Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-12 / 156. szám

2 JSíVíHYIDÉK, 3.928. julius 12. Mackensen vezértábornagF internálásának magyar olűala. Irta: Straky Henrik. Herceg Ferenc, hazánk illusztris irója a Budapesti Hírlapba és.a Pester Lloyd jubiláris számába cikket irt Mackensen vezértábornagy internálásáról. Cikkeiben rámutatott arra, hogy a nagy német hadvezér internálása nem volt a magyarság vétke. Ennek a kérdésnek a helyes megvilágítás szemDonijából van magyar és német oldala. Herczeg Ferenc cikkei rávilágítanak a mindkét részről elkövetett mulasztásokra. A mulasztások, amelyeknek következménye a germán katonaóriás internálása volt magyar részről egy szemernyivel sem nagyobbak, mint a német nemtörődömségek. A magyar mulasztás, a német nemtörődömség magyarázatát az akkori feldúlt viszonyok által okozott tömeglélek és tömeghangulat megnyilvánulásában találja meg. A történet ítélőszéke fel fogja menteni ugy a magyart, mint a németet, ezért a sajnálatos esetért, amellyel az antant bizonyos éket vert a két nemzet közé. Már Herczeg Ferenc cikkének megjelenése előtt a Pester Lloyd május 9-iki számában foglalkozott a kérdéssel Viktor Weber Edlen von Webenau osztrák titkptanácsos, sz. k. v. gyalogsági tábornok. E cikkében bebizonyította azt, hogy a Károlyi kormány által 1918. november 13-án Belgrádban kötött fegyverszüneti szerződésre semmi szükség nem volt. Jogérvénnyel csak a Diaz-féle, 1918. november 3-án kötött fegyverszüneti szerződés bírt. Herczeg Ferencnek emiitett cikke óta a Pester Lloydban s más németnyelvű külföldi lapban többen foglalkoztak a kérdéssel. Hozzászólott egy epilógus alakjában még egyszer irodalmunk kiváló alakja, Herczeg Ferenc, a már emiitett sz. k. v. tábornok is. A többek között még Frei Károly osj trák kereskedelmi tanácsos és Zech Alfonz is. Ha az ember elolvassa a kérdéssel foglalkozó öt-hat cikket, az a véleménye támad, hogy a vezértábornagy internálásának a magyar és német oldala mellett egy meglehetősen aljas célú harmadik, u. n. «antant oldala» is van. Helyesnek tartom, hogy a kérdést — nézetem szerint — tárgyilagossággal megvilágító, bizonyos fokig pro és kontra cikkek jórészt a Pester Lloydban jelentek meg, lévén ez a németnyelvű magyar lap, a külföldet Magyarországról tájékoztató szócső. Azt hiszem, a Nyirvidék olvasótáborát is érdekli az eset három, a magyar, német és ántánt oldala, amiért is vázolni óhajtom először a kérdés magyar oldalát, később a másik kettőt is. Herczeg Ferenc kezébe az adta a tollat, hogy «egy volt osztrák tiszte az esetből kifolyólag furcsa megvilágításban festi meg a magyar nemzeti jellemet. Az illusztris magyar iró bizonyítgatja azt, hogy az 1918. nov. 3-án kötött Diaz Weber-féle fegyverszüneti szerzőszerint, mindazon német csapatok, amelyek Olaszhonban, a Balkánon és a Monarchia területén vannak, 1 5 napon belül tartoznak otthon lenni a birodalmi Németországban, különben internálandók. Weber generális, osztrák születésü ember kötötte e szerződést, a mely lehetetlenséget tartalmazott a Mackensen számára, akinek főhadiszállása ekkor Bukarestben volt. Herczeg Ferenc szerint tehát in kább az osztrákok hagyták cserben Mackensent ezzel a szerződéssel, — mint mi, az internálásért való ódium persze a mi nyakunkba szakadt. November 19-én lépték át Mackensen előcsapatai a magyar-román határt, amikor már otthon kellett volna lenniök a szerződés szerint. A vezértábornagy 170000 veretlen németje harci fölényének tudatában részben passziv rezisztencia által, részben ügyesség és erőszak alkalmazásával keresztülhatolt hazánkon, nem internáltatott. Ug) az antant, mint a forradalmi honi kormány tehetetlen szemlélője volt az átvonulásnak. A vezértábornagyon kivül egyetlen német harcfi sem internáltatott. Ismerős dolog az, hogy Károlyi egy az antant elleni közös akció ürügye alatt a parlamentbe hivatta Mackensent és ott ^antant nyomás folytán internálta. Következett Fót, Belgrád, majd Szaloniki, ahol a német hős még .egy évig hadifogoly volt. Bebizonyított tény, hogy a magyar hatóságok és a nép a lehetőséghez képest támogatták, elősegítették a németek átvonulását. Hiszen szeretetadományokkal halmozta el, a magyar nép a német legénységet még karácsonykor is. Az utolsó átvonuló németek januárban hagyták el hazánkat. A német legénység barátságos üzleteket kötött a mi népünkkel. Potom pénzen adták el pl. kincstári v vaik egy részét a magyar parasztnak csak azért, hogy ne kerüljön antant kézre. Szegény magyar földmivestől, a megszálít területeken, ezen lovak fejében, azután a felszabadítók elszedték a saját lóállományuk felét is. E barátságos érintkezésekben nyilvánult meg