Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-22 / 165. szám

1928. julius 22. JhfríRYlDálL 3 rás főszolgabirája is csatlakozott és a megtartott értekezleten hasonló rendszabályokat léptetett életbe. Ha a vármegye többi járására is sikerülni fog Alsó Szabolcs címmel a cséplőgéptulajdonosokat hasonló célból szövetkezetbe tömöríteni, akkor merem hinni, hogy vármegyénk, etéren is úttörő lesz, eltekintve attól a nagy kártól, mit egyes rozoga — bércséplést vállaló — gépek eddig okoztak. . A kukoricamoly elleni védekezésről a mult év őszén tett Ígéretemből folyólag jelentem, hogy a kukoricaszártő megsemmisítésének legszigorúbb ellenőrzése tárgyában a nyírbátori, nyirbaktai járásokat és Nyíregyháza várost kivéve a jelentések beérkeztek. A járási főszolgabíró elnöklete alatt működő bizottság határbejárása folytán hol még kukorica szár, tő találtatott, annak hatósági uton való megsemmisítése iránt intézkedés történt. A járási gazdasági felügyelők ebből folyólag a dadai alsó járásban 43. a kisvárdai és tiszai járásokban 11, a dadai felső járásban 80 egyén ellen kérték a kihágási eljárás megindítását. Az alispán ur által elrendelt f tanyavizsgálatokról a mult havi ülés óta a dadai alsó és felső, továbbá Nyíregyháza városából vettem kézhez a járási gazdasági felügyelők jelentését. E jelentések szerint különösen Csobaj, Prügy, Tiszadada, Tiszalök, Ibrány, Buj, Gáva, Tiszanagyfalu, Vencsellő községekben merült fel kifogás a cselédházak, illetve a cselédség elhelyezése miatt. Lótenyésztésünk fejlesztése végett a nyíregyházi m. kir. 4-ik honvédhuszár ezred, a Mezőgazdasági Kamarával, hivatalommal, a Vármegyei Gazdasági Egyesülettel, a nyíregyházi Gazdaszövetséggel és Nyíregyháza várossal együttesen augusztus hó 5-én,' a lovasmérkőzés keretében 3—6 éves lovak részére díjazást rendez. Ez alkalmat nyújt lótenyésztő gazdáinknak, hogy pótlovazásra alkalmas lovaikat, csikóikat eladhassák, vagy a végett előjegyeztessék. Hálásan köszönöm az alispán urnák, hogy az általunk elérni óhajtott célt átérezve, dijak felajánlásával és hathatós támogatásának kilátásba helyezésével könnyíti tervünk kivitelét és eredményét. Dohánytermésünk minőségének javítása, az okszerű dohánytermelés bemutatása végett a Gazdasági Egyesület által a Pallag-pusztai dohánytermelési kísérleti állomáson folyó hó 8-án rendezett tanulmányi kirándulás 82 termelő és 311 dohány kertész érdeklődése mellett folyt le. A termelők részéről hála és elismerés illeti az állomás vezetőjét és a nyíregyházi beváltó hivatal vezetőjét, hogy a termelés sikere érdekében fáradságot nem ismerő hathatós munkát fejtenek ki. Megemlítem még, hogy helyettesem a vármegyei Vitézi Szék által mult hó 24-én rendezett lélekemelő ünnepség keretében «A buza termeléséről)) és mult hó 26-án Kisvárdán a felsőszabolcsi ref. Tanítók Egyesületének első vándorgyűlésén «Hogyan érhető el a kisgazdaságokban a többtermelés ?» cimmel tartott szakelőadást. Kérem jelentésem tudomásul venni. Minden rendben^halaa HIX-nakr% •.• ' 'Ail-VfcM.1 • v'.V.,. A kis édes! — mennyire félénk és izgatottan büszke csinos ruhácskája miatt! Az édesanyja már a mult éjjel elképzelte ezt, amikor a finom fodros lenge ruhácskát a csillogó Luxhabba áztatta. Minden szülőnek óhaja, hogy gyermeke a többi között a legcsinosabb legyen: igy az Övé is. „Lux majd segit" mondta. Lux a tündér, érintésére a bájos kis ruha frisse es ujjá válik. — Lux minden anyának a reménysége. A Siajdaszoboszlőí fúrás eredményéhez hasonló sikerrel járna a mélyfúrás Nyíregyházán és Djfehérión is. Pávay Vajűa Perenc főgeelógns nyilatkozata a nyíregyházi fnrást javasolja. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Pávay Vajna Ferenc főgeológus nagy jelentőségű nyilatkozatot tett egy fővárosi lap hasábjain az alföldi mélyfúrások eredményein felépülő tapasztalatairól. Ez a nyilatkozat bennünket nyíregyháziakat rendkívül érdekel, mertt a főgeológus itt is hangsúlyozza, hogy Nyiregyháza környékén kincset érő meleg víz forrásra lehetne bukkanni mélyturással. Pávay Vajna Ferenc a hajdúszoboszlói fúrások eredményéről a következőket mondotta : Csak természetes, hogy előbbi tanulságok után összefurkáltam és ásattam Hajdúszoboszló környékét is négy-husz méterig, nem kevesebb, mint valami négyszáz helyen s mindenütt megállapítottam a negyedkori rétegek lejtési irányát és szögét s akkor kisült, hogy nem a vérvölgyi geofizikai maximum centruma a redő teteje, hanem attól négy kilométerre a város szélén hajlanak át a födrétegek házfedélszerüen keletről nyugat felé. S tényleg az ide, a Bánomkert mellé telepitett kutató fúrásban az előbb emiitett harmadkori kövületes rétegek még magasabban jelentkeztek 151 méterben, szemben a vérvölgyi 181 méterrel s a hortobágyi 400 méterrel, de egy bitumenes anyagokat tartalmazó fekete és zöldes agyagréteg s ezek alatt egy barnás homok, amely a Hortobágyon 594 méterből került ki, a Vérvölgyön pedig 19 méterből, a bánomkerti fúrásban már 112 méter mélyen volt csak. Bebizonyosodott, hogy ahol a negyedkori rétegeken a redőzés tetejét állapítottam meg, ott a mélyben a harmadkori rétegek is a legmagasabban vannak. A földrétegek lejtése Hajdúszoboszlón kevés, csak egy-két fok. Kevés, de éppen elég, hogy a redőn 500 méterrel kevesebbet fürjünk, mint a teknőben s főleg elég ahhoz, hogy ezen a lejtőn a könnyű földgázak, olajok fölfelé vándoroljanak a redőre s ne maradjanak kiaknázható mennyiségben a rétegteknőkben. S ime, a szoboszlói fúrásban tényleg lefelé haladva folyton erősbödtek a gázok s már olajgázok is jelentkeztek, a víz sósabb és sósabb lett s 1830 méterben felemelkedett a hőfoka 7 fokra, a földgáz pedig, ami a fúrótoronynál magasabbra löki fel az Alföldnek ezt az akkor legmagasabbra felszálló vizét, naponta majdnem 400 köbmétert ért el. Nem sok a gáz, ha a kissármásira gondolunk, de mégis sokkal több, mint amit eddig CsonkaMagyarországon találtak s főleg elég arra, hogy Szoboszlót és egész vidékét kivilágítsa. w^yum mmmmW: Nem kételkedem abban, hogy lefelé haladva, a folyamatban levő második szoboszlói fúrás ezt a szénhidrogén menynyiséget még alaposan megfejeli. De aki figyelemmel kisért idáig, azt láthatja, hogy megoldottuk a földgázpetroleumkutatás módszerét még az olyan sik területen is, ahol előttünk a geológus — mindenütt a világon — tehetetlenül állott meg. Egyben azonban, ha utalok arra, hogy szerte az Alföldön a fúrások gyakran mutatnak földgáznyomokat s a peremeken ott ismerjük az aszfaltos olajnyomokat Derna, Tataros, Bodonosnál és a Bükk alatt Bogácsnál stb. nagyjából kimerítettem az alföldi mélyfúrások kai való szénhidrogének kutatásának indokait is. Nem titok, hogy amióta a hajdúszoboszlói eredményt elértük, már egy ujabb, ha kisebb értékű, de ugyancsak nagyjelentőségű mélyfúrás igazolta az alföldi kutatások irányának helyességét : a szegedi. Ott véleményemre a városifürdőnél 944 méter mélyen 58 fok meleg vizet és jelentős földgáznyomokat fúrtak meg, bár ez a hely messze kiesik a kiadósabbnak Ígérkező szegedi földkéregredőzéstől. Viszont az is köztudomásu, hogy már sok város környékén elvégeztem azokat a geológiai előtanulmányokat, amelyek alap