórudat emelt, a melynek tetején egy esküre nyújtott kéz nyúlik a magasba. Ennek az emelvénynek talapzatába beleépítették a megszállott területek földjét és ezen a földön nyúlik égfelé az esküre nyújtott kézzel együtt Csopkamagyarország zászlós jelvénye, az ország zászlaja. Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Kassa, Pozsony, Arad, Komárom földjét építették be ennek a csodálatosan szép és fölemelő emlékműnek talapzatába, amelyen az égbenyúló háromszínű magyar zászló azt hirdeti, hogy az elszakított földrészeket nem lehet tőlünk jogtalanul elvenni, mert rajta nyűg szik a magyar lobogó, Szent István zászlajának hatalma és ereje és az égre mutató, esküre emelt kéz pedig hitvallást tesz arról, hogy a csonka ország magyarjai vissza fogják még szerezni a régi Nagymagyarország határait. «Tudd meg ó, ember, hogy e helyen Nagymagyarország vérrelkönnyel megszentelt földjén állasz» — ezt mondja az ország zászló szobortalapzatának fölirása és bizonyos, hogy minden magyar ember, ki levett kalappal megáll az ország zászlaja előtt, teljes sziwel és lélekkel átérzi, hogy ebbe az irredenta emlékműbe az elszakított magyar területek földje van beépítve, amely föld, valahányszor egy pillantást vetünk reája, mindig emlékünkbe idézi, hogy vissza kel] szerezni az elszakított területek földjét. Bizonyos, hogy a Szent István napi ünnepségek nemcsak országszerte, hanem széles Európában fölkeltették a figyelmet Magyarország iránt, de az is bizonyos, hogy ez az irredenta emlékmű egyik legszebb és legkiemelkedőbb pontja volt ezeknek az ünnepségeknek. Pedig külsőleg nem megy látványosságszámba, de a belső értéke, az a gondolat, amelynek álapián felépült, megtölti az érző ni tgyar szivét és lelkét és olyan hatalmas varázserőt kölcsönöz r tnelc . emlékműnek, amellyel magára lehet ébreszteni a hosszú évek kínszenvedéseiben meggyötört magyarságot. Ilyen emlékműnek kellene állnia a megcsonkított országhatár legtöbb helyén is, hogy az égre mutató és esküre emelt kéz és az ország elszakított területek fölajén magasba emelt zászlaja hirdesse ellenségeinknek azt az egységes magyar akaratot, erőt és kitartást, amelynek segítségévei vissza fogjuk szerezni a tőlünk elrabolt magyar területeket. Minden katonai erőnél többet érne ezeknek az emlékeknek a megcsonkított határon való felállítása, mert a sanyargatás és a kegyetlen elnyomatás napjaiban, a megszállott területeken élő magyar testvéreink odaláthatnának az ország zászlajára, melyen a magasbanyuló kéz hirdetné azt az esküt, amellyel elhatároztuk, hogy viszszaszerezzük Szent István országának régi és dicső határait. Addig is a Szent István hetében Budapesten járt magyarok százezrei viszik szét az ország zászlajának és esküre emelt kéznek fogadalmát : Nem! Nem! Soha! A földmivelésügyi miniszter húsz éves kamatmentes erdőtelepítési kölcsönt nynjt a szabolcsi gazdáknak. A kölcsön részletes feltételei. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A m. kir. földmivelésügyi miniszter a következő felhívást bocsátotta ki : Az Alföldön telepitendő erdők és gazdasági fásítások létesítését, valamint a kopár és vízmosásos te rületek beerdősitését a gazdasági viszonyok megjavítása és az ország faállományának emelése céljából gyorsabb ütemben szándékokozom megvalósítani és azért az erdősítésre és fásításra kötelezett, vagy az 1879. évi XXXI. t.-c. 177. §-ában emiitett kedvezményeken felül a rendelkezésemre álló hitelhez mért legmesszebbmenő állami támogatásban óhajtom részesíteni. Az alföldi erdők telepítésére; fasorok, szélfogópászták és facsoportok létesítésére; valamint az ország bármely részén levő kopár és vízmosásos területek beerdősítéséhez, — tehát a törzskönyvezett erdőterületek vágásait és tisztásait; a városok és községek belterületét, tereit és utcáit valamint az állami és törvényhatósági utakat kivéve, — a szükséges csemetéket és suhángokat az államerdészeti ' csemetekertben kiszedve teljesen díjmentesen bocsátom a birtokosok rendelkezésére. Méltánylást érdemlő esetekben, az államrendészeti csemetekertektől távolabb eső birtokosok valamint az illetékes m. kir. erdőigazgatóság által igazoltan rossz anyagi viszonyok között lévő és fuvarerővel nem rendelkező kisés törpebirtokosok, nemkülönben a szegény birtokosságok tulajdonában vagy birtokában levő területek beerdősitéséhez és fásításához szükséges csemetéknek és suhángoknak pedig nemcsak a termelési és kiszedési költségeit engedem el, hanem azokat megfelelően csomagolva díjmentesen abba a községbe is elszállíttatom, amelynek határában azok elültettetnek. Erdészeti szakközegeimet utasítottam, hogy a beerdősitésre és fásításra alkalmas területekkel rendelkező birtokosokat személyesen keressék fel; a kérdéses területeket vizsgálják meg; az erdősítésre és fásításra vonatkozó szakszerű felvilágosításokat és útmutatásokat adják