Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-29 / 171. szám

4 jsfeYiaáiL iy28. julius 29. Schubert halálának centeunáriuma. 1828-1928. Irta: Mangold Rezső. Száz éve elhalt titánok szel­lemei kelnek föl megsüppedt szarkofágjukból és kutatva nézik, hogy mennyit hamvasztott el a nagy világégés azokból az alko­tásokból, amelyeket létrehoztak. Megjelennek, hogy a kiszikkadt lelkű nemzetekben újból meg­zendítsék, felébresszék a : dalt. Schubert, a dal atyja tűnik föl most » ködös messzeségből. A Bécsben született örök dal most megállhatatlanul repül kunyhótól —palotáig, milliók és milliók szi­vébe, ahol a szeretet parázsát gyújtja meg ismét az elcsigázott és elfásult lelkű Emberben. * Schubert muzsikája : minden­kié ! Schubert énekli meg először a biedermayer polgári levegőjé­ben az egyén ezerérzésü lelkét. Az egész társadalom, amely a francia forradalom és a feudális arisztokrácia összeroppanása után a rend és nyugalom után sóvárog az ő zenéjében talál bensőséges kifejezésre. A tipikus bécsi »ge­mütlich« atmoszférában szület­meg dalai. Fehérre meszelt szo­bák, sziluettes és gobelines ké­pek meghitt hangulatánál spinétje mellett, vagy a madárdalos Wie­nerwald pázsitján komponál a méloszban kiapadhatatlan legna­gyobb romantikus. Dalai a poli­tikai szabadságtól megfosztott és és az otthonülő polgárság lelkébe nagyon hamar bevonulnak és mély gyökeret vernek. Innen indul útjára a mindenkit meghódító muzsika A vándorbotos tizenkilencedik szá zadbeli legény Schubert dallal bo­lyong a pipacsos mezőkön, schu­berti dal ad erőt a továbbkóbor- f lásra. Schubert szerenádok bájos dal­lamára nyilik ki a vadrózsával be­futtatott szerelmes leány ablaka. Nagyanyó, nagyapó, schuberti dalt játszat csataképes zenélő órá­ján, amikor unokáját elringatja. A vigaszkeresők, a csalódottak, mind-mind az ő dalaiban találnak menedéket. A hangokban leirt ér­zései hatványozottan hatnak át mindenkit. Nincs a lelkiéletnek olyan fázisa, amelyet ne énekelt volna meg. Ritmusa, harmóniája, nyilt és szabad formai utja, va­lamint dalainak szuggeráló ere­je az, amely a hallgatót mélyen lenyűgözi. Amig csak dalolni fog az ember, nem kerülnek le az ajkakról melódiái. Ifjú és rövid életének minden percét az alkotás töltötte be. Korán, 31 éves korá­ban hunyt el. Akkor némult el ajka, amikor az ifjú ember szive hevesebben dobog, amikor az élettől sokatváró egyén < optimiz­musánál csak szerelme nagyobb. Bennünket Schubert személye közelebbről annyiban érdekel, hogy Magyarországon is járt. — Pesten, majd 1818-ban és 1824­ben a Garam-menti Zelézen, az Eszterházyak birtokán. A gróf­kisasszonyokat tanította zongoráz­ni. Itt irta a »magyar táncok« és »magyar indulók« cimü szerzemé­nyeit, amelyeket Liszt Ferenc megörökített saját átírásában. — Több mint 600 dalt irt Schubert, amelyek közül csak Goethe szö­vegére körülbelül 100-at. Egyházi müveinek száma is nagy. Miséi közül különösen a G-dur hires. Számos operát, karmüveket, symphoniákat — köztük a befe­jezetlen h-moll — kamarazene müveket és szonátákat kompo­nált. ő az első, aki a dalformát átviszi a zongorairodalomba. Bármely müfaju munkájában mindég csak önmagát adja egész őszinteséggel : »a sziv daloló em­berét !« Ezért él örökké az ő szentharmóniás muzsikája. A nyírbátori sinautó elütött egy asszonyt, aki elgondolkozva sétált a sinek közt. Debrecenből jelentik: A nyírbátori sinautó a régi Szalvátor barak mellett az elmúlt napokban elütötte Kupai Etel do­hánygyári munkásnőt, aki a lábán és a kezén szenvedett sérüléseket. A sinautó vezetője gyorsan lefé­kezte a motort és felvette a mun­kásnőt, akit a munkásbiztositó ren­delőjébe vitték és ott részesítették első segélyben. A sérülései nem súlyos természetűek. A szemtanuk szerint a munkásnő a vágányokon haladt és mikor a sinautó vezetője leadta a figyelmeztető kürtjelzést, nem ment le a vágányról, hanem tovább ott maradt. A vezető, mi­kor látta, hogy nem távozik a vá­gányról, fékezte a kocsit, de már nem tudta annyira lefogni, hogy az elgázolást meg lehetett volna akadályozni. A rendőrség kihall­gatta Kupai Etelt, aki azt adta elő, hogy ő nagyon elgondolkozott és nem hallotta a jelző kürtölést. Kallós Ede, a nyíregyház! Bessenyei szobor alkotója Nyíregyházára jött és megtekintette szobrának uj elhelyezését, amelyről elragad­tatással nyilatkozik. — Ha a lombjaitól megfosztott, sík Bessenyei téren láttam volna szobromat, magam is azt kértem volna, hogy helyez zéfc el onnan — mondotta Kallós Eds. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Itt állok a Bessenyei szobor merengő szobra előtt a szobor al­kotó mesterével, Kallós Edével. A szobor felett a nyári égbolt kék igézete, háttérban mélázó nyárfák az előtérben kacagó virágok. — Kallós Ede áll, áll elmélyedve, szépet álmodó és valóságot tisz­tán látó szeme issza a szoborszép­ség sugarait. Idézi a harminc év sí­Idejében és legolcsóbban végezi el a szántást, traktort használ. Nagy teljesít­ményű, keveset fogyaszt, üzem ­biztos, egysze­rű kezelésű és mivel jó anyag ból van gyártva hosszú élettar­tamú. Ára 7904 pengő. Kedvező fize tési feltételek Kérje 40. száma ár­jegyzékünket CATI IPNI IQ Műseaki és Gépkereskedelmi R.-T. Budapest, orv 1 vi, Teréi-körut 40 . 5«67 ? fi előtti multat, az álmodás, az esz­me-átérzés, a képzelet szárnyalá­sának, a teremtés isteni percei­nek emlékét. Mikor a Bessenyei­szobor készült ! Most itt van előtte. Tizenöt év óta nem látta és homlokán boldogan glóriázó­dik a megelégedés, az öntudat fé­nye. A szobor szép. Ezt hallja éveken át, hallotta százszor, ezer­szer, és talán sokszor elfogódva kérdezte: de hát igaz-e ? Most újra látja, igen. És itt, az uj helyen, ebben az intimus miliőjében kiteljesedik a testőriró szobrának csodálatos szépsége. Aggódva gondolt a fő­városban arra, hogy vájjon hová tették az ő legszebb álmát, a daliás testőrirót ? Nem tagadja, rosszul esett, hogy kérdezése, tudta, meghívása nélkül lebontot­ták és elvitték az ő szobrát. — Zaklatottan, nyugtalanul gondolt Bessenyeire. Hol áll, nem fátyolo­zódik-e be szépsége ? Elhatározta, megnézi. És az állomástól érkezőn megállt. Áhítattal látta a ragyo­gó ég alatt álmodó írót. A csupa­lélek, dal, poétaság, elmélyedés szobrát. Kallós Ede elragadtatás­sal látta az eddiginél is szebb helyre került szobrot. Kallós Edét az állomáson dr. Polinszky Pál aljegyző fogadja. A városházán Kardos István kultur­tanácsnokkal tisztelgő látogatást tesz dr. Benes Kálmánnál. Meg­tekinti a Bessenyei-teret. Ezeket mondja munkatársunknak : — Ezelőtt harminc évvel, mi­kor a Bessenyei-szobor helyéül a vármegyeház előtti teret kiválasz­tottuk, a tér lombos park volt. Ebbe az intim miliőbe jól behan­golódott a szobor, amelyben nincs semmi póz, amely csupa intimi­a legelsfi is világhírű fáreeir 4*-".^. meljra* emberré rW'ni KÍállftásn- '« é«njrert megöl •vaDoogarst, hanffyflix, Minit, tetet tn. Emberre él állatn vca&ft&B. Hl M»e 1 ha 1*1 Mrg«kra teraMntn. Nem méreff! Nem Soltot 1 Kb.ntgyed litara'üieg, uiMM 9 Bádogtartályokbari: kb. % Itt, kb. 1 lit. kb.3Ht. M».SIH. 6.60 P IO.SO P 19.— P 44. • P Kéziper-fw,rt'> o^zdaságo-v . —9 Óvakodjunk utánzatukul! Mindenütt kapható Prospektust kivínatra küld • magyarországi rezérképviielet Révész Ernő és Társa Budapest, V, Nádor ucc a 30 Telefón: Uoőt 008—25 3488 tás, hisz egy merengő bölcs, poéta szobra. Most, hogy a teret — amint látom — simára borotvál­ták — megfosztották lombos fái­tól, Bessenyei idegenül állhatott. Ha láttam volna a sik téren, ma­gam kértem volna, helyezzék át. Az uj hely visszaadja a réginek minden hangulatát. Boldog va­gyok, hogy erre a helyre került Sokat beszéltünk még Kallós Edével, a szobor megalkotásáról. A leleplezésről. Az ünnepi meghí­vót Hegedűs László művész raj­zolta. Az eredeti szénrajz a mes­ter tulajdonában van. Odaígérte Nyiregyháza muzeumának. És beszélünk a szép Bessenyei szobor megteremtődésének mámo­ros öröméről. Micsoda zsiiri volt az, amely ezt a szobrot elfogadta: Schulek Frigyes, Rauscher Lajos, Fadrusz János, Stróbl Alajos, Lotz 'Károly... Lotz szorította meg melegen Kallós Ede kezés. Gratulált a Bessenyei szoborhoz. Mennyibe került a szobor ? — Mindennel együtt 12.000 forintba Hosszú studium eredménye. Min­den ize, vonalvezetése, kosztümé talapzata, a kor, a magyar ba­rokkor finom muzsikáját, lelkét kelti életre. 1 Délután 1 órakor jött Kallós Ede, a 4 órai gyorssal már ment. Boldogan ment. Azzal a ragyogó boldogsággal, amelyet csak az »istenfiak« éreznek, az »Illés sze­kerén szikrákat vetően robogók. A művészek. T. Sipos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteménye k et. Zrjnvi nona ucca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít.

Next

/
Thumbnails
Contents