Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-08 / 153. szám

!928. julius 8. NYÍRVWÉir ASNES VIZ kitűnő üdítő és borvíz! Kiárusítás miatt leszállított árak! Kapható: a Hangya üzleteiben. vei költségesebben oldhatók meg, mint az elóbbi esetben. Szétterpesztett terjengős terjedelem, minden közmű költségét növeli. De nem lehet szűkebb keretek közé szorítani a fejlődést, hanin csen városias belső megoldás. — Ha tehát a továbbj és ezután mind terjengősebbé váló terpeszkedést és ezzel a közmüvek fokozottabban költségesebbé váló voltát meggá tolni kívánjuk, ugy kétségtelen hogy a most tervezett vizmii léte sitését nem szabad halogatni. Ennél a kérdésnél Nyíregyháza városának azt az álláspontot kell elfoglalnia, amit Henry Ford: Életem és működésem című munkájából olvashatunk. Itt azt mondja az automobilgyáros, nogy egy ízben pénzre volt szűk sége és már-már egész vállalatának bukásáról beszéltek, amikor azt várták, hogy szilárd álláspontját megtagadva, — bankoktól fogja a szükséges pénzt kölcsönkérni. Nem tette. Bár sürgős volt reá nézve a pénz előteremtése, nem fordult a legkönnyebb módhoz, pénzintézetek kölcsönéhez, hanem kiadta az utasítást, hogy minden üzemében, az . összes nélkülözhető anyagokat áruba kell sürgősen bocsátani, ha kell, forgalmi áron alul is. Az eredmény az lett, hogy a szükséges 70 millió dollár né liány nap alatt rendelkezésére állott anélkül, hogy kamatterhekkel kellett volna vállalatát megter hejnie és ezzel hosszú esztendők jövedelmét a pénzintézeteknek részben elfizetnie, ezzel vállalata fej lődését csorbítania. Nem tett mást, mint azt, hogy raktárkészletét, amely csak tőkekamat veszteséget idézett elő, lecsökkentette és ezzel egyrészt a kamatveszteséget elírni nálta, de a vallálat fejlődését kamatteher előidézés enélkül előmozdította. Nyíregyházának is az kell, hogy álláspontja legyen. Nemcsak a városi kommunitásának, hanem minden ingatlan tulajdonosának bizonyára vannak olyan értékei, amelyek nem jövedelmeznek, vagy ha igen, ugy sokkal kisebb mértékben, mint aminő kamatterhet kellene viselnie akkor, ha a vizvezeték és csatornázás költségeit, kölcsönpénzből, a mai mérhetetlen kamatláb mellett, de a legkisebb fáradság nélkül igyekeznénk előteremteni. Körül kell nézni, mindent átvizsgálni, mik azok, amik a kommunitásnál, mik azok, amik a magángazdaságban nél külözhetők? Ezeket áruba kell bocsátani és segítségére sietni annak a közös és mindannyiunkat közvetlenül érdeklő legfontosabb megoldásnak, amely egészségünket, kényelmünket és valljuk meg, igen sok költségünket is hivatva van kivédeni és megszerezni. Természetes, hogy cca 7.5—8 millió pengőnek előteremtése sem sikerül máról-holnapra. De az viszont szintén természetes, hogy e nagyfontosságú műnek megteremtésénél tombolva kell kitörnie a lakosság lelkéből a lokálpatriotizmus minden energiájának és ezt latba vetve,' össze kell hordanunk mindent, ami érték, ami lelkesedéssel, akaraterővel, megfontoltsággal, szívvel-lélekkel és a rideg számítással is egybehordható. Itt a szívnek és léleknek munkája együtt kell, hogy működjék az agy munkájával is és ha lesznek emberek, akik meg tudják magyarázni és lesznek, akik meg is értik, hogy a város csak akkor lesz várossá, ha annak lényeges alkatelemével is rendelkezik, akkor lehetetlen, hogy kéz a kézben, még .a mai súlyos viszonyok között is létre ne hoznók azt, amire Nyíregyházának oly nagy szüksége van. Debrecen városának 3 millió aranykoronájába került vízvezetéke és csatornázása. Ez az összeg a háborús pénzgazdálkodással semmivé lett, játszva kiegyenlittetett. Szinte eszembe jut ennél a tárgynál az, amit ugyancsak a Nyirvidékben irtam egy negyedszázaddal ezelőtt. Akkor a város vezetőségét figyelmeztettem az unokák átkára, akik majd számonkérik, hogy a városrendezés és fejlődés megoldásánál miért késlekedtek az elődök, miért tették oly költségessé a későbbi generációk számára ? Nem ide jutottunk-e már mi is ? Mi volna, ha még a békében megoldották volna ezt a kérdést ? Miként gondolnánk az elődökre ? És ma ? Gondokkal terhelten fáznak sokan, ha a vízvezeték és csatornázás költségeire gondólnak. Borsózik a hátuk, amikor a kamatterheket szemük előtt látják. Pedig nem szabad feledni, hogy a kérdésnek meg nem oldásával mi is vállaljuk a felelősséget a város további szétterpeszkedéséért és nem szabadulhatunk azoktól a^zem rehányásoktól, amelyek bennünket is joggal érhetnek, ha nem sietünk a megoldással, ha ezzel a város intenzív fejlődését mesterségesen gátoljuk, ha tervszerűtlenül a «fortwursteln» értéktelen és bűnös felfogásával szinte kényszeritjük ezt a várost a további terpeszkedésre, a közmüvek létesithetésének most már folyvást fokozódó költségeinek előidézésével. Nem gondolná meg az, aki a mai áldozatoktól megriad, hogy utódaira hárít olyan terheket, amelyeket ma kisebb mértékben neki kellene elviselnie? Meg kell gondolni, hogy a mü létesítésének kölcsönpénzből vaíó financirozásából származik, hogy ezt a pénzt talán csak külföldről tudnók megszerezni és akkor kamatban és kamatos kamatokban négyszer, de talán még többször annyit kellene kifizetnünk, mint amennyibe a mü létesítése kerülhet ! És ez a kamat mind-mind kimenne a külföldre, elveszne a magyar nemzetgazdaság számára, visszaszerezhető sohasem volna. A régi rómaiak kényelmüknek többé vissza nem szerezhető kamatait fizették ki azzal, hogy a TARTÓS TARTÓ S KÉNYELMES nHH KÉNYELMES KÖNNYÚ B

