Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

JNrtrÍRYIDEIL Városi Színház Mozgó Junius 30 án és juliui l én, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor; PUTTY LYA: Tilos a flört! Amerikai vígjáték attrakció 8 íelvonásban. Verseny az expressel Emory Johnson: ,,Egy rendőrfel­ügyelő naplójából" cimü regényé, nek filmváltozata 8 felvonásban. A főszerepben : Neil Hsmilton. Előzetes jelentés: Julius 2, 3, hétfőn és kedden: CH4BLES MORTON: Heg-jck bestiája. VIRGINIA YA.LLY : Dlratkirálynö. A nagykállói kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól . 3054 — 1928. tk. szám. ArverÉsi hirdetmény kivonat. Orosz Mihály és neje Pólya Borbála végrehajtatónak Kis János és neje Dicső Zsófia végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság utóajánlatra az ujabb árverést 120 pengő tőkeköve-, telés és járulékai behajtása végett a nagykállói kir. járásbíróság területén levő, Apagy községben fekvő, s az apagyi 369. számú telekkönyvi betét­ben A. I. 1-3. sor, 213/4., 214/1., 215/1. hrsz. alatt foglalt, 266 Qöles szántó, 18 • öl területű udvar és 51 ••öles szántóra 556 pengő kikiál­tási árban elrendelte. Az árverést 1928. évi julius hó 2. (kettő) napján d. e. 9 óra­kor Apagyon, a községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási árnál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben vagy {az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott áríolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánat­pénznek előleges biíói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési fel­tételeket aláirni. (1881. LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908. XL. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyom ban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészí­teni. (1908. XLI. t.-c. 25. §.) Kelt Nagykálló, 1928. évi május hó 21. napján. PERÉNYI REZSŐ s. k., kir. j bírósági alelnök. A kiadmány hiteléül: KOPACSEK ANTAL 5319 kir. jb. kezelő. Nagy izgalmak között folyt le a szabolcsvár­megyei községi jegyzők sóstói közgyűlése. Héry János jegyző semmittevéssel vádolta meg az elnökséget Újhelyi Sándor elnök kijelentette, hogy szívesen adja át a he­lyét, de a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel az elnök melléállt. (A „Nyirvidék" tudósítójától). A Szabolcsvármegyei Községi Jegy­zők Egyesülete csütörtökön dél­után tartotta rendes évi közgyű­lését a sóstói fürdővendéglő kü­lön helyiségében. A közgyűlésen, amelyen szép számmal jelentek meg a tagok, Újhelyi Sándor el­nökölt, aki megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket, — ki­emelve dr. Koncz Jánost, az or­szágos egyesület elnökét, Komoró­czy Pétert, a Községi Jegyzők Ár­vaház Egyesületének titkárát és Ligety Béla községi főjegyzőt, a Borsodvármegyei Községi Jegyzői Egyesület elnökét. A jegyzőkönyv hitelesítésére Héry János és Hor­váth János jegyzőket, a jegyző­könyv vezetésére pedig Stiglitz Lajos jegyzőt kérte fel. Újhelyi elnök ismertette ezután az elmúlt közgyűlés óta lefolyt eseményeket, a szabolcsi osztály­nak a mult év szeptember 29-én tartott országos gyűlésen való részvételét, majd ismertette a jegy­zői kar véleményét a mai hely­zetről. — Csak ugy menthetjük meg or szágunkat — mondotta —, ha első sorban megmentjük a csőd­szélén álló veszendőbe ment fa­lut, először ennek életét és fejlő­dését biztosítjuk, mert ha gyenge a falu, gyenge az Ország. A falu áldozott legtöbbet a háború alatt, vérben és értékekben, egyedül a falu józan lelkében igazán ma­gyar lakosságán dőlt meg az át­kozott veres uralom. S mit nyert a falu ezekért a szanálás alatt ? Autonómiájának teljes elvesztését, kiskorúságának kimondását, fej­lődésének megszüntetését. — Mit nyert a falu értelmi vezetője, a jegyző, aki a háború alatt ember­feletti munkát végzett, melyeknek felsorolása estig tartana, aki a legtöbbet szenvedett a forradalom alatt, akitől a szanálási rendelet elvette úgyszólván í. kenyeret, de erről ne beszéljünk, mert a mi karunk évszázadokon keresztül fényes jelét adta krisztusi önzet­lenségének, amikor a faluért, a népért feláldozta idegeit, kenye­rét, gyermekeinek jobb jövőjét, sokszor életét. Beszélt azután arról, hogy el­vették a jegyzőknek szabályren­deletben biztosított jövedelmeit, megemlékezett a pótadókivetés maximálásáról s arról, milyen to­jástáncot kell a jegyzőnek-járnia