Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-26 / 168. szám

julius 26. niriiiTMirinii nMm jsftfiwiDáx. 7 Hátra van még a bányakérdés. E lapok hasábjain már tétetett «gy propozició, mely szerint je­lölne ki a város egy megfelelő bá­nyát, hol egy népfürdő létesít­tetnék. Ezt elkellene látni olcsó deszkából készült kabinokkal. To­vábbá egy úszómester is kellene, a felügyelet gyakorlására. Meg­felelő módon lehetne jelezni a viz mélységét is. — Hol a pénz?! Van! Egész egyszerű a dolog. Tessék fölkérni a helybeli összes fakereskedőket, hogy hitelezzék a városnak a szükséges anyagot. Ugyanezt megtennék a többi ke­reskedők. Ez nem volna dubióz­követelés. Bár minden pénz ilyen biztos volna. A nehezebb dolgo­kon így már átestünk. Ha meg­van a népfürdő, tessék egy egész alacsony dijat szedni. Ezt min­denki elbirja. Többet nem szabad­semmi ámen sem elfogadni. Egy szezon alatt letörleszt a város minden adósságot, a következő sze­zonban már mérsékelheti a dijat annyira, hogy a felmerülhető hiá­nyok pótlását legyen csak miből fedezni. Gyorsaság nem boszorkányság! Ankétezés, rendeletgyártás nem segit a bajon. Cselekedni kell! Bilincsbe vert évek. Pécsi László verseskönyve. Az irkutzki és omszki fogoly­fogolytáborban Íródtak azok a ver­sek, amelyeket egy ifjú lélek sza­badságsóvárgásával, harmatos szi­vének a horizontig kapaszkodó vá­gyakozásával beledalol Szibéria hótenj|eres éjszakáiba. »Bilincsbe­vert évek« cimet viseli Pécsi Lász­ló 45 szebbnél-szebb verse. Való­ban bilincsbevert évek bilincsbe­vert fájdalmai és panaszai fonód­nak itt egybe. Innen, ebből a fa­gyos, szivdermesztő sötét mély­ségből igyekszik menekülni a fü­lemüle csattogásos tavaszi kék ég alá, amelynek területét lelkének száz illatú virágjaival és bársonyo­san pompázó lírájával hint tele. A trans pegázusán repül a dal azúrkék magasságába, ahova nem hatolhat el a kancsuka ólmos csat togása. A hótengerre hulló hópely heken tul álmodja a magyar rónát ezernyi színeivel. Hiába ül a nagy orosz jégcsapos tunya mindenség szivének kávájára, felemeli azt meleg optimizmusa (Levél örök sivárból Ady Endrének.) Formai őszinteségének szépsége, elmonda­ni valójával tart lépést. Nyelvezetének minden regisz­teréből a tiszta poézis csendül ki. Ha napsugár éri lantját, ritmiku­sabban, dinamikusabban, szinte heurékázva dobog a szive. (Han­gulatok, Inspirátion, Szonáta az őszhöz) mint egy quinttiszta huru hangszer zsongó hangjai, ugy csengnek rímei, amelyeknek mo­dulációi sürün fordulatosak. Adys és Babicsos közeiérzése nem a for mában, mint inkább az itt-ott fel­bukkanó analóg szóképzésben lel­hetők fel. Tiszta, emberi érzéssel érinti csak a dekadenciát szabad verselési formáinál. (Holdsütötte nyirfaerdő). Szonettjei harmaíosan finomak, vonatkozik ez félrimü verseire is. (Találkozás a kozák kertben, Irkutzki alkony.) A iá­boru és a forradalmak kusza iro­dalmi disszonanciái nem törtek be zajjal fogolytáborának magányá­ba; oda csak megtisztultan és szordinósan érkezett el. Azért is kétszeres értékű Pécsi Lászlónak könyve, mert keresetlen formában és egyéni megállapodottságban Íródott, távol az »izmusok« kháo­-szától. Azok, akik egy fogságban egy évtizedet eltöltött poétának rap­szódikus ütemű életébe bepillan­tani akarnak, ugy vegyék kézbe a »Bilincsbevert évek« cimü felet­te értékes kötetet. A könyv cím­lapját Martiny Ferenc Párizsban élő kiváló