W—- KÖNNYŰ KELLEMES HM KELLEMES lettartamát olcsó TARTÓS TARTÓS KÉNYELMES ^ Árát foLinfvo * KÉNYELMES könnyó arai tekintve a könnyű KELLEMES - - - - - KELLEMES olcsó világi legolcsóbb olcsó TARTÓS TARTÓS kényelmes cíuóie.Szerkeze - kellemes KÖNNYŰ ' KÖNNYŰ olcsó tét és anyagát te- ^só TARTÓS . " " TARTÓS KÉNYELMES KI fS! Ve Ö legideá- KÉNYELMES KONNYÚ KÖNNYŰ KELLEMES lisabb ÜVárí Vise- «LUMES . . Z OLCSÓ kényelmes l©t. §okái(j£ tart- kényelmeI KÖNNYŰ — . - — KÖNNYŰ KELLEMES é$ kevésbe lcerűl KELLEMES O L C S Ó . „„ OLCSÓ ké^?

e

t

Lme1 Borcocipö tartós üíjeljenavédjeíyre KÉNYELMES KONNYO KÖNNYÓ KELLEMES S - ' KELLEMES cloákákon bocsátották ki azt az életerő^ amelyet földjeiknek trágya alakjában vissza kellett volna adniok. — Sivárakká, kopárakká váltak hajdan dúsan termő földek, egész vidékek, amelyeken ma csak sziklák meredeznek, de élet nincs többé. Ha kölcsönpénzekből kívánnánk városunk vízvezetékét létrehozni, akkor különösen a mai magas kamatláb mellett olyan többé vissza nem szerezhető veszteséget szenvednénk, mint az emiitett rómaiak. Nem marad tehát más hátra, mint az önsegély, a saját erőnkből való tőkeképzés, hogy itthon maradjon a tőke kamatja és ha könyvelésszerüen ki nem is mutatható, de megmaradjon tőként jövedelme. Az önsegélynek megoldása még sok megfontolást igényel és pontosan kidolgozandó terv eredménye lehet. A részletes vizmütervek elkészítésével egyidejűleg £z a financirozó terv is elkészülhet, meg* nyilatkozhatik a lakosság áldozatkészsége a hozzájárulás mértékét illetőleg^ és ha ez kellőképen kidomborult, ugy az egyetemes államérdeknek is utat kell mutatni és ennek is meg kell nyilatkoznia abban, hogy ezt a várost megfelelő segítséggel törekvésében támogassa. Biztos a remény, hogy ily módon Nyíregyháza vízvezetéke és csatornázása nagy problémája, — megfelelő megoldást nyerhet és a halogatás elkerülhető lesz. A szombati értekezlet lefolyásáról tudósításunkat holnapi számunkban adjuk. Pisszer János. Nyaralók, week-end-ezók, külföldre ntazók, kirándulók kényelmét szolgálja a ffláv. Meoetjegyiroda. Ma már minden nagy városban van Menetjegyiroda, amelynek egyetlen célja, hogy a közönségnek segítségére legyen az utazásban. Az utazás ma már olyan sokrétű, összetevődött valami és annyi módja van az egyszerűsítésének, hogy a Máv. jónak látta a maga hivatalos szervein kivül egy olyan kereskedelmi szervnek a felállítását, a mely a maga könnyed mozgásával, a felekkel való közvetlen érintkezésével és az élethez való rugékony alkalmazkodásával minden utazási ügyben szolgálatára áll a közönségnek. Ha például valaki külföldre utazik, a Menetjegyiroda szerzi meg a vízumát, ez ad jegyet neki egész Európára, prospektust a külföldiek által látogatott helyekről. Válthatsz itt jegyet személy-, gyorsés expressz-vonatra, hajó- és repülőjáratokra, egyszóval minden modern közlekedési eszközre. — Csak rakétaautóra nem — mondotta Liszkay Béla, a Menetjegyiroda nyíregyházi fiókjának vezetője. Nyaralók, week-kendezők, kirándulók is okosan teszik, ha jegyüket itt váltják meg már előző napon, mert 9ok kellemetlenségtől kiméli meg magát az ember, ha a vasúti í jegyet előre megváltja. Az állomá- ' 6on nagy a tolongás, a podgyásszal és bucsuzkodással, esetleg étkezéssel is el van foglalva az ember, — okos előrelátással tehát váltsuk meg előre a jegyünket a Menetjegyirodában, ahol egy fillérrel sem kerül főbbe a jegy, mintha a vasúton ven nénk. * A modern embernek nem is kell sokat magyarázni, hogy mit jelent kényelem szempontjából a Menetjegyiroda intézménye. Mi csak azért irunlí róla, hogy a közönséget tájékoztassuk azokról az előnyökről, a melyeket a Menetjegyiroda nyújt az utazó közönségnek. Elmaradt, ósdi ember az, aki nem látja be, hogy a vasúti jegypénztárt nem kell okvetlenül igénybevennie a vonatindulás előtt szokásos nagy .és izgalmas tolongásban, hanem megvásárolhatja jegyét már előző napon a Menetjegyirodában, akár csak a cigarettát a tőzsdében, vagy e;gyéb szükségleti cikket. Méz-, láb-, hónaljizzaúást azonnal megszüntet a Az igazi Passió és Az igazi törvény LK'íiJSSS Főszerepekben: N. Tasnády Ilona, Rózsahegyi Kálmán, Vízvári Mariska, Abonyi Géza. Jegyek a Jakobovlts-tőzsdében. — Előadások: juliu

s 14.. szombaton d. u. 5, este ,*/

89 órakor. 5515-2