igazán a magyar néplélek és nemzeti jellem, nem egy-két megkísérelt és végre nem hajtott matrózerőszakoskodásban. Károlyi antantnyomás folytán folytonosan sür gönyözgetett aláendelt hatóságainak az internálás foganatosítása végett, ezek bizony nem teljesítették a parancsot. Ez a mi középosztályunk és polgárságunk leleknyilvánulása Károlyival és Mackensennel szemben. Mulasztással lehet vádolni Károlyit gyengeségéért, álnokságáért, Pogányt, Böhmöt rosszindulatáért. A nemzet, a népés polgárléiek nem azonos említettekkel. Idő kellett az elsöprésükhöz előbb a tömeghangulatnak a tömegőrületnek kellett megpróbáltatások árán gyógyulni. Tehát a magyar nemzetet a sajnálatos esetért semmi erkölcsi felelősség nem terheli. Olyan időben internáltatott Mackensen, a mikor a tekintélyek alá voltak ásva, a fegyelem meglazult. Az antant bosszuitéletétől való rettegés bénitó bilincsként nehezedett a lelkekre. Tisza meggyilkolása távol tartotta a komoly elemeket a politikai élettől. Jól mondja a mi kiváló irónk azt, hogy Károlyi ostobaságáért és az ebből folyó erőszakaktusokért Magyarország annyi felelősséggel tartozik, a mennyivel a mai Németország a Spartakusok kilengéséért, azaz úgyszólván semmivel. Vázoltuk azt, hogy a nemzet zöme, a középosztály, a polgárság, a nép lelkének megnyilvánulása távol állt Károlyiék szellemétől, — már pedig ez a nemzeti lélek és jellem, nem Károlyi, Pogány és Böhm szellemvilága. Hiszen Károlyi ostobaságáért a hontalanság kenyerét eszi. Pogány és Böhm csak a gyors megfutamodással kerülték el a bitófát. A nemzet lemetélte őket testéről és lelkéről. Ennyiben óhajtottam foglalkozni a kérdés magyar oldalával. Majd legközelebb foglalkozunk a német és antant oldallal ezek cgytíen-másban cáfolják Herczeg állításait, de tisztázzák is a külföld előtt a megtámadott, a magyarít nemzeti karaktert. Megjelölik azt az utat, amelyen egyedül kell haladnia a magyarnak és a németnek a jövőben való boldogulásért. > á bécsi császári hadimnzenmban felfedezett hatalmas térképen Nyíregyháza város hat lappal szerepel. á szegedi egyetem földrajzi intézete fényképmásolatot készíttet a II. József korabeli egyetlen térképről. Nyíregyháza készséggel járni hozzá a felvétel költségeihez. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Egy kiváló, magyar históriaprofesszor, dr. Eperjessy Kálmán makói reálgimn. tanár, kutató, egy évi szabadságit kapott, hogy a bécsi Collegium Hungaricumban elhelyezkedve kutathasson a bécsi császári hadimuzeum magyar vonatkozásai után. Ez a muzeum, — amint tudjuk — mindig zárva volt a magyar tudomány előtt és most, amikor az üj kormányzati rendszer Szerdán Csütörtökön A BOKHARAI HÁREM (KIWAI SZŰZ) Napkeleti szerelmi történet 8 felvon sban. Nadesa Bendelin és 0. Baranowa, a volt moszkvai udvari színház világhírű mávészparjaval a főszerepben És a kísérő műsor. Pénteken, csak egy napig! 3 órás műsor: 6 és 9 órai kezdettel! 1. Norma Talmadge: Lady. 2. George O'Brien: Kékvérűek. 3. Marion Nixon: Kis szökevény. Három attrakció 23 f

elvonásban Előadások kezdete: szerdán és csütörtökön 5, 7 és í órakor. alkalmat ad a tudós kutatóknak az eddig hermatice elzárt muzeun nagy anyagának tanulmányozására, egyre-másra napfényre kerülnek az eddig rejtett adatok, a magyarság sorsának döntő dokumentumai, a magyarság elnyomásának nem egyszer lesújtó tényei. A makói professzor is elmélyedt az izgatóan érdekes okmányokba és a titkos levéltárban a legnagyobb meglepetésére egy eddig..ismeretlen nagy térképre bukkant. A térkép a Kalapos Királynak, II. Józsefnek korában készült és a XVIII. század nyolcvanas éveinek Magyarországát irja le műszaki ala possággal. Ott van előttünk az óriási, több száz lapra terjedő térképen Magyarország akkori topográfiáia, vizrajza, felszíni rajza, települési képe, közlekedési^hálózata, kultur növénytakarója. A szegedi egyetem Földrajzi Intézete elhatározta, hogy a térképről, amely csak egy példányban van meg, amelyről soha másolat nem készült, fényképfelvételeket készíttet és a lemezeket meg fogja őrizni. Igy valamennyi magyar megye és város megkaphatja a maga régi térképét, amelynek minden lapjáról látható, hogy. kiváló műszaki szakember rajzolta. Kogutovicz Károly értesítette a leletről Nyíregyházát is, közölvén, hogy az érdekes térképen városunkat hat lap ábrázolja. Nyíregyháza város tanácsa elhatározta, hogy a térkép fényképezésének költségeihez a Nyíregyházáról szóló lapok arányában hozzájárul. — A világhírű Kőntgstefln-féíe Batiszt levéípapk kizárólag az Ujságboitban kapható. Sipos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrinyi Ilona ucca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít.