Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-25 / 167. szám

1928. julius 25. N^ímriDám, Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. MADÁRVÉDELEM A SÓSTÓN. Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ur! Végtelenül hálás lennék, ha szíveskedne az alábbiakat nagybecsű lapjában leközölni. Talán nem fogják mindezeket olyan közérdekű jelentőségűnek tartani, mint a sötét utcákról és járhatatlan járdákról felhozott panaszokat; érdekesnek találhatja a közönség abból a szempontból, hogy bizonyos kötelességteljesítés, jobban mondva hivatalos funkció«, hogyan fest a valóságban; még jobban mondva, hogyan lehet fejetetejére állítani (madárijesztőnek) a törvényes rendeleteket. Ne tessék megijedni m. t. Szerkesztő Ur, nem nagy dologról lesz szó, csak a sóstói madárvédelemről. A sóstói erdőnk, többek között, madárvédelmi szempontból is elsőrangú a fontossága. Ugyanis széles e Nyírségnek jóformán egyet len vad- és madár-reservoireja,hoI erdei madaraink csaknem teljes nyugalmat élveznek, ami aztán a zavartalan költést és ennek nyomán az egészséges szaporulatot eredményezi. Hogy ennek mi a fontossága, azt mindenki tudja. Bővelkedik is hála Istennek a sóstói erdő az odu-, bokor-, csalit és egyéb kivánatos helyeket lakó madarak minden lehető fajában, azonban még sincsen annyi, mint amennyinek lenni kellene, még csak megközelítőleg sem. Kivánatos volt tehát, (ez a kívánat ma sem évült el!) valami madárvédelmi intézkedés, mely ezt az állapotot megszünteti. Ez nem is késett sokáig. Ha jól tudom a városi Tanács rendelte el egy pár évvel ezelőtt a fészekodvak felállítását a sóstói erdőben, melynek célja volt a sóstói erdő madárállományának (természetesen a hasznos madárállománynak) a szaporítása. Ez a rendelet, el kell ismerni, okos, humánus rendelet volt. De csak a rendelet, Mert a kivitelnél sajnos hiányzott a tisztelt Rendelkező bölcsessége s a fészekodvad felállítása, enyhén szólva, nélkülöz minden ésszerűséget. Fölszegezték azokat az árva fészekodvakat, ki hajsz', ki csál, valami jó csupasz derekú tölgyfára, távol minden védő bokor veszélyes közelségétől, ugy hogy már 500 lépésről gyönyörködhet benne a tisztelt Indítványozó, ha történetesen arra jár. (Szinte lemosolyog ezekről a fészekodvakról, hogy nem a madarak, hanem a rndelet kedvéért lettek fölszegezve. Mintha ezek anélkül is nem szaporodnának. No meg aztán a gyalogjáróknak is a lőtávolába van téve, kiknek 99 százaléka szeretné tudni, hogy hogyan néz ki egy cinege budoire. És amint tudjuk, épen ez az, ami után odulakó madaraink leginkább áhítoznak. Nincs az a tizenhárompróbás veterán nyaktekercs, amelyik ki tudna birni bennök egy álmatlan éjszakát. Arról aztán, hogy hogyan vannak ezek gondozva, nem is szólok. Pedig tészekodvat felállítani csak annyi, mint fészekodvat egyáltalán nem állítani fei. Mindez azonban, ne tessék csodálkozni, a mi változatos és minden kényelmet nyújtani képes sóstói erdőnkben, nem fontos dolog. (Sokkal stílszerűbb és jobb megoldás is állhatna rendelkezésünkre). No meg aztán az ilyesféle vállalkozáshoz egy kis idő s valamivel több szeretet kell, a hivatásos közegeknek pedig az idejük, legfőképen pedig a szeretetük más, egészen más vizeken lavíroz. És ez az m. t. Szerkesztő Ur, amely írni késztetett. Közvetve, de megbízható forrásból hallottam, hogy az egyik hivatalos közeg, kinek a föntiek elvégzése és ellenőrzéáe volna többek között a kötelessége, az erdőben fogott róka kölyköt a kék vércse fészekből kiszedett fiókáival nevelte nagyra s aztán bizonyos szeretett javakért túladott rajta. Erre van idő! (A járatlanabbak kedvéért meg kell említenem, hogy a kékvércse (Cerchneis vespertinus) mint minden vércse, egyike csonka hazánk leghasznosabb madarainak, ki szöcskét, kabócát s a napsütötte rétek ugró jószágját, valamint gyíkot, egeret eszik. Madarat elfogni képtelen.) Előttünk áll tehát a kép. Egy hivatalos közeg, kinek hivatalos kö telességei közé tartozik a törvényesen elrendelt madárvédelem éj természetszerűleg a duvadak könyörtelen irtása, az egyöntetűen és közvetlenül duvadnak ismert rókát, a majdnem abszolút hasznos kékvércse fiókáival eteti, azért, hogy majdan jópénzért eladhassa. Hát ez abszurdum m. t. Szerkesztő Ur! Mert ahhoz, hogy az illető hivatalos közeg rókát nevel és azt eteti, ahhoz nekem semmi közöm. De amikor azt a betyár rókát kékvércse fiókáival eteti, az már pofoncsapása minden etikának. Ebben az esetben tényleg az erdőben vagyunk. Még csak azt sem hozhatni föl, hogy jóakarátu tévedés, msrt nem hiszem, hogy ne volna — ha csak részben is — tisztában a vércse biológiájával egy olyan egyén, akinek «hivatal»-ból mindezt tudni kellene s az élete javarészét a természetben töltötte. Föl is tünt nekem, hogy azelőtt pár évvel oly nagy számban függögető kékvércsék oly annyira megfogyatkoztak a sóstói rét fölött. (Szarka ellenben annyi van, hogy a szemközti szőllőbirtokosok bízvást belekalkulálhatják a ((terméskilátásokba)).) Ez volna tehát m. t. Szerkesztő Ur, a sóstói madárvédelem. Sajnálom, hogy meg kellett irnom, de hát nem szabad, hogy azokat a kinnal életrekeltett madárvédelmi törvényeket még azok is fumigálják, (legalább is ne aszerint cselekedjenek) akiknek éppen kötelességük volna e törvények életerős érvényben tartása. Mert nem hiába csinálták azokat a madárvédelmi törvényeket. Annyi azoknak az ellenségük, hogy legalább azok védjék, akiknek ez kötelességük, mert igy jgazán egy-kettőre (száműzve lesz (legalább is erősen lecsökkentve) a madárélet a sóstói erdőből, pedig az van olyan ékessége »Nyirség Gyöngyének« legalább is, mint pl. a víztorony a sóstói park közepén. Mennyivel értékesebb volna a sóstói park és környéke, ha ott egy madárvédelmi parkot létesítenének, azt- még csak vázolni sem lehet! S a fő, egyetlen volna a maga nemében, mint nyilvános park, egész Magyarországon. S ami a legfőbb, tanulságos lenne és igen kevés pénzbe kerülne. Mindezeket pedig nem vádképen, hanem mint csöndes szemlélő panaszképen hozom \ föl, m. t. Szerkesztő Ur, azon gyenge reménnyel, hogy lesz foganatja. Hiszen az esetleges tájékozatlanságot az illetékes hatóság egy pár fillérrel játszva orvosolhatja. (Aláírás.) SINGEK varrógépek rég bevált jó minőség ben Kedveié fi ieté*i faitét el eh. SINGÉ R VA(ÍRÓGÉP RCSZV&NYTARSAAAU Vay Afiám mm 2 szám épes folyóiratot megjelenés után azonnal házhoz küid az UjságMt. Pályázat pedagógiai tétel kidolgozására. A »Szabolcsvármegyei Általános Tanitóegyesület« választmánya pályázatot hirdet egy paedagógiai tétel kidolgozására, melynek címe : Hogyan tehetjük a tantestületi havi értekezletet nemcsak didaktikai, de a gyakorlati paedagógia szempontjából is tanulságos, továbbképző intézménnyé? (Tanítás és nevelés párhuzamba állítása gyakorlati példák alapján.) Választmány a pályatétel kidolgozására nézve a következő feltételeket állapítja meg : A pályamunka idegen kézzel, lehetőleg gépírással irandó, s a zárt borítékkal ellátott jeligés le vélkével legkésőbb okt. 15-ig a Szabolcsvármegyei Altalános Tanítóegyesület elnökségéhez (Nyíregyháza, Kálvin-tér 10.) postán nyújtandó be. Fenti határidőn tul érkezett munkát nem fogadunk el. Csak egyesületi tagok pályázhatnak. Az absolut becsű munka szerzője (a munka az egyesület tulajdonát képezi) 100 pengő jutalomban részesül, mely összeg az ősszel megtartandó közgyűlésen adatik át. Nyíregyháza, 1928. julius 21. Szabó Pál, 2x egyesületi elnök. Mészhomoktéglát kiváló szilárdságban és minőségben gyárt és ajánl a Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági R. T. Nyírbátor. sm A Tiseántiíl legnagyobb téglagyára. A m. kir. államrendőrség nyiregyházi kapitánysága. 12.649-1928. köz. szám. Hirdetmémi. Értesítem Nyíregyháza rt. város közönségét, hogy a m. kir. belügyminiszternek 155.600/926. B. M számú rendelete 9. §-ában gyökerező jogomnál fogva Nyíregyházán, a Bujtoson lévő téglagyári gödrökben való fürdést betiltom. Aki e rendeletben foglalt tilalmat megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés aiá nem esik, kihágást követ el s 15 napig terjedhető elzárással és 80 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Nyíregyháza, 1928 julius 18. Kapitányság vezetője szabadságon. Ozory 5790-3 rendőrtanácsos. Cséplési szén, retorta bükkfa szén lego!csób ban beszerezhető Szabó Gusztáv tűzifa- és szénkereskedőnél Nyíregyháza, Bencs László tér 14. szám. (EzelőttZöldség-tér). Tel.: 371. 5697—48 Vay Ádám ucca 7. szám alatti ház egész emeleti része (a Nyírvidéki Takarékpénztár helyiségei) 1928 ang. l-töl bérbeadó. Banknak, társaskörnek, irodának és lakásoknak kiválóan alkalmas. Ugyanott a földszinten több üzlethelyiség is kiadó. Zöldség tér 5. sz. a.pince bérbeadó. Egy korcsmai berendezés eladó. Értekezni lehet Dr. Bálint ügyvédnél, Zoldség-lér 5. szám.