Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-24 / 166. szám

1928. julius 24. JSftÍRYiDiSL Gondoljunk a napszúrás veszedelmére és védjük magunkat a nagy bőség ellen. ISik a napszúrás tünetei ? A nehezen várt meleg nyár sok öröme mellett kellemetlenségeket is hoz magával. Igaz, hogy általá­ban azt tartják, hogy a nagy meleg ellen nehezebb védekezni, mégis kevésbbé jár egészségünknek ár­talmaival a kánikula, mint pl. a hideg tél zord napjai. Az is igaz, hogy minden védekezés mellett is számos kellemetlenséget kell a nagy meleg miatt az embernek el­viselnie, különösen a városi em­bernek, ahol a nap hevét a nagy épületek kőtömbjei mintegy meg­sokszorozva vetik vissza és tul napnyugtán is még bőven sugá­rozva ki a napközben felhalmozott meleget, késleltetik a nehezen várt estéli lehűlést. Kifejezett ártalom a nagy melegtől nem származik, mert a testünk védekezőberende­zései is nagy méntékben segítenek a túlságos melegfelhalmozódás el­len és igy a bőséges izzadás révén a nagy hőséggel szemben is fenn tudja tartani a szervezet a normá­lis hőmérsékletet. Megfelelő ru­liázdokás és táplálkozás mellett az­után még a nagyon meleg nap kellemetlenségei is 1 ecsökkenthe­tők, ha csendesen, kevés mozgás­sal, árnyékban tudjuk eltölteni a napot. Igen ám, de mit csináljanak j azok, akiket hivatásuk kényszerit arra, hogy a hőségre való tekintet nélkül kinnn dolgozzanak esetleg a legmelegebben tűző napsugarak özönében ? Hogyan védekezzenek ezek a meleg ártalmai ellen ? —­Mert bizony a legnagyobb izza­dás is kevés sokszor ahhoz, hogy a 30—40 fokos melegben felhal­mozódott hőmennyiséget eltá­volítsa a testből és ilyenkor for­dul azután elő, hogy a szervezet hőszabályozata ideiglenesen fel­mondja a szolgálatot. Az arc ki­pirul, az érverés megszaporodik, a nyelv forró és száraz lesz, az izzadás helyett a bőr szárazzá, lán­golóvá válik, a szemek előtt tüzes karikák táncolnak, az illető elkezd szédülni, esetleg hányinger, gör­csök is léphetnek föl, eszméletét veszti és lélegzete hörgővé, aka­dozóvá válik. Ilyenkor aztán drága a jó tanács és sokszor bizony az ilyen szerencsétlenül járt emberen a környezete egyáltalán nem tud segíteni, ugy hogy a végeredmény­ben csak muló rosszullét helyett igen súlyos bántalmak fejlődhetnek az ilyen hőokozta szerencsétlenség­ből. Az ilyen embert azonnal e1 kell távolítani a napsugarak tűző melegéről, árnyékba kell vinni őt, minden fölöslegesen szorító ruhájá­tól meg kell szabadítani, hűsítő lemosásokat, borogatásokat kell rá alkalmazni és ha szüksége mu­tatkozik, mesterséges légzést is kell nála alkalmazni, mig az orvos meg­érkezik, vagy a beteg olyan helyre szállítható, ahol szakképzett orvos segítségét lehet igénybe venni. Nagy hőségben dolgozó munká­sokat viszont olyan körülmények közé kell állítani, hogy a napsugár­nak ilyen ártalmait elkerülhessék, gyakrabban kell pihentetni őket, megfelelő hűsítőkről kell gondos­kodni számukra stb. Biztos, hogy az edzettség és megszokás sok tekintetben enyhítheti a veszedel­met, hiszen gondoljunk csak a nagy Alföldön aratási munkát vég­ző magyar parasztra, bizony min­den ezredik talán, aki időről-időre a hőség miatt kidől, vagy abba­hagyva a munkát, vagy épen meg is betegszik. Pedig ezek az embe­rek sokszor 14—16 órát dolgoznak egyfolytában, tekintet nélkül arra, hogy mit mutat a hőmérő. Igaz, hogy a gyakorlat és a hasonulás folytán nagyon tisztában vannak azzal, milyen táplálék és életmód