Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-18 / 161. szám

JSfVÍRYIDB K. 1938. julius 18. Chamberlain és az optánsper. Nagy feltűnést keltett Cham­berlain angol külügyminiszternek az Alsóházban a magyar-román optánspörben tett nyilatta&zata. Egyik képviselő megkérdezte ugyanis az angol külügyek irányi­tójától, hogy tesz-e intézkedést a népszövetségi tanács a magyar­román döntőbíróságban megürese­dett birói állás betöltésére. Cham­berlain válasza szerint ez a kér­dés lezáratot a Népszövetség leg­utolsó ülésén. Bár az angol külügyminiszter­nek e nyilatkozata az angol kor­mány hivatalos álláspontját jelen­ti, mely szerint még mindig «ne­bántsvirágnak» tekintendő a tria­noni békeszerződés, mégsem tart­juk vigasztalannak a helyzetet. — Chamberlain ezidőszerint mint a hatalmas Anglia külügyi politiká­jának irányitója, kétségtelenül igen jelentékeny tényező az euró­pai diplomáciában ,van azonban nála sokkal jelentékenyebb is: a jog és áz igazság! Mert hiába oportunoskodik Chamberlain, irott paragrafus szól amellett, hogy a magyar-román optánsperben döntő biróság ítélkezzék s ezen nem te­heti tul magát még a hatalmas Anglia külügyminisztere sem. A másik szempont az igazságé. A magyar birtokosok birtokait a románok brutális kegyetlenséggel sajátították ki minden szociálpo­litikai szükség nélkül, tisztán faj­gyűlöletből. Ez a kérdés az euró­pai jogrendszernek és jogbizton­ságnak vérző sebe marad még akkor is, ha Chamberlain bele­nyugszik és Anglia presztízsével igyekszik fedezni a birtokelkobzá­sokat nap-nap mellett repeső örömmel és bizakodással látjuk, hogy az angol közélet jelesei kö­zül egyre többen kelnek a mi vé­delmünkre. Lord Rothermere lap­jai naponta kétmillió angol újság­olvasó lelkébe sugároztatják be a magyarságot ért sérelmeket, kiter­jeszkedve azokra a szörnyű részle­tekre is, melyek jogtisztelő ember­ben csak undort és borzalmat kel­tenek. Nehezen hisszük, hogy ez­zel az undorral meg tudjon küz­deni az angol hivatalos külpoliti­ka, mely végeredményben az an­gol közvéleménytől kapja a hatal­mat és erőt cselekedeteiben. L Tgy képzeljük a dolgot, mint ahogy a háborúnak abban a szakában tör­téjit, amikor azon múlott a hábo­rú kimenetele, hogy a német had­sereg betudja-e venni Párist, mi­előtt az amerikai segélycsapatok megérkeznének. Most is valahogy ilyenféleképen látjuk a dolgot. A hivatalos angol politika ma még nem melegedett fel eléggé a magyar kérdés iránt. De naponta hatalmas ostrom­ágyuk porlasztják az angol hideg­ség várfalait s nemcsak hisszük, hanem bizton tudjuk is, hogy az igazság mégis csak erősebb lesz, mint a politikusok és diplomaták momentán opportunitása. Eltekintve mindezektől a Nép­szövetség legközelebbi ülésén bi­zonyára a magyar kormány is fog módot és alkalmat keresni arra, hogy a konstatált jogtalanság szempontjait Európa szeme elé tárja s igy ábrmennyire is huza­kodnak a győztes hatalmak külpo­litikájának irnyitói az igazság ér­vényesítésétől, ez mégis érvénye­süln ifog, amint mindenütt a vi­lágon, ugy a magyar-román op­tánsperben is. _ Penessmemes Pergamfevt Pa pír megvédi befőttjeit e rom totói. Kapható az Uj6ágbottb«n. á nyíregyházi m. kir. áll. tanítóképző-Intézet nagy sikere a budapesti Országos Tanügyi Kiállításon. Budapest, julius 7. (A Nyir­vidék kiküldött tudósítójától.) A budapesti Mária Terézia-tér kéttornyú templomának közvetlen szomszédságában