Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-17 / 160. szám

jéflmmÉM, ly'28, julius 17. a legjobban, hol mit tud legolcsóbban beszerezni. Aláírás. EQY SÓSTÓI NYARALÓ PANASZA A LÁRMÁZÓ AUTÓK ÉS A DRÁGA PIAC ELLEN. Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Orvosom tanácsára egész családommal néhány hétre kimentem a Sóstóra nyaralni. Mint olyan nyarald, ki egészségének helyreállítása végett vette igénybe e jó levegőjű, s.'épen parkírozott fürdőt, rendesen este 10—11 óra kőzött lefeküdtünk, természetesen nyitott ablaknál, hogy a drága pénzen vásárolt levegőt élvezhessük. A legtöbb este, mikor félálomba merültem, irtóztató gépfegyver tüzelés riaszt fel Szaladok az ablakhoz megnézni, nem a csehek kezdtek e támadást. Nem 1 Csak egy autó, mely hangtompító nélkül turáztatja motorját, hogy utasainak, vagy ha magánautó, tulajdonosa feltűnési viszketegségét kielégítse, mert azt csak mindenkinek kell tudni, ki az a tömött zsebti halandó, kinek autóra telik. De ha ez egy este és egyizbsn fordult volna elő, nem tenném szóvá, de nap-nap után több esetben, sokszor reggel 3—4 óráig tartott az autósok és motorbiciklisták e kedvtelése. Azt hiszem, a nagyméltóságú Belügyminiszter urnák jelent már meg arra rendelete, hogy lakott területeken hang. tompitó nélkül gépjármüveket használni nem szabad, ezért néhány százpengős büntetés kirovásával a sóstói üdülők nyugal mát meglehetne óvni. Nem hagyhatom szó nélkül a nyiregyházi piacot sem. Ugy Budapesten, mint a legtöbb nagyobb városban, a szilárd, nem folyékony árukat súlyra mérik, csak itt nem veszik a suly és űrrel való mérés közötti különbséget komolyan. Az árusok azt hiszik, ha egy liter szilárd árut kimérnek, egy kgr.-nyit adtak és annak árában számítják, pedig ez tévedés, mert egy liter burgonya, alma, körte stb. igen sokszor csak 60—70 dkgr. Itt is lehetne talán segíteni egy Kis ellenőrzéssel, esetleg rendelettel, hogy szilárd árukat az árus csak súlyra mérve adhat, igy a közönség nagy része nem érezné magát kihasználva. Mivel a fent leirt panaszokat nem irói ambícióm kielégítésére (mert az egy csepp sincs bennem) irtam, mély tisztelettel kérem Szerkesztő urat, ezen észrevételeimet nevem nélkül méltóztassék leközölni s vagyok kiváló tisztelettel : Aláírás. . Mészhomoktéglát kiváló szilárdságban és minőségben gyárt és ajánl a Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági R. T. Nyírbátor. 5606 A Tiszántúl legnagyobb téglagyára. & tíz éves fennállását ünneplő nyiregyházi „Hangya" tegnapi ünnepi gyűlésén a további szervezkedés útját jelölte ki. Két emeletes „Hangya-paltta,, épül. — Az éptiletrészjegyek hat százalék jövedelmet hozhatnak. Az üzletrészek után öt százalék vásárlási visszatérítés és hat százalék osztalék jár. A Nyiregyházi Hangya Szövet- | kezet vasárnap délután a város- i háza nagytermében decennáriumát ünneplő népes közgyűlést tartott, amelyen a cserkésztáborban lévő báró Buttler Sándor elnök helyett Énekes János prelátus diszelnök elnökölt, aki nagyszabású megnyitóbeszédben mutatott rá a szövetkezeti gondolat diadalmas előretörésére. A nyiregyházi Hangya 1918. nyarán alakult meg, amikor már recsegtek az ország épületének eresztékei. A szövetkezet a romboló erők idején szilárd hittel alakult azzal á tudattal, hogy konstruktív erő, a magyar fajiság életének támasza. A forradalmak nem merték a hatalmas szociális erőt képviselő szövetkezetet megsemmisíteni s az oláh megszállás sem pusztíthatta el. A trianoni Magyarországon az elszakított részeken a nemzeti gondolat és vágy végvárai a Hangya szövetkezetek. A diszelnök beszéde után Bekény Aladár miniszteri tanácsos mondott ünnepi beszédet. A szövetkezet jelentőségét a vesszőnyaláb erejéről szóló mondával méltatta. Németországot a szövetkezetek hálózata képesítette gigászi erőkifejtésre és a háború után mindenkit bámulatbaejtő talpraállása. Magyarországon, ahol a magyar fajnak a kereskedelem iránt való közönye katasztrofális a gazdasági élet magyarsága szem pontjából, döntő jelentősége van a magyar kereskedő generációt nevelő, a kereskedelem árszabályozó hatást gyakoroló Hangyának. Önmaga és nemzete fiai boldogsága javára tesz, aki a fasces— nek az öntudatos egyénekből bonthatatlan erővel összetevődő