az, amelyet íolytatniok kell, ha a megfelelő nyugalmat és erőt biz­tosítani akarják maguknak eheza munkához, amellyel jóformán egész télrevaló kenyerüket keresik meg. Mindamellett bizonyos egészségi, kényelmi berendezkedéseket ezek a munkások is megkívánnak és mél­tán, de még inkább azok, akik nem állandóan teljesítenek ilyen körülmények között nehéz szolgála­tot és igy még a megszokás sem játszik szerepet a meglévő vesze­delem elhárításában. Nem lehet ugyanis nagyobb tömeg embert a meleg ártalmainak kitenni, hiszen sokszor egész elrettentő arányokat ölt a napsugár okozta szerencsét­lenség. Gondoljunk csak vissza a boszniai okkupációbeli hírhedt bi­leki nagy menetre, amikor ba­káink százai dőltek ki és számos súlyos halálesettel végződő nap­szúrás fejlődött ki közöttük. Amo dern egészségvédelem megkívánja, hogy a munkának ezt az ártalmát is igyekezzünk kiküszöbölni, mert ma már nagyobb érték az ember, hogysem ilyen elemi csapásnak ki­tegyük az egészségét gondatlanul, mikor oly könnyű ellene védekez­nünk. Városi Színház Mozgói Julim hó 23 án és 24-«, h atfőn és kedden 6 és 9 órakor: Klary Prevost Jaj, a harisnyakötőm Bohózat 7 felvonásban. ftnut Erioson Honolului pokol Dráma a vizén és a levegőben 7 felvonásban. Kedvező idő esetén a 9 órai elő­adásokat a Kert Mozgóban tartjuk. Előadásokat saját zenekarunk kiséri. Előzetes jelentés: Julius 25, 26, szerdán és csütörtökön: [RICHÁRD BARTELMES: Eladottfiu Barát, vagy ellenség Sípos cukrász készitl a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrjn'i Ilona ncca 3, Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. á harctéri kirándulók vonata elakadt a Karszt fensíkon. (A «Nyirvidék» munkatársától). Trieszt, julius 16. Kitűnően indultunk Budapest­ről, nagyszerű sebességgel robog­tunk el végig a Balaton mellett és elakadtunk a Karszt fensikon... Megérezte volna ez a könyörtelen, minden kövek pokla, hogy magya­rok vonulnak keresztül rajta, ma­gyarok, akik már egyszer halálra­ítélt foglyai voltak ? Kinyújtotta felénk irgalmatlan kőóriásait és halálleheletü dolináit, hogy a véletlenül ismét kőkarmai közé ke­rült egykori rabszolgáit örökre foglyul ejtse ? Vagy talán csak mementóként állított meg bennün­ket ? Hogy emlékezzünk az itteni harcokra, véres, könnyes vérzivata­rokra, magyar pusztulásra, ma­gyar siralomra ? Hát lehet ezt valaha elfelejteni!? A magyar határig vonatunk, a trieszt—velence—római gyors, ki­fogástalan segességgel repült ve­lünk a forró éjszakába, melynek tikkasztó hőségét a Balaton hüs szellője enyhítette. Nagykanizsán a «Dobre vecsir»-rel köszöntő hor­vátok kezében még fokozódott vo­natunk gyorsasága, hogy aztán Ljubjana (Laibach) után a kopár Karszt tetején hirtelen fennakad­jon. Szánalmasan fujt, lihegett, krákogott és sipolt a mozdony, de hiába, a szerelvény konokul egy helyben maradt és mi a Karszt fensik egyik legkietlenebb, lakat­lan pusztaságán, tanácstalanul di­deregtünk a hideg hajnalon. A horvátok Nagykanizsát szidták, miért nem adtak erősebb moz­donyt a szokatlanul hosszú szerel­vényhez, amely az erős kanyaru­latok ellenállását megbírta volna, mi magyarok pedig csendesen meg­állapítottuk, hogy magyar vezetés mellett nem mondotta volna fel a mozdony a szolgálatot, amint a boldog múltban nem is volt erre példa soha. Három órai szaladgálás, tanács­kozás és lárma után végre megér­kezett Laibachból a kisegítő moz­dony és most két mozdonnyal meg­indult a vonatunk. Az egyik elől