Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-22 / 165. szám

jNÍVl KViOÉKL m8. julius 22. MegörökH, szépít, fiatalít Ferenczy művészi fényképészete, Koss

uth ucca 2. szán . — 6 drb. levelezőlap 6 pengő. üell Vilmos földjén. Nemzeti hagyományokat itt tudnak igazán megbecsülni. Mikor Buchsnál a svájci határt átléptem x az első üdvözletet küldöm haza, a bélyegről már az erős mellkasu Teli Vilmos mosolyog le ram. És többet nem hagy el soha, akárhogyan merülök, el a vidék szépségeiben, vagy régi patinás bájában, mindég felbukkan alakja előttem és visszavisz félezredév történelmének ködös legendái közé. Beszédeimben és Írásaimban évek óta a városi hagyományok életrekeltésén fáradozom. Szeretném mindenkinek lelkébe belelopni a szerelmet várostépitö őseink iránt. Amikor itt bolyongok a vierivaldstatti tó szeszélyes medre körül, olyan iskolába kerültem, amelyik a mult hagyományainak rajongásáról messze fölülmúlja eddigi képzetemet. Ez a nyugtalan hidegkék víztükör, mely négy kanton sziklás partjait mossa, Teli Vilmos drámájának volt Isten ke zétöl pazarul megalkotott díszlete. Vándorbottal a kezembe járom körüh Küssnachtnál mély bevágásba visz az ut. Kétoldalról simatörzsü égerfák lombkoronája vet rá árnyékot Tetejében pirosfedelü kápolna. Ez ae a hires „Kohlé Gasseahol a bíztoskezü Teli halálthozó nyila a gyűlölködő Gesslert eltalálta. Óh ötsiáz esztendő régi álmai! Schiller, aki örökéletű versekbe öntötted Svájc szabadságát Ez a szabadság ma — legyőzött népek mindennapi álma. Tovább a vándorbottal. Büttliwiesére érek, a svájci szabadság' bölcsőjébe. Itt kötötték meg 1*07 november 7-én az első szövetségi szerződést Werner Stauffacher, Walter Fürst és Arnold Anderhalden — csupa históriai nevek! Uri, Schwyz és Unterwalden őskantonok között. Ez a kis rét ma nemzeti tulaidon, a svájci i'juság nemzeti tulajdona Iskolák hosszú iora zarándokol ide évenként, hogy a gyermekek lelkébe már korán beleoltsák a szabadság tiszta eszméit. Olyan ez a darab föld, mint Pusztaszer, a magyar erőnek glóriás szimbóliuma. Csak néhány lépésnyire tőle kiálló sziklán épült kápolna nyújtja lábát a tó vizébe. Itt ugrott egy őrizetlen pillanatban partra Teli, mikor Gessler hajója fogolyként Küssnachtba vitte. A sürii erdővel bontott hegyek védelmébe fogadták a svájci szabadság legendás hősét, járatlan utakon elmenekült Altdorf felé, melynek főterén ma ércszobra áll. Szük utcán jutok be Altdorf főterére. Magános torony a tér közepén Előtte áll Téli; jobbkezével vállára veti tjját, tálját pedig ráteszi a hozzásimuló kis fia fejére A férfin látszik, hogy havasok szakadékain erősödött meg izma, melle feszül a bőrkötény alatt, jobb lábával előre lép, mint akinek nincs féltenivalója. A kis fi<t alig derékig ér csak apjának,. Odahúzódik börköténye mellé. Két gyermekszeme feltekint apja szakállas arcára s a bizalomnak emberfeletti bájos vonása önti el alakját. Tedig éppen a nagy próbatétel előtt állanak. A kis fiu rajongással bizik apja biztos szemében, izmos karjában. Teli pedig mintha mondaná: legyen hát e megpróbáltatás! A szobor ott áll azon a helyen, ahol ai almát kellett nyílvesszővel ellőni fia fejéről. A régi dohos épületek között keringő nagy nemzetközi forgalom csodálatos propagandája a svájci szabadság gondolatának. Nincs is a múltnak, legendának és történelemnek sehol ilyen kultusza, mint a vierivaldstatti-tó partjain Barlangjaiban az emberi őstelepek nyomaira bukkanak. A középkor romantikus szabadság hősei itt lettek az emberiség történelmévé. És idejött a weimari nagy költőóriás — Schiller is, hogy jambusokba öntse a népszabadság apoteozisát. A tóból kőszikla emelkedik az ég felé. Egyetlen darab gránit óriás Rávésték nagy betűkkel Schiller nevét, mert beszélni fognak róla az emberek, mig csak a hegyek álhiak alapjaikon. SZOHOB PÁL. Elismerő okiratfal tüntették ki azokat, akik legnagyobb sikerrel működtek közre Szabolcsvármegye népének iskolánkivöli nevelésében Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósító j ától.) A Nyírvidék julius 14-iki számában már megemlékeztünk röviden a Szabolcsvármegyei Iskolánkiviili Népművelési Bizottság közgyűlésének lefolyásáról. A népmüvelés terén kifejtett munkásságról összeállított statisztikai adatokat a kir. tanfelügyelőnek a közigazgatási bizottság ülésén felolvasott jelentéséről szóló közleményünk ismerteti. A népmüvelés kérdésének korszerűsége és nagy jelentősége teszi kötelességünkké, hogy a kir. tanfelügyelő beszédére és a titkár jelentésére ismét visszatérjünk. A kir. tanfelügyelő a kulturdemokrácia fogalmából kiindulva beszéde során mindenekelőtt arra mutat rá, hogy arra a kulturfokra, amelyet a mai kor s a súlyos helyzetből a kultura utján való kibontakozás lehetősége és szükségszerűsége követelményként állit elénk, egyedül az elemi népiskolai oktatás keretében eljutni nem lehet. Szükséges tehát, hogy a magyar ifjúságot az iskola falai közül való kilépése után is tovább neveljük, számára közös kötelességeket szabjunk meg és ezzel a nemzeti szolidaritás gondolatát kifejlesszük. Ebből a parancsoló szükségből fakadt a testnevelés gondolata, másrészről a test és lélek harmóniájának kifejlesztése érdekében ez a parancsoló szükség követeli ki az iskolai korhatárt meghaladt ifjúság és felnőttek erkölcsi és szellemi életével való komoly és céltudatos törődést. Ámde amig a testnevelés kitűzött céljai elérésében tételes törvényre támaszkodhatik, az iskolánkivüli népmüvelés a mai elgondolásban társadalmi feladat s sikere ma még a társadalom értelmiségének tevékeny részvételétől és áldozatkészségétől van függővé téve. Ha vármegyénkban a népmüvelés múltját és jelenét egybevetjük, örvendetes megállapításokra jutunk. A vármegye területén 7 év óta céltudatos, rendszeres és eredményes népművelési munka folyik,, mely az évről-évre való fokozatos fejlődéssel már túllépte azokat a kereteket, amelyek közt társadalmi uton fenntartható volt. A népmüveléshez vármegyénkben azonban oly sok érdek fűződik, hogy annak minél szélesebb körben kell érvényesülni. A kereteket tovább kell tágítani, hogy a most felnövő generáció. megszerezhesse a honpolgári nevelésnek azt a szükséges mértékét, amelynek birtokában a közeljövő évtizedeiben nemzeti életünkben a szerepét méltóan betölteni képes lesz. A népmüvelés további sikerét és fejlődését csupán a .társadalom megértésétől függővé tenni nem lehet. Ez a kérdés teljesen megérett arra, hogy az állam a társadalom munkakészségét népművelési törvény megalkotásával támassza alá. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a népmüvelés a legközelebbi jövőben törvényhozási uton nyer rendezést. A munka folytonosságáról ezen átmeneti idő alatt is gondoskodni kell. Ez a feladat — úgymond -- a mai közgyűlésre vár. Végül az alispánnak mond igaz bensőséges érzéssel köszönetet és kéri, hogy ezt a jóakaratát tartsa meg továbbra is a nép javát szolgáló mozgalommal szemben. A titkári jelentés a többek közt a müvelés terén közreműködők számának megnövekedéséről számol be örvendetesen, akik a nép iránti szeretettel, példás ügybuzgalommal feleltek meg sokszor fárasztó feladatuknak s munkásságukkal a legőszintébb elismerést érdemelték ki. E téren hivatásánál fogva a tanitói és lelkészi kar jár elől jó példával. Az orvosi kar és gazdasági felügyelők önzetlen munkássága is figyelemre és elismerésre méltó sikert mutat fel. Az analfabéta tanfolyamokon elért kiváló eredményért Újhelyi Jolán balkányi ref., Tényi Gyula kisvárdai ref., Belényessy László buji r. kath., Huszthy György nyírbátori áll., Siska János kállósemjéni közs., Gábry Bertalan nyíregyházi r. kath. és Hegedűs József tornyospálcai g. kath. tanitó különös dicséretet érdemel. Az ismeretterjesztő tanfolyamokon kifejtett példaszerű munkásságukkal Somogyi János és Hrebenyák József papi áll., Rusznák Imre és Paál Gyula tornyospálcai, v. Somogyi Dezső és Mátyás István záhonyi áll., Bálint Károly telektanyai áll. tanítók tűntek ki. Lelkes odaadással folytatott önzetlen közreműködésükért Rácz Géza ref. lelkész és neje, Barcza József s-lelkész, dr. Mikuska Antal, Lénárt Istvánné urnő, Harmath Sándor, Kiss Dezső, Jenei Jenő nagyhalászi ref. tanítók, Szilva János báji ref. lelkész és Posta Sándor tanitó, Gönczy János nyiribronyi ref. lelkész és neje, Eperjessy Barna tanitó és neje, Kiss Pál tiszarádi ref.- lelkész és Iván Endre tanitó, Scsavniczky István r. kath. lelkész és Bajzák Ernő tanitó, Soós Jenő tanitó, Baloghy László, Kende Miklós, Hahn Imre, dr. Veress Sándor főjegyzők, Bencze János vajai ref. lelkész és Vincze László tanitó, Görömbey Péter ref. lelkész, Kovács Lajos ref. lelkész, BeregszáI*E KÍNLÓDJÉK szy József és Szabó Gerzson tiszaeszlári tanitó, Szepsy József ref. lelkész, Damjanovich József g. kath. esperes-lelkész, dr. Kiss Péter polgári r. kath. lelkész és a nagyszámú előadói kar, Birtha József ref. lelkész, Papp Gedeon, Zsoldos Ferenc, Benkő György, Dobray Elemér, Gábos Kálmán, Putnoky Ákos, Pócz Béla, Orosz Mihály, Miron György, Kiss László, Becker Ernő tanítók; a társadalmi egyesületek közül a Ker. Iparosok Orsz. Szövetségének nyíregyházi fiókja és a Mándoki Kaszinó kulturbizottságának ezúton mond nyilvános köszönetet a közgyűlés. Megemlékezik a titkári jelentés a Nyírbátorban és Bujon épült kultúrházakról, amelyekben a népművelési mozgalomnak állandó otthonai nyíltak meg. A vármegye területén alakult népdalárdák közül a hat év óta működő nagyhalászi és a három év óta fennálló nyirbogáti ref. énekkar kitűnő fegyelmezettségével az énekdarabok kifogástalan betanulásával és előadásával a vármegye legjobb népdalárdái. Harmath Sándor és Márton Barna karvezetőknek a dalkörök megszervezéséért s kiváló vezetéséért a közgyűlés elismerő iratban fejezi ki köszönetét. B. /. EisőMagyarGazdaságiGépgyarr.t. Budapest VI, Váol-út 19 ujszerkezetü cséplőgépei legjobbak, mert acélkeretesek mert eredeti svéd kettőssoru, önbeálló, golyós csapágyakkal birnak mert tisztitéfelületeik rendkivlü nagyra méretezettek mert legtökéletesebb cséplési eredményt szolgáltatják mert könnyű súlyúknál togva bármely traktorhoz alkalmazhatók. Kerületi képviselet: Marton és Társa, Nyíregyháza. 427-6 l