helyezkedik el a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium hatalmas épülete. Amint a tér sar­kán a 16-os jelzésű villamosról leszállunk és befordulunk a sárga kavicsszőnyeggel szegélyezett park­ba, azonnal szemünkbe tűnnek az intézet homlokzatán lengő nem­zeti színű zászlók és a bejárat fe­lett elhelyezett nagyméretű fehér­re festett táblák, amelyek már messziről hirdetik, hogy ebben az épületben van az Országos Tan­ügyi Kiállítás, amelynek a meg­tekintésére sietünk. A bejáratnál nagy a tolongás. A kiállítás ma bezárul és még sokan vannak, akik látni akarják a magyar isko­lák valamennyi más nemzettel szemben versenyképes kultúrájá­nak ezt az impozáns megnyilat­kozását, amely 9 napon át hir­dette nemcsak csonka hazánknak, de az egész külföldnek a magyar kultura magosbatörő nagyságát és törhetetlen erejét. Először is a kiállítás vezetőségét keressük fel. Dr. Erődy Kálmán .reáliskolai igazgató, a kiállítás ei­nöke épen most búcsúzik a jelen­leg Budapesten tartózkodó svájci miniszterektől és képviselőktől, akik szintén a legnagyobb elis­merés hangján nyilatkoznak a ma­gyar iskoláknak a külföldet is bá­mulatbaej tő kulturtelj esitményéről. Dr. Erődy elnök, amint megtudja, hogy a Nyirvidék munkatársa va­gyok, a legnagyobb készséggel bo­csátja rendelkezésünkre Albrecht Istvánt, a kiállítás titkárát, aki lekötelező szívességgel kalauzol bennünket végig a termek végte­lennek látszó labirintusain. A ki­állításon, amely I 4 iskolatípust képvisel, 1 170 intézet vett részt és a kiállított tárgyak 51 teremben vannak elhelyezve. 0 Minket nyíregyháziakat termé­szetesen elsősorban is a nyíregy­házi vonatkozások érdekelnek s épen ezért először is a tanítókép­zők kiállítását kérésük tel, amely a 11. emeleten a 98. számú hatal­mas méretű teremben van elhe­lyezve. Már mindjárt az első kö­rültekintésre örömmel állapítjuk meg, hogy a nyíregyházi m. kir. állami tanitóképző-intézet vala­mennyi szakcsoportban képviselve van és a kiállított tárgyak mind kulturális érték, mind pedig szám tekintetében felvehetik bármelyik résztvevő tanítóképzővel a ver senyt, sőt vannak olyan szakcso­portok is, amelyekben a nyíregy­házi tanitóképző egyenesen vezet. A tanítóképzők kiállítása terem bejáratától jobbra a neve­léstudományi tárgyak szakcsoport­jával kezdődik. E csoportban kii lönösen a falra függesztett szem léltető táblák vonják magukra a figyelmet, amelyek között azonnal a szemünkbe ötlenek a hangjegy után való énektanítás és a földrajz tanítás formális fokozatainak mű vészi kiállítású táblázatai. Mind kettő a nyíregyházi áll. tanitó képzőben készült, mégpedig az első Lukács Béla igazgatónak, az ének szaktanárának és dr. Tóth Antal nak, a pedagógia tanárának, a második pedig árkosí Barabás Ti bornak, a földrajz szaktanárának és dr. Tóth Antalnak eredeti me­todikai szempontjai szerint. Ugyan­csak itt van az erkölcsi személyi­ség kialakulását szemléltető táb lázat is, amely Mácsay Ká­r i » 6 t ­JÉ jj| Í 'hi: $ . T AZ áPOLLÓ speciális orosz filmje: (Kaukázusi boszorkány) Nla, kedden utoljára! WLADIMIR GAIDAROFF, MARCELLA ALBANI parádés szerepükben: MOSZKVA 1910 Az orosz cári birodalom borzalmai 10 felvonásban. LOUIS LERCH a „Szerelmeskedés" főszereplésével: Társadalmi életkép 8 felvonásban. Párisi házasság Szerdán Csütörtököd* ANNA TIDSE és K. MIKAREIDSE a volt moszkvai udvari szinház tagjaival: kán