Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-10 / 154. szám

JSfVÍRYlDÉK, 1928. julius 10. Néhány szó a magyar nevelő munkáról. Irta: Péter Károly. Nevelő munka! Nevetséges dolog. Megszületik a gyermek. Két évig .éldajkálja az anyja, azután játszik a többivel. Néhányszor beveri az orrát, fejbeüti egymást, leesik az eperfáról, azután bemegy az elemibe. Ott kipofozza a kosta. Ha van pénze, elvégzi a középiskolát, egyetemet, ur lesz, ha nincs, elmegy parasztnak. Ehhez csak nem kell tudomány?! Hiszen, ha ur lesz, protekcióval, atyafiság, sógorság, vagy egy zsiros házasság utján majd csak kap hivatalt! S akinek hivatalt ád az Isten, eszet is ad hozzá! Ha meg parasztnak indul, minek annak tudomány ? Mindjárt több napszámot kér, s még a végén többet akar tudni, mint a gazdája. Ez volt a magyar ember 99 százalékának felfogása a múltban a magyar nevelő munkáról. És ez rányomta bélyegét a tanítással foglalkozók egész életére, társadalmi helyzetére. A nemzeti fővagyon a föld, a szép cimeres ökör, jól menő paripa, szép kövér disznó vala. Főcél a .közbéke és közbátorság felmutatása, a kormánypárti képviselő meg választása, no meg az adó behajtása. Leghátul kullogott valahol a koponyaesztergájosok, vagy fejtágítók mestersége, hiszen az emberi életben az agyvelő nem fontos, fő a tekintély, kitüntetés, vagyon és a ió gyomor, amely megeméssze a fényes közszereplésekkel járó zsiros banketteket, jó disznótoros vacsorákat, névnapi ebédeket stb. Igy a tanitó akkor volt fontos személy, akkor állott hivatása magaslatán, különösen a tanyasi, vagy falusi tanitó, ha a körvadászatokra kiválogatta az uraság részére a legügyesebb fiukat hajtónak,népszámláláskor összeírta a lakosságot, választáskor korteskedett, templomszenteléskor, vagy nagyobb ünnepeken elénekeltetett egy nótát, esetleg segített az ispánnak, a kasznárnak, mellékesen azután ráért tanitani is, ha a gyerekek nagy része el nem ment libát, vagy malacot őrizni, hiszen csak az okos ember nem engedheti kárba menni a jószágot egy-két betű megtanulása miatt ? Ráér arra a gyerek máskor is! És ha ilyen viszonyok mellett volt mégis magyar kultura, az elsősorban azoknak a kiváló tanítóknak és tanároknak volt köszönhető akik fáradságot nem ismerő munkával szent lelkesedéssel, a tudomány, a közművelődés és egy jobb jövő megteremtése érdekében, elszenvedtek minden megaláztatást, dölyföt, lenézést, szegénységet és semmivel nem törődve, felismerve a szellemi nagyság uralmát az anyag felett egy uj, boldogabb kulturélet megteremtésén 'fáradoztak. Elérkezett a világháború. az öszszeomlás és ennek tanításaként elérkezett 1 928. julius 3-ika, amikor a pesti Vigadóban tartott harmadik tanügyi kongresszus megnyitásakor, József főherceg meghajtotta az elismerés zászlóját a magyar tanítóság és tanárság munkája előtt. Látott magyar tanítókat, tanárokat, szent lelkesedéssel küzdeni, — megsebesülni, elesni a hazáért, polgárokat "hazaszeretettől lelkesülve megállani a legborzalmasabb vérontás közepette, s ejzt a lelkesedést, hazaszeretet, kötelességtudást a tanítóság és tanárság plántálta a polgárság lelkébe, ez adott erőt a mult feladatainak megoldására és ez képezi bázisát a jövő Magyarország feltámadásának. Hiszen a világtörténelem azt tanítja, példákkal illusztrálja, hogy a jól végzett tanítói és tanári munka adja meg egy-egy ország lakosságának azt a szellemi tőkéjét erkölcsi erejét, amelyen magyarsága és hatalma felépül, elhanyagolt, tudatlan nemzetnek szolgaságát sorsa. A világ folyton változik. Ujabb és ujabb feladatok elé állítja nemzetünket. E feladatok világos felismerése, egyöntetű, megfeszített munkával való megoldása képezi ma az iskolák vezetésének legsúlyosabb problémáját. Csakis ilyen vezetés és ilyen munka nevelhet a jövőnek olyan generációt, amely a ráváró nehéz feladatoknak méltóan meg tud felelni és kitartó munkásságával egy jobb, boldogabb magyar jövőt képes teremteni. Ugy látszik felismeri végre az egész magyar társadalom a nevelői munka rendkívüli fontosságát és támogatására sietve a vezetőknek, részesévé válik annak a munkának melynek célja a régi határokon belül egy erős, szellemileg magas nivóju, dolgozni tudó és dolgozni akaró Nagy-Magyarország megteremtése. Londonból tizenhal amerikai részére táviratilag rendelt szobát a Koronában a Cook-iroda. Az amerikaiak első fecskéje Nyíregyházán egy detroiti házaspár. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A newyorki Kossuth-szobor leleplezési ünnepségére Amerikába utazott zarándokok látogatása hattal mas erejűvé fokozta az amerikai magyarok hazavágyódását. Már akkor erősen megfogadták az amerikai magyar testvérek, hogy az idén, Szent István napjára zarándoklatot szerveznek és tömegesen indulnak látogatóba haza az álmok, sóhajok, könnyes ábrándok országába, haza drága szép Magyarországba. A fogadkozás komoly volt. A zarándokok egy része már el is indult. Tárisban, Londonban, Berűnben, Bécsben, Itáliában töltött napok után már érkeznek a hazatérő amerikaiak. Nyíregyházára is érkezett már egy látogató család Biczó Ferenc detroiti vállalkozó és felesége. Munkatársunk felkereste az .amerikai házaspárt, akik Ehrlich 'Antal tanár vendégei és meghatódottan érezte meg minden szavukból a magyar otthon, a magyar föld után való vágyódást, a nosztalgia könnyes bánatát azt, hogy az annyi szempontból gondtalan élet kék égboltján is ott van egy örök árnyalat, a távoli édesanya, Magyarország látásának sóvárgása. Biczó Ferenc felesége Anna Biczó már Amerikában született, ott nevelkedett és lelkének, érzés- és gondolatvilágának központja, tengelye az ősök, a drága magyar assíonyok akácvirágos otthonára, a pipacsos, buzavirágos magyar főidre, az áldott Tisza partjára való gondolás. Missis Anna Biczó könynyében, amelyet a magyar földről való beszélgetés közben hullatott, megéreztük az amerikai 'magyarság lelkének minden szépségét. Biczó Ferenc, akinek virágzó vállalata van Detroitban, megerősíti mindazokat az adatokat, amelyeket az Amerikában járt honfitársainktól hallattunk a magyar és az amerikai viszonyokról. Soffőrjének otthon heti negyven dollár fizetése van, ami azt jelenti, hogy a detroiti soffőr havi 900 pengőt Az Apo