a fegyelmi vizsgálat sziklái kö­zött. A tanulatlan, de józaneszü magyar képviselőtestületi tagok kezdik már észrevenni, hogy a képviselőtestület nem döntő fó­rum a falu életében, s kerülik a tanácstermet, mert tudják, érzik, hogy nem az ő kezükbe van a falu sorsa letéve. Beszámolt arról, hogy dr. Koncz János elnöknek és Varga Károly országos egyesületi pénztárosnak a Kormányzó Ur őfőméltósága bronzérmet adományozott. Nem tudja még, hogy mit hoz magá­val a községekre a közigazgatási reform, de két szóval fejezi ki arról véleményét és aggodalmát: — Timeo Danaos.... Ezután még néhány kisebb ügyről számolt be Újhelyi elnök, akinek megnyitója után dr. Koncz János országos egyesületi elnök emelkedett szólásra és többek kö­zött a következőket mondotta: — Amit mi kisemberek 3—4 évvel ezelőtt megjósoltunk, az most bekövetkezett. Csődbe ju tottunk Fegyelmik áradata, sik­kasztás, öngyilkosságok. Pedig nem közönséges ember ül a bel­ügyminiszteri székben. Scitovszky Béla Őnagyméltóságának nagy­szerű tapasztalatai vannak, s a jegyzőnek a község élére való állítása nála nem jelszó. Ő is ki akarja venni a közsé­Idejében és legolcsóbban végezi el a szántást, ha traktort Nagy teljesít­ményű, keveset fogyaszt, üzem­biztos,. egysze­rű kezelésű és mivel jó anyag ból van gyártva hossza élettar tamu. Áa 7904 pengő. Kedvező flze tési feltételek Kérje 40. számú ár­jegyzékünket Q ATI IDMI IQ Műszaki és Gépkereskedelmi R.-T. Budapest I UniMUO vi, Teréz-körut 40. 5 67 ', 5 67 ? 1928. julius 1. geket a számvevőségek pénzügyi diktatúrája alól. Mert a számve­vőség — mondotta — nem arra való, hogy jogászi formulákat ta­láljon ki, mert ehhez nem ért, hanem pusztán azért van, hogy a költségvetést a számszerüség szempontjából felülvizsgálja. Fegyelmi törvényünk rossz, ezen föltétlenül változtatni kell. Nagyon elharapóztak a fegyelmi vizsgála­tok. Valósággal galoppban fegyel­miznek. Van presztizsfegyelmi, amikor a községnek nem tetszik a jegyző: el kell távolítani. Van társadalmi fegyelmi, amikor a pap meg a tanitó összevész. Ha a jegyző nem tudja őket kibékíteni: a jegyzőnek kell távoznia a köz ségből. Esetleg az is előfordul, hogy a jegyző helye másnak kell: mindig akadj ember, aki társul szegődik ahhoz, hogy akár vala­kinek a főnökét, akár alantasát kiemelni segítsen pozíciójából. Meg kell óvni a függelmet és a bajtársiasságot, mert csak ak­kor biztos a községi jegyző pozí­ciója. Meg kell szüntetni azt a lehetetlen állapotot, hogy egy bak­ternek a névtelen feljelentésére jegyzőket függesszenek fel állá suktól. Végül arra figyelmezteti a kar­társakat, hogy ó atosan vigyázza nak a formaságokra, hogy semi­lyen címen ne tudjanak beléjük kötni. Inkább szenvedjen halasz­tást az ügy érdeme, csak a bü­rokratikus formát őrizzék meg. Elég szomorú, hogy ezt kell ta­nácsolnia, de a mai helyzetben más megoldás szerinte nincs. Utána Komoróczy Péter árva­házegyesületi titkár számolt be az árvaház eredményes műkö­déséről. A budapesti és egri in­ternátusok után szeptember 1-én Budapesten megnyílik a jegyzői leányinternátus, azután Debre­cenben, Pécsett és Gyó'rben épí­tenek jegyzői internátusokat. Az adminisztráció egy fillérbe sem kerül, mert az erre való össze­get megkeresi a jegyzői keres­kedelmi részvénytársaság. Az in­ternátusokban nevelt iegyzőár­vák kitűnő eredménnyel végzik tanulmányaikat. Az egyik sza­bolcsi leányárva ez évben nyert középiskolai tanári oklevelet, a másik leányárva pedig szinkitü nő sikerrel végezte a tanítókép­zőt ugy, hogy most tovább fog­ják taníttatni, hogy a tanári ké­pesítést is megszerezze. Az egyik szabolcsi fiuárva is szin­jeles eredménnyel végezte a gim­názium egyik osztályát. Szó volt a tagdíjaknak a fize­tésből való levonásáról is, ame­lyet már tavaly elrendeltek, de a számvevőség akadékoskodása miatt nem lehetett végrehajtani. Komoróczy elmondja, hogy ez az egész országban igy van s bizonyságul becsatolja Pestvár­megye alispánjának hasonló ren­deletét. Elhatározták, hogy Sza­bolcsban is hasonló módon fog­nak eljárni. Elnök indítványára ugy dr. Koncz Jánosnak, mint Komo­róczy Péternek jegyzőkönyvi kö­szönetet mondtak előadásukért. Majd Széli Sándor pénztáros olvasta fel az elmúlt évről szó­ló jelentését, valamint a jövő évi költségvetést, amelyet egy­hangúlag elfogadtak. Héry János szólalt fel ezután.

Next

/
Thumbnails
Contents