Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-20 / 163. szám

j^Víkvidekl me. juiius 20. Igy nem lesz elégtéieS, igy nem lesz magyar feltámadás. Irta: Pillér József. Panaszok, sóhajok, jajszók szállanak felénk a trianoni határok felől. E hangokat a magyar sajtó minden organuma, mint antenna fogja fel s adja tovább a magyar társadalom minden rétegének, —• mely fájdalmat keltve minden magyar ember lelkében mindenütt: kunyhóban, palotában egyaránt. Munkások, tisztviselők, urak és szegények, ha ketten összejönnek, már a Golgotát járó elszakított magyar testvérek szenvedéseiről beszélnek. Mindez azonban semmit sem segit mindaddig, — amig a legilletékesebb fórum: a magyar országgyűlés nem hallatja tiltakozó szavát, amit eddig — érthetetlen okból — nem tett. Talán egyedül az Országház az a hely, ahol Trianonról, a trianoni határokról, a megszállást szenvedő magyar testvéreinkről soha szó nem esik, pedig a világ egyedül csak ennek a nagy kettős öszszetételü erkölcsi testületnek hallaná meg tiltakozó szavát. Joggal kérdezhetjük, miért zárkózik el hermetice e magas testület a nemzet legégetőbb, legfájóbb ügyének tárgyalása elől. Hiszen olvashatjuk, hogy a francia, angol parlamentekben gyakran foglalkoznak) a imagyar kérdéssel hol ellenünk, hol mellettünk. Mi.ért helyezkedünk egyedül mi arra az álláspontra, hogy éppen a magyar parlamentben nem szabad ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, holott éppen minket nemcsak érdekel, de izzó tüz gyanánt éget is ez a kérdés ? Ennek okát egyedül a mi együgyüségünkben lehet feltalálni. És maholnap minden gondolkozó nemzet előtt nevetségesekké válunk meg nem érthető gyávaságunk miatt. Mert a müveit nemzetek tudják, hogy a szerződésekben tételes paragrafusok védik a kisebbségeket, amit az utódállamok lábbal tipornak, semmibe sem vesznek és mi ezt behunyt szemmel nézzük, szó nélkül elhallgatjuk és türjük, egy tiltakozó szó sincs ellene onnan, arról a helyről, ahonnan azt az egész világ várná. Nem, mert abban a babonában szenvedünk, -hogy felelős elemeknek tilos a szó. Tényleg ez nagyon kényelmes és személyes szempontból ideális felfogás. De lássuk csak, hogy ellenfeleink is igy gondolkoznak-e? Benes, Titulescu és a többi, akik hazugságokkal állandóan tele kiabálják a világot, nem felelős elemek-e ? Avagy ellenségünk kultuszminisztere, aki elszedi a magyar iskolákat, vagy a földmivelési miniszterük, aki elrabolja a magyar földeket, s kivándorlásra kényszeríti a földtelenné tett magyarokat; továbbá a hadügy miniszterük, aki nap-nap mellett végigkorbácsoltatja a hadköteles magyar fiukat, nem felelős elemek ezek ? Ugyebár mindegyik az, mégis állandóan akcióban vannak, nem bizzák a dolgot a társadalomra, mert felelősségük tudatában vannak, saját felfogásuk szerint méltók akarnak lenni a nemzetüktől nyert bizalomra, ezért igyekeznek — véleményük szerint — eleget tenni vélt kötelességüknek, még hamisításokkal és törvények megszegésével is. És bármennyire magukon viselik is eljárásuk az erőszakosság bélyegét, mégis természetesnek tekintik nemzetük szempontjából, — mert hiszen a nemzetek ügyeit képviselni éppen a felelős elemek kötelessége. Igy van ez az egész világon. £s nem is lehet másképp. Mert ha másképp is lehetne, akkor nem volna szükség felelős elemekre, — akiket nagy áldozatok árán — de a jogos várakozás fenntartásával •— a nemzetek maguk fölé emelnek. A «Nyirvidék» f. hó 17-iki számában az elszakított területen élő magyar testvéreink kálváriáját megrázóan ecsetelő cikk irója azzal végzi sorait, «hogy majd eljön az ideje az elégtételnek is«. Pardon! Hiu reménykedés! Mert addig, amig odaát a felelős elemek dolgoznak a magyarok kiirtásán, itt pedig csak a körösi szenteltvízhez hasonló hatású társadalmi sugás-bugás védi őket: — nem lesz sem elégtétel, sem feltámadás! A nyíregyházi kir. törvényszék tizenkéiévi fegyházra itéíte Balog lános cipészt, aki pünkösd ünnepén a hodászi református templom kertjében fiz késszúrással megölte Lakatos Bertalan gazdát. A jó gazda I APflíll INF" motor-és trak„UHIUULIIIC tarolajokat Használ. Vezérképviselet: Nyíregyháza, Széchenyi-ut 14. 4él-2. Telefon: 507. A gémeskút halálra sújtott egy kisváröai fiat. (A «Nyirvidék» tudósítójától,). Egy Trencséni Sándor nevü 9 éves kisvárdai fiu a vakációra nagyatyjához ment Pátrohára. Az udvaron a gémes kut alatt a lábát mosta, amikor valaki vizet húzott. A gém kolonca a magasból leszakadt és egyenesen a fiu fejére esett! Súlyos és életveszélyes sérüléssel szállították be a nyíregyházi Erzsébet kórházba. (A «Nyirvidék» tudósitójától). Pünkösd ünnepén reggel az istentiszteletre hivó harangszó után, amikor a hodászi református hívek a templom kertjén át istentiszteletre indultak, a kert bejáratánál, borzalmas gyilkosság történt. Balog János hodászi cipész egy hatalmas, élesre köszörült csontnyelü késsel az előtte haladó Lakatos Bertalan hodászi gazda vállába döfött, majd amikor Lakatos hátra fordult, gyors egymásutánban 10 halálos szúrást ejtett rajta. Már összeesett az áldozat, a boszszutól lihegő cipész rátérdepelt és igy is folytatta öldöklését, mig sógora, Szilágyi József le nem rántotta a halottról. Balog újra rátérdelt, majd amikor elvonszolták, még egyszer visszaugrott és botjával a halott ellenfél fejére sújtott, aztán jelentkezett a hodászi jegyzőnél: — Agyonszúrtam Lakatos Bertalant, aki megrontotta családom boldogságát! A csendőrök bekísérték Balog Jánost Nyíregyházára, ahol a kir. törvényszék tegnap vonta felelősségre irtózatos vadsággal elkövetett tettéért. Balog János a főtárgyaláson sem tagadott le semmit, csak azt hangoztatta, hogy esze ágában sem volt pünkösd reggelén az emberölés, de amikor a templom ajtóban Lakatos Bertalan visszafordult és gúnyosan rámosolygott, olyan vad szenvedély fogta el, hogy nem tudta mit csinál. 'ft" i Minden idők leghatalmasabb repmmíísora! Pola Negri: Mac May Avoy: Tűzbriflád Egy tűzoltó és egy milliomos leány szerelme 10 felvonásban. 3 órás műsorban, szombaton és vasárnap az Apollóban Hotel Imperial Bíró Lajos világhítű regénye 10 felvonásban. WSa, csütörtökön utoljára! ANNA TIDSE és K. MIKAREIDSE a volt moszkvai udvari szinház tagjaival: A kán leánya (Kaukázusi boszorkány.) Regényes legenda. Irta: A. S

heljabuski. — És a fényes kisérő műsor. Pénteken, csak eggy napig! JACK TR€VOR a „Rókaút" világkírű'alakitójával: Szerencse négyesfogafa. VIVIAN GIBSON—MAGNUS STIFTER: A santaremi szerzetes (Hit és sze

relem.) — A két attrakció 16 felv

onásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. A reggel kiköszörült kést, a mellyel a maga szerencsétlen életét akarta kioltani, igy emelte Lakatos ellen, akit élete megrontójának tartott. Kilenc évvel ezelőtt vette feleségül Veress Zsuzsannát, akivel boldogan éltek, mignem a faluban arról kezdtek suttogni, hogy Balognénak Lakatos Bertalan teszi a szépet. A pletykát terjesztőknek gondjuk volt rá, hogy a hir Balog fűiébe is eljusson, és ezek a híresztelések feldúlták nyugalmát. Azt is hallotta, hogy felesége állandóan levelez Lakatossal és a levelet a pajtában rejti el. Ö maga is látta karácsonykor, hogy Lakatos megcsókolja feleségét. El is váltak, de ő annyira szerette az asszonyt, hogy kérlelte, térjen vissza hozzá. Felesége, akit bántott a róla terjesztett hir, nem akart visszamenni hozzá. Igy annyira elkeseredett, hogy pünkösd ünnepén meg akarta magát ölni. Ehelyett Lakatost pusztította el. A súlyos gyilkosság ügyében egész sor tanú tett vallomást a kir. törvényszék Brenner-tanácsa előtt. Ezek a vallomások nem erősítették meg Balognak azt a gyanúját, mintha felesége és Lakatos között belső viszony szövődött volna. A kir. ügyész vádbeszédében előre megfontolt szándékos gyilkosság bűntettével vádolta Balog János cipészt, aki alacsony, szikár barna ember és amint szúrós szemét az ügyészre szegzi, a haragos, könynyen felingerlődő ember benyomását teszi. Porkoláb Zoltán dr. nagyszabású védőbeszédében azt vitatja, — hogy magával ragadó, szenvedelem hatására, legyőzhetetlenül erős felindulás alatt elkövetett emberölésről van szó. Balog János tudta, hogy Lakatosnak viszonya van az ő feleségével és amikor a templom ajtajában a gyűlölt vetélytársa még gúnyosan nevetett a szeme közé, fellobbant haragja és elkeseredése, igy ölte meg Lakatos Bertalant. A kir. törvényszék a bizonyítás befejezése után tanácskozásra vonult vissza, majd Brenner Mihály tanácselnök kihirdette az Ítéletet, amely szerint a kir. törvényszék bűnösnek mondja ki szándékos emberölés bűntettében és ezért tizenkét évi fegyházbüntetésre, politikai jogainak tiz évre való felfüggesztésére, a költségek megtérítésének kötelezettségére ítélte. Az Ítélet indoklása beható okfejtéssel mutat rá, hogy a kir. törvényszék miért nem adott helyt sem a kir. ügyész, sem pedig a védő ügyvéd felfogásának. Előre megfontoltságot nem lát a kir. törvényszék Balog tettében, mert ehhez a teljes szenvedelem nélküliség, a hideg ész számítása kellett volna, és ekkor nem követte volna el a gyilkosságot Balog éppen pünkösd ünnepén, atem- \