húzta, a másik hátul tolta. Igy azután minden nagyobb baj nélkül eljutottunk olasz kézre Postumiá­ban. (Adelsberg.) Furcsa érzés: jól ismert olasz katonák lepték el vo­natunkat útlevél és vámvizsgála­tot tartva. Az olaszok a három órai késésből egy órát behoztak és dédelőtt fél tiz óra helyett, fél 12 órakor végre megérkeztünk utunk első ettapejához: Triesztbe. Trieszt. Nagy csalódás. Csendes, szinte halott város. És elviselhetet­lenül drága. Két ágyas szoba egy napra 43 lira, egy két személyes polgári vacsora az Antica bona via-ban 37 lira. Ellenben a sör Jdtünő és olcsó. Olcsóbb, mint Nyíregyházán, pedig itt is Dreher sört mérnek. Egy pohár sör egy lira, vagyis 30 fillér. A német szó is kiveszett Triesztből, itt minden és mindenki olasz. Németül nem tudnak, vagy nem akarnak beszél­ni. Késő éjszakáig felfrissítem régi tudományomat és erősen tanulom az olaszt. A Hotel Milano picco­lója nagyszerű professzorom, én meg igyekszem legalább gyenge elégségesre felelni. Holnap indu­lunk az olasz harctérre: Opcina, Nabresina, Monfalcone, Doberdo, Monté San Michele... Walter Géza dr. A nyíregyházi ipartestület vasárnapi közgyű­lése egyhangú lelkes határozattal mondotta ki, hogy megvásárolja a székház részére alkal­mas Hőnig-féle telket. á közgyűlés meghatottan vette Belicza András kőműves jelentését, aki egy heti ingyen msnkát ajánlott fel a székház felépítésére. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) Nagymagyarország iparosai vol­tak azok, aki a nyíregyházi ipar­testület egykori székházát a vi­szonyok kényszerítő hatására el­adták és csonkaországunk lelkes iparosgárdája mondotta ki egyhan­gú határozattal, hogy nem marad többé székház nélkül, hanem meg­hoz minden áldozatot egy uj szék­ház felépítése érdekében. Magyar lélekből, öntudatos magyar ipa­rosok lelkéből fakadt elhatározás ez, amelyért soha el nem muló hála illeti meg elsősorban az elöljáróságot, élén a kiváló elnök­kel, Zomborszky Dániellel, de di­cséret illesse a derék iparosokat egyenként, aki a mai terhes idő­ben is állják a rájok váró kötele­zettséget, megértik az uj idők sza­vát és tudnak áldozatot hozni a jövendőnek. Az ipartestület tegnap délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a székház részére szükséges telek megvásárlása ügyében. ' A közgyűlésen mintegy százharminc iparos jelent meg, iparostársadal­munk szine-java, komoly törekvé­sek, komoly és nagyrahivatott kép­viselői. Az elnökség mellett ott láttuk Tóth László városi iparhatósági biztost, dr. Bálint István ügyvéd ügyészt. A Hiszekegy imája után Zom­borszky Dániel elnök ismertette a volt ipartestületi székház eladásá­nak ügyét, amely mély megdöb­benést kelt ma is. 19^2-ben egy juliusi napon adta el az ipartes­tület a székházat azzal az indo­kolással, hogy kicsi, a testület cél­jának meg nem felelő és hogy a kamatot, amelyet a Debreceni El­ső Takarékpénztárnál és Nyíregy­háza városnál fennálló adósság után kellene fizetni, nem birja az ipartestület. Szomorú közgyűlési határozat volt, amikor 1917. ju­lius 1 6-án 70 tag 38 ellenében ki­mondotta, hogy eladja a városnak 60.500 koronáért az ipartestületi székházat. Ezután Zomborszky Dániel nagy érdeklődéssel fogadva ismerteti a székház ügy további fejleményeit. Meghiúsultak azok a kísérletek, amelyek egy másik székházépület megszerzésére irányultak s végül is az ipartestület bérházba, majd Óvatos nőKneK naponta nélK&lözhetetlen a j

Next

/
Thumbnails
Contents