leánya (Kaukázusi boszorkány.) Regényes legenda. Irta: A. Sheljabuski. — És a fényes kisérő műsor. fclöedások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. rolynak, a pedagógia szaktanárá­nak értékes munkája. A tábláza­tok alatt levő asztalokon a peda­gógiai szemináriumi dolgozatok, eredménytárak és tanítási terve­zetek vannak elhelyezve. Ezek kö­zött is lépten-nyomon a kezünkbe akadnak a nyíregyházi tanitóképző ízléses hosszú pecsétjével ellátott füzetei, amelyek mindenike az in­tézet két neves pedagógia taná­rának termékeny munkásságát di­cséri. A neveléstan után a magyar nyelvi szakcsoport következik, amelyben Téger Bélának, a ma­gyar nyelv szaktanárának gondos összeállításában szintén igen sok nyíregyházi tárgy szerepel. Csi­nos és tartalmas magyar nyelvi dolgozatok, eredménytárak, pá­lyamunkát, továbbá a magyar kö­telező olvasmányok és a világiro­dalom nagy alkotásainak tábláza­tai stb. stb. A maguk nemében egyedül állók e csoportban a Gál Balázs és Moravánszky Sándor .nyíregyházi I. éves növendékek Tompa Mihály: Az én lakásom cimü költeményének egyéni elgon­dolásban készített illusztrációi is. Hasonló elismeréssel nyilatkoz­hatunk a német nyelvi írásbeli dolgozatokról és eredménytárak­ról is, amelyeket Ehrlich Antal és . Neubrunn Tóbiás tanárok állítot­tak ki. A történelem, alkotmánytan és földrajz csoportjában ki kell emel­nünk Orbán András tanárnak a történelmi és földrajzi eredmény­tárait, továbbá az alkotmánytan szemléltető eszközeinek igen érté­kes gyűjteményét. E szakcsoport­ban van árkos* Barabás Tibor ta­nárnak a 1 b darabból álló föld­rajzi táblai rajzokat, térképvázla­tokat, grafikonokat és statiszti­kai adatokat tartalmazó táblázat­sorozata is, amelyet Barabás tanár eredeti tervei szerint Zombory Zoltán IV. éves növendék készí­tett a középiskolai nívót jóvai fe­lülmúló rajzkészséggel. A mennyiségtani és fizikai szak­csoportban Dohanics János tanár szintén művészi kiállítású tab'lai rajz- és grafikon-gyüjteménnnyei, a természetrajzi szakcsoportban pe­dig Barabás tanár ízléses kiállí­tású formalinos halpreparatumok­kal szerepel. Az önképzőkörök gyűjteményé­ben úgyszólván a legtöbb és leg­értékesebb tárggyal a Téger Béla tanárelnök vezetése alatt álló Bessenyei önképzőkör vett részt. Ott látjuk e csoportban az ön­képzőkör díszes jegyzőkönyvét, az iskolai ünnepségek csinos meghí­vóit, az utóbbi években rendezett hangversenyek műsorát és a Nyír­vidéknek a hangversenyek sikerét méltató közleményeit. A növendé­kek munkái közül ott van több ünnepi beszéd, továbbá Cimboli­netz János V. éves és Hock Gyu­la végzett növendékek rajzkompo­ziciói, Nyika László V. éves nö­vendék dalszerzeményei stb. stb. De mindezek között mégis a leg­nagyobb feltűnést kelti Téger Bé­lának »A magyar tanitónövendék álma« című revü-szindarabja, amely lyel az elmúlt évben nagy sikert aratott az intézet hangversenyén. Az ének- és zenecsoportban szintén a nyíregyházi tanitóképző vezet. E csoportban leginkább ma­gára vonja az érdeklődést a nyír­egyházi tanitónövendékek által az utolsó három évben előadott ze­nekari és magánszámok gyűjtemé­nye, amelyek között nagyszámban szerepelnek Lukács Béla igazga­tónak és Ehrlich Antal tanárnak az intézet hangversenyein kivéte­les sikerrel előadott ének- és zene­szerzeményei is. Hasonlóképen vezetnek a gaz-­daságtani csoportban a DégayZoi-

Next

/
Thumbnails
Contents