magyar grafikus a könyv címéhez méltóan az »Ej uchnyem« motívumát nagyszerű formai megoldásban rajzolta meg. Könyvtechnikai szempontból a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. tökéleteset alkotott. Mangold Rezső. *) A könyv Nyíregyházán meg­szerezhető Fábián, Ferenczi és Szántó könyvkereskedőknél. A juliusi seáraa megjelent és kapható az Ujságboltban KÖZGAZDASÁG. A felsőház és a vásárok szaporítása. Tudvalevő, hogy az úgynevezett országos vásárok azt a magasabb közérdeket szolgálják, hogy a falu mezőgazdasági termékei, meg a vá­ros ipari produktumai a közjónak megfelelően kicserélődhessenek. Ez a gazdasági szükségszerűség tette naggyá és nevezetessé ^gyes he­lyek vásárjait, — így származtak kereskedelmi gócpontok, ahol a kí­nálat é s kereslet hatalmas arányok­ban fejlődhetett ki. Az utóbbi években azonban ez?" a téren is igen sok természetellenes változás történt. A falu szokatlanul nagyarányú és egyoldalú előretöré­se politikai nemzetgazdasági szempontokból azt eredményezte, hogy sok helyen az ipar és keres­kedelem rovására történnek kísér­letek a terjeszkedésre. A lefolyt évek alatt az országos vásárok szá­ma megsokszorosodott. Apró, alá­rendelt jelentőségű falvak jutnak vásártartási engedélyhez és pedig nem általános érdekek szemmeltar­tásával egy-egy nagyobb teriiletet felölelő, földrajzilag vagy közleke­désileg egymMrautalt vi^ k szük­ségleteiből folyóan, hanem igen gyakran politikai jutalmazáské­pen befolyásos pártfogók kijárá­sainak az eredményeképen. Az ipari és kereskedelmi érde­keltségek már évek óta mindig fo­kozódó aggodalommal figyelik ezt a jelenséget és kifogásaiknak nem egyszer már hangos kifejezést ad­tak, mert a vásárok szaporodása le­rongálja az eddigi jól bevált vásá­rok forgalmát is, a vásárlátogató iparosokat és kereskedőket céltalan sőt egyenesen katasztrófális kiadá­sokba zavarja. Apró, jelentéktelen községekben a vásárok nem egye­bek, mint a nép szórakozását célzó sokadalmak. A kereskedelmi és iparkamarák dicséretes egyértelműséggel lépnek fel már évek óta a vásárok indoko­latlan szaporítása ellen, aminek igen érdekes eredménye a felsőház legutóbb elfogadott indítványa, amely szószerint igy szól: «Telan­tettel az állatvásárok túlságosan nagy számából az ország állat­egészségügyére és közgazdaságára háramló súlyos károkra, a felsőház kívánatosnak tartja, hogy az állat­vásárok száma lehetőleg apasztas­sék, uj vásárok pedig csak nagyon kivételesen és csak ott engedélyez­tessenek, ahol ezt a közérdek fel­tétlenül szükségessé teszi». Bár a felsőház állategészségügyi érdekekre való hivatkozással kérte a vásárok szaporításának a beszün­tetését, az eredmény szempontjából mégis kiváló jelentőségűnek kell azt mondanunk, különösen akkor, ha az országsfviilés alsóháza is ci­jut egy hasonló értelmű határoza­tin'. A kereskedelmi és iparka­marák lucerna magról nem állítanak ki származási bizonyítványt. A kereskedelmi és iparkamarák felhívják az érdekeltek figyelmét arra, hogy a lucernamagról szárma zási bizonyítványt nem áll módjuk­ban kiállítani. A vonatkozó jogsza­bályok értelmében ugyanis a lu­cernamagvak o kg.-on felüli meny­nyiségben csakis az eladó nevének, az illető mag fajának, illetve vál­fajának és származásának, vala­mint tisztaságának, úgyszintén csi­rázóképességének határozott meg­jelölése mellett hozhatók forga­lomba. Másrészt viszont a mező­gazdasági termények, termékek és cikkeknek, illetve az azok hamisí­tására alkalmas anyagoknak a törvény értelmében szükségessé váló szakszerű vizsgálatára és szak­vélemények adására az arra felha­talmazott vizsgálóállomások illeté­kesek, melyek közül a vetőmagvak­nak vizsgálatára s így a lucerna­magvak származási vizsgálatára is — ezidőszerint egyedül a buda­pesti m. kir. vetőmagvizsgáló állo­más hivatott. Vay Ádám ucca 7. szám alatti ház egész emeleti része (a NytríidakiTaktrélípéoEtár helyiségei) 1928 sag. !-töl bérbeadó. Baaknsk, t-r«askörn k, irodanak én lakásoknak kiválóan alkalmas. Ugyanott a föl'i­gssinteci több üzlethelyiség is kiadó. Zöldség tér 5. sz a.piscf- bérbeadó. Egy korcsmai berendezés eladó. Értekező) lehet Dr. Bálint ügyfédoél, Zöldség-tér 5 szám Villámhárító, villany viidgitá és villamoscsengő ­szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Üzlet; Kálvin-tér 14. sz L :ptay-ház Lakás Csilíae-utca 89. sz. 1338/1928. á. szám. Versenytárgyalási hirdetés. Alulírott hivatal a mátészalka— tiszabecsi államosítandó közút Nagy­szekeres és Fülesd községek közötti szakaszán levő műtárgyak átépítési munkálataira nyilvános versenytárgya­lást hirdet. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy ,Ajánlat a mátészalka—tisza­becsi államosítandó közút Nagyszeke­res és Fülesd községek közötti szaka­szín levő műtárgyak átépítésére* fel­irattal ellátott és 5 pecséttel lezárt borítékba helyezett ajánlataikat alul­írott hivatalhoz 1928. évi augusztus hó 22. napjának d. e. 10 órjááig közvetle­nül vagy posta utján nyújtsák be. Az ajánlat az előirt ajánlati minta és ajánlati költségvetés felhasználá­sával teendő; — költségvetésben az egységárak nemcsak számmal, hanem betűvel is kiírandó. Ajánlati minta, pályázsti teltételek és ajánlati költségvetés űrlapjai alul­írott hivatalnál együttesen 6 pengőért megszerezhetők. Ugyancsak a hivatal­nál tekinthetők meg a tervek is a hivatalos órák alatt. Az ajánlati összeg 3%-ának meg­felelő bánatpénz, amennyiben a biz­tosíték készpénzből áll, a 64.925. számú postatakarékpénztári csekk­számlára fizetendő be és a befizetési lap az ajánlathoz csatolandó. Bánat­pénz az ajánlathoz készpénzben nem csatolható. Az értékpapírból álló biz­tosítékok vidéken a pénzügyigazgató­ság székhelyén levő m. kir. adóhiva­talnál a fél által előzetesen szabály­szerűen kiállított ellennyugta mellett, Budapesten pedig a kereskedelemügyi m. kir. miniszteri számvevőség köny­velési osztálya (II., Lánchíd ucca 1-3. IV. em. 9 sz.) által számfejtett, a fél által előzetesen kiállított ellennyugta mellett a m. kir. központi állampénz­tárnál teendők le Az ellennyugtán feltüntetendő a letét célja, a letett értékek összege, a letevő neve, pon­tos lakcímmel. Azok ez ajánlattevők, akik az alul­írott államépitészeti hivatal felügyelete alalt munkát nem végeztek, illetve előtte ismeretlenek, tartoznak megbíz­hatóságukat az illetékes kereskedelmi és iparkamara bizonylatával igazolni. Az ajánlatok alulírott hivatalban 1*928. évi augusztus hó 22 én délelőtt 10 óiakor fognak felbontatni. A ver­senytárgyaláson az ajánlattevők vagy képviselőik jelen lehetnek. Az ajánlattevők ajánlataikkal a ver­senytárgyalás napjától számított 60 napig maradnak kötelezettségben. Mátészalka, 1928 julius hó 13-án. M. kir. államépitészeti 5887 hivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents