Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-19 / 162. szám

Szabolcsi lélekkel tnl az Óceánon. Dr. Jármy Béla volt főispán előadása amerikai útjáról. — Befejező közlemény. VI. Extra Hnngariam non est vita. Pittsburgból elutaztunk Clewelandba, (Ohio állam) ahol legtöbb amerikai magyar lakik. Majd Buffalóba, amely a grandiózus Niagara vizesós szomszédságában fekszik. Ez utóbbit is alkalmunk volt a maga óriás fenségében megcsodálni. Utazás közben érdekes tapasztalatokra tettünk szert Elsősorban is annnak a hatását éreztük, hogy egymásra konkurráló magánvasutak vannak itt, — mert minden kényelmünk biztosítva volt, bár csak egy kocsiosztály van ezeken a vasutakon. Itt ismerkedtünk meg a speciális amerikai hálókocsival is. Amerikában ugyanis nem kis zárt fülkékben alusznak az emberek, hanem az egész vaggont kitölti egy nagy közös fülkében nők, férfiak egyaránt. Ne tessenek valami pajkosságra gondolni, — az egyes ágyakat tökéletesen el lehet függönyözni egymástól. A hajón és az amerikai városokban érezhettük igazán, hogy a magyar konyhának nincsen párja az egész világon. Mi, akik a jó magyar konyha remekeihez szoktunk, bizony nem tudtunk az amerikai ételekkel megbarátkozni. En például az egész idő alatt csokoládén és narancson éltem és csak ha meghivtak bennünnket valamelyik magyar házhoz, akkor ettem amúgy magyarosan, ugy hogy megcsodálták ebbeli képességemet azok, akik koplalásom miatt az éhhaláltól féltettek. Amerikában különböző intézmények és egyesületek, de különösen az állam átfogó ereje teljesen eggyé forrasztották a sokféle nemzetiségből összetevődő népet. Az általános beolvadás alól nem kivétel az Amerikában lévő magyarság sem, habár a magyarok igyekeznek odakünt magyar egyesületekbe tömörülni, hogy ezáltal fajuk és nemzetiségük megőrzésén és nyelvük fentartásán kívül a hivatalos Amerika részéről bizonyos súlyt vívjanak ki. Ezek az egyesületek mérhetetlen nagy hasznot hajtanak a magyarság ügyének mind gazdasági, mind pedig politikai szempontból. Előttük szinte té rthetetlenül grandiózus az Egyesült Államok berendezkedése, szédületes gazdasági ereje, népet összeforrasztó nemzeti öntudata. Ott abban az Amerikában, ahol a világ minden részéből mindenfajta nép él, olyan hatalmas amerikai nacionalizmus van, hogy mindenki büszkén veri a mellét, mert amerikai polgár, részese és tagja a világ legerő^ sebb és leghatalmasabb nemzetének.. A gazdasági intézmények Amerikában uralkodó szerepet játszanak politikai tekintetben. A trösztök és kartellek a tőke hatalmával kezükben tartják az újságokat és ezeken át irányítják a közvéleményt és ennnek segítségével a politikai életet is. Munkásaik számára sok minden, általunk még nem ismert jóléti intézményeket tartanak fenn, de ezzel szemben hihetetlen mértékben veszik igénybe a munkás munkaerejét, melyet a végletekig használnak ki. Nyugdíj, végkielégítés csupán a tanítóknál, rendőröknél, postásoknál és tűzoltóknál ismeretes, — minden egyéb állás szabad munkavállalás eredménye s az * áll ás ok egyik napról -1 i JSFVÍRYIDÉK. 