Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-21 / 164. szám
julius 21. Xirf mwtoL •íWHW-^W*! WMMIQIBOTfMtrU A szerencsi cukorgyár prügyi gazdaságának éjjeli öre, Pereszlényi András késszűrásokkal megölte feleségét és annak kedvesét, majd felakasztotta magát. Három haláleset a vége a prfigyi szerelmi drámának. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Pereszlényi András, a szerencsi cukorgyár prügyi uradalmának éjjeli őre már régóta figyeli, hogy felesége és az uradalomban alkalmazott egyik igás kocsis, Balog Ferenc között szívélyes viszony van Emiatt gyakori volt az összekoccanás és a veszekedés Pereszlényi és felesége között, mig a féltékenység véres drámához vezetett. Pereszlényi András 57, felesége 53 éves és igy szinte páratlan a prügyi családi dráma. Tegnap este a lesben álló Pereszlényi András egy hatalmas késsel támadt az asszonyra és annak kedvesére, Balog Ferencre és mielőtt védhették volna magukat, — gyors egymásutánban adott késszurásoklcal megölte mindkettőjüket. Az asszony is, Balog Ferenc is elvéreztek. Ezután a véres bosszú után Pereszlényi András a lakásába vonult és felakasztotta magát. A szomszédok reggel vették észre a hármas halált okozó borzalmas szerelmi dráma következményeit. A prügyi jegyző és a csendőrőrs telefonon jelentette a kettős gyilkosságot és öngyilkosságot a nyíregyházi kir. ügyészségnek. Miután bünrészességről nincs szó, az ügyészség a temetési engedélyt megadta. Energia gazdaságtani és kömeratani tanszéket állíttatnak föl a városok a közigazgatási tisztviselői kar neveléséreA magyar városok kongresszusa még 1925-ben elhatározta, hogy felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez és a budapesti egyetem közgazdasági karán az energia gazdaságtan, közüzemtan és segédtudományai tárgykörének egységes OKtatására rendes tanszék és szeminárium szervezését kéri. A kongresszuson egyhangúlag jutott kifejezésre az a vélemény, hogy az ország mai gazdasági helyzetében a fontos várospolitikai feladatok megoldását csakis olyan közigazgatási tisztviselői kartól lehet várni, amely a városgazdálkodás és az üzemi gazdálkodás mai eszközeit és módjait ismeri és a külföldi és hazai városok legújabb fejlődésének ismeretében céltudatos, tervszerű munkára képes. Ezt a célt szolgálja az energiagazdaságtan tudománya, valamint a közüzemtan, amely a községi üzemek szervezését, üzemi és közigazgatási gyakorlatát tárgyalja és nemcsak a közigazgatásban, hanem a közgazdasági szakképzésben is nélkü. lözhetetlen. Ennek a tárgykörnek, amely a külföldi főiskolák tanulmányi tervében már régen szerepel. Magyarországon nincs tanszéke. «Tekintettel az orzágnak és a városoknak a mostoha helyzetére — mondja felterjesztésében a városok kongresszusa —- életbevágó kérdés, hogy a serdülő főiskolai nemzedék, de továbbképző tanfolyamok utján a már gyakorlati pályán működő fiatalabb városi I tisztviselők is mielőbb megismerj jék a két fontos uj tudományágat, 1 a külföldön folyó hatalmas munkát és igy a legújabb tapasztalatoknak az ország és a városok javára való értékesítését mielőbb megkezdhessék)). A kultuszminiszter a felterjesztés alapján indokoltnak is látta az önálló tanszék megszervezését, — azonban közölte a városok kongresszusával, hogy a tanszék fentartásának a költségeit tárcája terhére nem vállalja, hanem kérdést intézett a kongresszushoz, hogy a költséget, — legalább átmeneti időre — nem vállalnák-e maguk a városok. A városok kongresszusa elhatározta, hogy 10000 pengőt ajánl fel a tanszék megszervezésére és fenntartására, de csakis azzal a feltétellel, hogy a költségeket három év múlva a kultuszminiszter átvállalja. A kongresszus a 10000 pengős költséget a városok között osztotta fel, ugy, hogy Budapestre évenkint 4000 P, a negyvenezernél több lakosú városokra 240 pengő, a huszezrnél több lakosú városokra 160 pengő és a húszezernél kevesebb lakosú városokra 80 pengő esik. A városok kongresszusának elnöksége most köriratban közölte a városokkal, hogy a minisztertanács hozzájárult a tanszék megszervezéséhez, ha a városok a jövő évtől kezdve három éven át vállalják a tanszék költségeit. Vasárnap gyűlt össze Nyíregyházán a keletmagyarországi okleyeles kertészek csoportja, hogy egymással érintkezve tisztán szaktárgyakról eszmét cseréljenek a nyíregyházi nevezetesebb kertészeti üzemek megtekintésével kapcsolatosan. A kora reggeli órákban érkeztek meg több irányból az okleveles kertészek részben családtagjaikkal a nyíregyházi vasútállomásra, hol a városi kertészeti üzem részéről Steiner Vilmos kertészeti felügyelő és Barucha kertészeti intéző fogadták a vendégeket s azonnal a város fogatain, mint a város vendégei a városi üzemek kertészeti telepére mentek, ahol az üzemek igazgatója kalauzolása mel lett a rohamosan fejlődő gyümölcsfa iskola és fenyőcsemete cso portot, valamint a város díszítését szolgáló virágkertészetet szemlélték meg. Innen Hoschek Győző keres- j Keletmagyarország kertészei nagy lelkesedéssel hirdetik Nyíregyháza kertészeti szépségeit. kedelmi kertészeti telepét tekintették meg, mely telepre büszkeséggel tekinthet a város, hogy magába zárhatja, mert oly gyönyörű és nagyszabású annak virágkulturája, mely ritkítja párját. Speciális cyclamen, chrysanthemum, cineraria, szegfű, pethunia és hortenzia kulturája, valamint cyclamenmag és pethuniamag tenyésztése meglepő; az üzem munkája szakadatlan és szigorúan szakszerű, poatos. Ötven tenyészházban dolgozik és külterjes nagykállói termelő telepén a virágkertészethez szükséges örökzöldek tenyésztésével foglalkozik. A vérbeli nagy gyakorlattal rendelkező és tudományos alapon dolgozó igen szorgalmas kertész nagyértékü munkája és ernyedetlen szorgalmának á gyümölcse ez. Megtekintette a társaság Póspichal Károly Kert-utcai, bár kiCsak egv napig! julius ho 20 an, pénteken 6 és 9 órakor: 18 felvonásban. Lijon, de nem Lea 2 felv. Falusi kölykök a városban 2 „ Starpótlék 2 „ Suszter és a kaptafa 2 „ Becsületes megtaláló 2 „ Velőtrázó borzalmak 2 „ Játszunk papat mamát 2 „ Kinn vagyunk a vízből 2 „ Egyetemi atléták versenye 2 „ Julius hó 21 én és 22 én, szombaton 6 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: Ezerarcú asszony Hajsza a föld körfii 2 részben, 16 felvonásban. — Főszereplők: Elga Brink, Jack Trevor, a „Rókaút" főszereplője. A puszták vándora Cowboy történet 2 felvonásban. sebb méretű, de ugyanolyan jellegű kertészeti üzemét is, hol szintén a nagy szorgalommal párosult teljes szaktudás termékeit látta. Innen a Sóstógyógyfürdő telepre vonult ki a társaság kocsikon és megtekintette a legutóbbi tavasz óriási munkaeredményét, azt a gyönyörű parkirozási munkát, — mellyel az őserdő rengetegét, vadonát a kertészet tudásával a legmodernebb virágpompával s finomult ízléssel bekapcsolta azt a kultura legközepébe. Végül a város parkjait és utcafásitását tanulmányozta át szaktársaság s mindenütt a megértő és haladó munkát látta, amely városfejlesztő nagy ínunkának lelke a város polgármestere: Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos. Megállapították egy szívvel, lélekkel, hogy ha hasonló szeretettel fogja minden város felkarolni a város kertészeti díszítését és fásítását, akkor eltűnnek a rideg és forró kőhalmazok és ligetes szép nagy parkká fognak kifejlődni a városok, de mint mindenhez, — ehhez is szeretet kell. Városi Színház Mozgó Értesítők szemléje Leánykái vineira. A nyíregyházi Leánykálvineum polgári iskolájának, továbbképző tanfolyamának és internátusának második évi értesítőjét bocsátotta útjára Dobay Sándorné igazgató az elmúlt iskolai év végével. Nem is lehetne szebb bevezetése az Értesítőnek, mint az igazgató egy szülői értekezleti beszédének kivonata, melyet a gyermekekért tartott. Maga az intézet a gyermekekért mindent megtesz, aminek élénk tanúbizonysága az a szoros kapcsolat, amelyet a társadalommal kötött, hogy otthont teremtsen azok számára, akiknek már nincs otthonuk. Sajnáljuk, hogy az Értesítőben c sak kivonatosan jelenhetett meg az előadás szövege, — mert az igy is felcsillanó gondolatok kifejtve sokaknak okozhattak volna komoly elmélyülést a felvetett kérdés felett. Az elmúlt iskolai évet a rendes időben nyitották meg. A polgári iskola négy osztályába s a két továbbképző tanfolyamra beiratkozott összesen 221 növendék, akik közül az iskola kötelékében maradt év végéig 212. Ezek közül bentlakó volt 101. Kedvező jelnek tekinthető az iskola szellemére és működésére az, hogy az elmúlt évvel szemben 44 volt a tanulói létszámszaporulat. Az iskola valláserkölcsi nevelési munkája a legkövetkezetesebben folyik, ugy hogy valóban a magyar országi ref. egyház egyik legerősebb védőbástyája a nyíregyházi Leánykálvineum. Hogy az iskolának miként kell felvennie a társadalommal a legszorosabb kapcsolatot, arra is szép példát mutatott az iskola. A továbbképző előadások mindenkor igen nagy számú inntelligens közönséget vonzottak a Leánykálvineumépületébe, ahol az előadói székben Ecsedy Andor budapesti lelkészt, Kiss Ferencet, az igazgató tanács elnökét, Szűcs Ernő budapesti tanárt, Dr. Révész Imrét, Debrecen ékesszavu papját, Uray Sándort, Porzsolt Istvánt, Enyedy Andort láthattuk, akik a hitélet erősítésén fáradoztak, mig a szerdai líceumi előadásokon Dr. Ecsedy István, Dr. Szabó Márton, vitéz Kőszegi Frigyes, Zsigmond Ferenc, Dr. Bessenyey Lajos. Dr. Erdőss Károly és Dr. Veress István professzorok fejtegettek egyegy termüészettudományi, történeti, vagy irodalmi kérdést. Ennek a nagy nevelő munkának nagy lehetősége nyílt a tornateremnelí felépítésével, amelyet november hó 4-én avattak fel s azon a magyarországi kálvinizmus jelenleg élő két kiválósága, Dr. Baltazán Dezső és Dr. Ravasz László is részt vettek. Az iskola a művészi képzésre is nagy gondot fordított. Az elmúlt évben csak kisebb tanulmányi kirándulásokat rendeztek. Egy hosszabb, *»» Felvidéken át vezető ut megszervezését az iskolai év végére tervezték. A szertárak és könyvtárak gyarapodásának jelentős mozzanata Kiss Ferenc ajándéka, aki a tanári és ifjúsági könyvtárt 690 művel alapozta meg. Az iskola különféle cimeken 5396 pengőt fordított jótéteményekre. A tanulók önképzésére két ifjúsági egyesület szolgált. Az ünnepélyeket megtartották s ezek közül is kimagaslik a május 25—26. napjain tartott nagy műsoros estély. Az Értesítő külön számol be az internátus mult évi működéséről,