meg; gondoskodjanak arról, hogy a birtokosok a befásitandó terület talajának és a tulajdonos gazdasági igényeinek megfelelő menynyiségü és minőségű csemetékben vagy husángokban részesüljenek; szükség esetén a birtokos kérésére pedig az ültetési munkís. latokat is díjtalanul vezessék és irányítsák. FeltétlenUI kikötöm azonban, hogy a birtokosok az igényelt és kiutalt csemetéket és suhángokat a kellő időben átvegyék, az erdészeti szakközegeim által előirt módon és időben tényleg elültessék, az ültetéseket gondozzák és azokat a károsítástól megvédjék. A csemeték és suhángok azok elültetéséig a m. kir. kincstár tulajdonát képezik, azokért tehát az igénylők büntető- és magánjogi felelősséggel tartoznak. A Magyar Alföldet magában foglaló törvényhatóságokban és pedig: Békés, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs vármegyékben, valamint Arad, Bács-Bodrog, Bereg, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Heves, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szatmár, Torontál, Ung és Zemplén vármegyéknek a Magyar Alföldhöz tartozó sikvidékü részein lévő szolgabírói járások és rendezett tanácsú városok, továbbá Baja, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Szeged törvényhaSzájsebészeti, fogorvosi, müíogászati rendelés! Röntgen laboratormm! A berlini fogászati klinikán tanársegédi állásomban szerzett bőséges tapasztalataim, valamint csaknem 30 éven itt Budapesten folytatott szájsebészeti praxisom meghozták gyümölcsüket. Ugy a nyíregyházi, mint a vidéki intelligencia annyira igénybe veszik működésemet, hogy rendelőmet jelentékeny anyagi áldozattal kibóvitettem és oly műszerekkel szereltem fel, melyeknek segélyével a legmesszebbmenő igényeknek Í3 megfelelhetek. Sajnos, csodákat én sem tuíok csinálni, de amit emberszeretet, munkakedv és szaktudás produkálhatnak, azt a t. Közönség rendelőmben meg fogja találni. Működésem tárgyát képezik: 1. Foghúzások és gyökerek eltávolítása teljes érzéstelenítéssel. 2. Fogtömések színarannyal és égetett porcellánnal. 3. Gyökércsonkolás gennvedó fogaknál. 4. Fogvisszaültetés midőn a sülyosan megbetegedett fogat kihúzom, kellő kezelés után pedig régi helyére visszahelyezem. 5. Foghús sorvadás esetében a mozgó fognak biztos rögzítése. 6. Arany és porcellán koronák. 7. Műfogak kizárólag legjobb minőségben, 8. Szájpadlás nélküli fogpótlások stb., stb. 6452-10 Medicinae Dr. Kugel Viktor szájsebész, volt klinikai első assistens Nyiregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám. Városi Színház Mozgó Augusztus hó 23-án, csütörtökön utoljára 5, 7 9 órakor; LAURA LA PLANTE: ÉJFÉLI NAP A cári balett egy csodaszép táncosnőjének regénye 9 felvonásban. JANET GAYNOR: A hetedik menyország Himnusz a szerelemről 12 fejezetben. Augusztus hó 24-én, pénteken 5, 7 és 9 órakor. Csak 1 r:ap: TOM MIX: Puskaporos torony ostroma 6 felvonásban. Tom Mix: A texasi Don Jüan 6 felvonasban. Tom M>x: Hajra, Tom! tósági joggal felruházott városok területén nagyobb gazdasági fásításokat, hosszú és széles szélfogópásztákat létesítő és kiterjedt erdőt telepítő birtokosoknak, — amennyiben az illetékes m. kir. erdőigazgatóság által igazoltan rá vannak utalva és kérik, — a rendelkezésemre álló hitel keretén belül az ingyen csemetéken kivül kat. holdanként 50 pengőig terjedő kamatmentes állami kölcsönt nyújtok. A főbb feltételek, amelyek mellett erdősítési kölcsönt engedélyezek, a következők: 1. A kölcsön kamatmentes és tartama 20 (Husz) év. 2. A kölcsön törlesztése az erdézszeti hatóság által jóváhagyott erdősítési terv szerint kitüntetett egész terület beerdősitését követő év október hó i-én kezdődik, minden év október hó i-én esedékes és ettől az időtől számított 20 év alatt évi egyenlő részletekben fizetendő vissza. 3. Az engedélyezett kölcsön annyi 50 pengőig terjedő évi részletösszegben fog kiutaltatni, mint ahány kat. hold terület beerdősitésére a birtokos évente vállalkozik, illetve amennyit az illetékes m. kir. erdőigazgatóság véleménye szerint előreláthatólag teljesíteni képes. A törlesztési részletek a tényleg felvett összeg alapján állapittatnak meg. 4. A kölcsönösszeget a «Kötelező nyilatkozatiban foglaltak terhe alatt kizárólag a megjelölt terület beerdősitési költségeire szabad fordítani. 5. A kérdéses terület beerdősitésére vonatkozó és az illetékes m. kir. erdőhivatal által a birtokossal egyetértőleg összeállitótt tervet csatolni kell a kérvényhez. 6. A beerdősitett területeket tartozik a birtokos saját költségén gondozni, az idővel netán szükséges pótlásokat foganatosítani és a beültetett területet minden, — főként a legeltetés által okozható, — kárositásoktól megóvni és megőrizni. 7. Tartozik az erdőbirtokos az államerdészetnek az erdősítés idejére, a fafajok megválasztására és az ültetés módjára vonatkozó útbaigazításait elfogadni és követni és tartozik magát az ál-