1928. julius 19. a másikra felmondhatok. Az egyénnek gazdasági védelmet csupán a biztosítás nyújt, de ez aztán az élet minden terén be van vezetve, még a bankok is biztosítva vannak bukás és megrohanás ellen. Irántunk — magyarok iránt — mindenütt meleg szimpátiát tapasztaltunk és meggyőződésem szerint utunk a magyarság és csonka hazánk szempontjából igen eredményes uolt s kifejtett propagandánk megismerésünket és nemzeti nagy célunkat nagyban mozdította elő. Sürün hallottuk a kifogásokat, a tanszabadság, sajtószabadság és demokrácia szempontjából, aminek én azt vetettem ellene, hogy tapasztalatom szerint e nagy elvek náluk, — Amerikában is csupán elvileg vannak tökéletesen lefektetve, — a végrehajtásban azonban ott is a gazdasági és politikai erők nyomása alatt állanak és a demokratikus egyenlőséget a nagy vagyoni külömbözőségek folytán kifejlődött pénzarisztokrácia teszi illuzóriussá. Erre egyik előkelő amerikai informátorom mosolyogva jegyezte meg, hogy e téren sok tekintetben igazam van, de mindez csupán a müveit és modern államban megkivánnható eme nagy intézményeket végrehajtó hatalom és az intézményeket betöltő egyének hibája, amiért náluk szidhatják és támadhatják a kormányhatalmat, de nem az intézményeket. Különben is többször megszóltak bennünket, hogy nem tudjuk a magunk érdekeit kellően megvédeni, nem tudunk eléggé dolgozni a külföldön, — nem tudunk elég propagandát csinálni a magyar igazságnak. Én a magam részéről azt mondottam az amerikai uraknak, akikkei" igen kedves időket töltöttünk, hogy intézményeik igen jók, Amerikában minden grandiózus, minden nagyon szép, de én mégis sokkal jobban érzem magam odahaza és mondhatom, — hogy mi mégis viszonylag sokkal jobban és kellemesebben élünk náluknál és a hatalmas, gazdag és szép Amerika ellenére a legfőbb tanulság, amit odakinn szereztem az, hogy még jobban megtanultam szeretni hazámat, ezt a szerencsétlen, csonka Magyarországot. Hiába, mégis csak élő igazság a régi latin közmondás: Extra Hungáriám non est vita! A közlemény befejezésével meg kell jegyeznünk, hogy az az Előadó ur elbeszélése nyomán megejtett gyorsírói feljegyzésekből készült, melyek technikai okokból sokszor és sokban hiányosak s igy a közlemények egyes helyein előfordult esetleges tévedések, vagy elírások ezekre vezethetők vissza. Egy siketnéma leány égő rnhában rohant ki a nyiregyházi Bálint bokori tanyából és mire eloltották rnhája tüzét, halálos égési sebeket szenvedett. Nyíregyházán a Hunyadi-utca 56. számú háza előtt tegnap egy tanyai kocsi állt meg, amelyről egy harminckét éves siketnéma leány holttestét emelték le, hogy ideiglenesen elhelyezzék. A leány Mihalkó Zsuzsanna útközben halt meg, amint a Bálint bokorból a kórházba szállították volna. Hartos János városi tiszti orvos vizsgálta meg a holttestet és megállapította, hogy a leány halálát súlyos égési sebei okozták. A nyomozás kiderítette, hogy a leány otthon a Bálint bokori házuk nyári konyhájában szalmával akart tüzet rakni. Az égő szalmacsóvától tüzet fogott a köténye, majd az egész ruhája. A szegény siketnéma leány artjkulátlan hangokat hallatva rohant ki a tanyából és egy Lakatos József nevü cigány volt az első, aki segített rajta. Az égő fáklyaként rohanó leányt leöntött eegy dézsa vízzel, mire a tüzet el is oltotta, de a szenvedett égési sebektől eszméletlenül esett össze. Igy hozták be Nyíregyházára, hogy a kórházba szállítsák, az uton azonban kiszenvedett. Minthogy kitűnt ,hogy a halálesetért senkit sem terhel a felelősség, a hatóság a temetési engedélyt megadta Keveset használt, jókarban levő eladó. Értekezni lehet a Nyíregyház Cementáiuipar R.-T. autóüzemi válla'atánál. Széehenyi-út 31. sz. Telefon: 46 2. 57Í4 A hasipar vasárnapi és Szent István napi mnnkasznnete. A húsipar vasárnapi és Szent István napi munkaszünete tekintetében félreértések merülvén fel, a Kereskedelmi és Iparkamara a husipari érdekeltség tájékoztatása céljából a következőket közli: A húsipar vasárnapi és Szent István napi munkaszünetét ez idő szerint a 92118—1925. K. M. sz. rendelet szabályozza. A rendelet szerint Budapestet ki véve — a mészáros és hentesüzletekben a husnemüek vasárnapokon és Szent István napján a március hó i-étől október hó 31-ig terjedő időszakban reggel 6 órától délelőtt 10 óráig, a november hó 1 -tői február hó utolsó napjáig terjedő időszakban pedig reggel 7 órától délelőtt 10 óráig árusíthatók és az árusításnál az alkalmazottak is foglalkoztathatók. Ennek ellenére a mészárosok és hentesek mindazoknak az alkalmazottaiknak, segédeiknek, tanoncaiknak és munkásaiknak, ily minőségben alkalmazott gyermekeiket, rokonaikat sem véve ki, akiket az ipar körében vasárnap a délelőtt 10 óráig terjedő időben bárminő munkával foglalkoztatnak,, vasárnap délelőtt 10 órától hétfőn déli 12 óráig terjedő pihenő időt kötelesek engedni. Azokban a községekben és városokban, amelyekben hétfőn hetivásárt tartanak, a mészárosok és hentesek a hétfői nap délelőttje helyett hétfőn déli x 2 órakor kezdődő félnapi pótpihenőt kötelesek vasárnap foglalkoztatott alkalmazottaiknak nyújtani. Azokban a községekben és városokban, ahol az országos kirakóvásárokat hétfőn avagy hétfőn és kedden tartják, a félnapi pótpihenőt azon a héten, amelyen országos kirakó vásárt tartanak, az országos kirakó vásárt közvetlenül követő napon déli 12 óráig kell nyújtani. Végül azokban a községekben és városokban, ahol az országos kirakó vásáokat hétfőn tartják, kedden pedig hetivásárt tartanak, a félnapi pótpihenőt azon a héten, a melyen országos kirakó vásárt tartanak, a hetivásár napján déli 12 órától kezdődően kell nyújtani. A jogi személyek (szövetkezetek, részvénytársaságok stb.) mészáros)és hentes üzleteiben azon a fél köznapon, amikor a természetes személyek üzleteiben alkalmazottat foglalkoztatni a második és harmadik bekezdés rendelkezései szerint tilos, üzletenkint, az üzletvezetőt is beszámítva, legfeljebb kétkét szakmabeli alkalmazott és a pénztáros foglalkoztatható, akiknek a hét valamely más köznapján kell egy délelőttöt, vagy délutánt pihenőképen nyújtani. GIN Z-D A N U BIU S S;C H LIC K-N ICHOLSON TELEPÉN BUDAPEST, VI., Váci-út 45.szám. Gyárt: Cféplökészleteket, vontatói- éi magánjáró lokomobilokat, gőz , benzin- és szivógáz-üzemre, acélkeretes, go]y6scsapágyas és fakeretes cséplőgépeket minden nagyságban, Schlick-Hanomag traktorokat vetőgépeket,' Ásványi féle tengeriszár tépőgépeket, olajpréseket. Rlintaraktár i Budaptit, V., Vilmos császár-út 63. Fiókok : Eger, Nyíregyháza, Szeged, Szombathely.'Raktárak: Baja, Békéscsaba, Debrecen, Qyön gyös,Győr, Kaposvár, Miskolc R agykanizsa, Péci,„ Székei • fehérvár, Szolnok. QANZ-DANUBIUS egyéb gyártmányai: Motorok, hengerizékek, vízi túrbiaák. szivattyúk, aprító- és téglagyári gépek, mindennemű vasúti kociik, kazánok, tartányok, daruk, emelőgépek, .vasszerkezetek,® jeggyári es hűtőberendezések. Központ: Budapest, X., Kőbányal-út 31íszáin. Sürgönyeim: Ganzcom, Budapest. 5373-/0 I •3