lló két f

ontos dátumja: BEnHaHHHHn « A bokharai hárem (Kiwai szűz.) Hétfőn 3 órás műsor, 6 és 9 órai kezdettel! Kedden MICHAEL BOHNEN, LIANE HAID, SUSSY VERNON, WILI FRITSCH .együttes szereplésével: Sötét Oroszország A búcsúkeringö és A két világattrakció 19 felvonásban egyszerre. Szerdán Csütörtökön A BOKHARAI HÁREM (KIWAI SZŰZ.) Napkeleti szerelmi történet 8 felvonsban. Nadesa Bendelin és O. Baranowa, a volt moszkvai udvari színház világhírű mér észpárjával a főszerepben. És a kísérő mfisor

. tilcsáások kenlete: hétfőm és kedden $ és 9 órakor. keres, tehát több fizetése van, mint egy magyar főispánnak. Ám az árak jóval nagyobbak legtöbb cikkben. Az élet mégis jóval több szépet és jót nyújt a kereső embernek, mint itt. Aki dollárokkal jön a mai Magyarországba, annak feltűnik az olcsóság. Amerikai szemmel nézve itt jóval olcsóbb minden és az amerikai mégis szánakozva tapasztalja, hogy az élet keresztje milyen súlyos ebben a csonka hazában. Biczó Ferenc és felesége még egy-két hetet a vidéken tölt, aztán leutazik Itáliába, de Szent István napjára már Budapesten lesz. Ezen a napon az amerikaiak mind ott lesznek a szent király ünnepén. A Magyarországban való tartózkodást az amerikaiak felhasználják arra, hogy felkeressenek minden emléket, bejárjanak minden helyet, amelyhez egy-egy örökké becses gondolat fűzi őket. A Szent István napra érkező amerikaiak között tizenhatan Londonban, a Cookiroda utján a Korona szállodába táviratban biztosítottak maguknak lakást ellátást. Az amerikaiak julius végén érkeznek Nyíregyházára, ahonnan valószínűleg .bejárják az ismerős szabolcsi falvakat, hogy átadják az Amerikába szakadt szabolcsiak üdvözletét. Szabolcsi lélekkel az Óceánon. Jármy Béla dr. főispán előadása amerikai útjáról. I. Hajóraszállás. Jármy Béla dr. volt főispán amerikai útjáról két előadást tartott Nyíregyházán. Egyiket a Turáni Körben, a másikat a Kereskedők és Gazdák Körében, mindkét .helyen nagy hatással. Sokan várják ezeknek az előadásoknak közlését, azok közül, akik nem hallották egyiket sem. Mi a második előadást közöljük sorozatosan. Az előadás a következő: Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim I Mindenekelőtt hálás köszönetet mondok e Kör illusztris vezetőségének, hogy nekem alkalmat adott arra, hogy eme kedves társaságban megjelenve, a magam szerény tapasztalataimat, impresszióimat a kedves publikumnak előadhassam. De előre is bocsánatot kérek, ha nem felelne meg a várakozásnak, mert hiszen engem olyan nagyon szépen és olyan nagyon kedvesen konferált be az igen tisztelt elnök ur, hogy előre félek attól, hogy bizonyos fokig csalódás fogja érni a közönséget az én előadásomat illetőleg. Mert hiszen mikor valaki egy ilyen nagy utat megjár és lát és néz, nagyon sok mindent, akkor először objektív tapasztalatokra tesz szert. Lát valamit, hall valamit, mondanak neki ujat és referálnak, ezek ugyebár tények, ahol nem lehet tévedés. Nem követ el tévedést az, aki á valóságnak megfelelően mondja el azt, amit lát, vagy amit hall, szóval a tényeket. A látottak és hallottak az emberben bizonyos impressziókat is gerjesztenek és az impressziók tekintetében már az ember sohasem lehet objektív, hanem mindig szubjektív. A látottakat és a látottakról leszűrt tapasztalatokat saját egyéniségéhez mérten dolgozza fel. Ennélfogva az embernek megállapításaiban mindenkor egy bizonyos fokig szubjektívnek kell lennie, bárhogy is törekszik objektivitásra. És itt, hogyha az én megállapításom esetleg nem fedik, vagy netn