szövetkezetnek tagja, támogatója. Bekényi Aladár eszmei magaslatra emelkedő ,inspiráló hatású ünnepi beszéde után, amelynek keretébe beleszőtte a nyíregyházi Hangya küzdelmes de sikeres tiz esztendejének főbb mozzanatait is — a közgyűlés hálás tisztelettel üdvözölte a Hangya országos központját cs — Énekes János diszelnök indítványára elhatározzák, hogy Bekényi Aladár magasröptű ünnepi beszédét jegyzőkönyvbe iktatják. Az ünneplő közgyűlésen a központ nevében Dollák József főellenőr üdvözölte a nyiregyházi Han gyát, amelynek tagjai heroikus küzdelemmel, elragadó lelkesedéssel állották meg a helyüket a katasztrofális idők viharában is. Az ünnepi mozzanatok után következett az elmúlt év mérlegének tárgyalása. A nyereségből az üzletrészesek hat százalékos osztalékot kapnak. Ma a Hangyának 1987 tagja van 4815 üzletrésszel. A közgyűlés nagy elismeréssel togadta, hogy a Hangya a mai válságos időben is hat százalék osztalékot fizet. Ma még a Hangya részben idegen tőkével dolgozik, amelytől ugy fog megszabadulni, ha uj akciót indit meg a városban, üzletrészeket jegyezhet, uj tagokat toboroz. A közgyűlés megalakította a propagandabizottságot, amely már meg is kezdte működését azzal a reménnyel, hogy ma, amikor a Hangya-tagok vásárlásuk után öt százalékos visszatérítést, üzletrészük után hat százalékos osztalékot kapnak, tömegesen sorakoznak a szövetkezeti zászló alá. A közgyűlés újra megválasztotta az igazgatóságot és felügyelőbizottságot. Változás annyiban történt, hogy a lemondó Bekény Aladárt tiszteletbeli igazgatósági taggá, Pisszer Jánost igazgatósági taggá, Konthy Gyula dr. helyébe Krámer Józsefet igazgatósági taggá, Pisszer János helyébe Barkóczy Ferencet felügyelőbizottsági taggá választották. Rajk Endre igazgató lendületes szavakban méltatta az elmúlt év eseményeit és a Hangya tisztviselői és alkalmazottai nevében hálás tisztelettel és ragaszkodással emlékezett meg báró Buttler Sándor elnökről, aki minden ellenszolgáltatás nélkül, ebben az anyagias világban szinte páratlan önzetlenséggel áll a szövetkezeti eszme szolgálatában. — Rámutatott Rugh Endre Olchváry Pál főszolgabíró tejszövetkezeti akciójának jelentőségére. A hatalmas arányokat öltő tejszövetkezeti mozgalom eredményeként már ősszel megkezdi a Szabolcsi Tejszövetkezet működését itt, Nyíregyházán, ahol naponta 10 ezer liter tejet szolgáltat ki a lakosságnak. A szövetkezet árusítója a Hangya. Jelentős mozzanata az elmúlt évnek az is, hogy a Hangya Liptay Jenő igazgatósági tagnak lelkes támogatása segítségével megvásárolta a Szcchenyi-téri házat, ahol uj otthont fog építeni az ellenállhatatlan erővel előre törő szövtkezeti mozgalomnak. Kétemeletes modern szövetkezeti palota épül itt. Járuljon hozzá minden hü magyar egy-egy téglával, a házépítő részjegyes akció támogatásával. Nem adományt nyújt ezzel, hanem önmagának szerez tisztességes tőkejövedelmet, hat százaiékot. Az ünnepi közgyűlés Éneke? János prelátus elnök gyújtó hatású szavaival ért véget, az olasz fasció nagy erejére való gondolással, a szövetkezés forró vágyával . Hagy érdeklődés mellett nyitotta meg a kerületi iparostanonciskolai rajzkiállitást Förstner Tivadar miniszteri tanácsos, iparoktatási főigazgaté. Vargha Ferenc igazgatótanitónak és munkatársainak elismerését és köszönetét fejezte ki a főigazgató a kiállítás szakszerű, Ízléses és kedves megrendezéséért. — Kardos István kultartanácsnok a polgármester és a város üdvözletét tolmácsolta. (A Nyirvidék munkatársától.) Tegnap 11 órakor az ág. h. ev. központi elemi népiskola tornatermében a tanügyi körök és az iparostársadalom élénk érdeklődése mellett, ünnepélyes keretek között nyitották meg az iparostanonciskolák kerületi rajzkiállitását. A kiállítás bírálatáról előzetesen tett sétánk alkalmából a tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk olvasóinknak. A kiállítás megnyitásáról pedig a következőket jegyeztük fel: A megnyitásra Förstner Tivadar miniszteri tanácsos, országos iparoktatási főigazgató érkezett meg hivatalosan Budapestről. A helybeli előkelőségek részéről ott látjuk a minden kulturális esemény iránt érdeklődő Énekes János pápai prelátus-kananokot, Kardos István kulturtanácsost a város képviseletében, Benkö András és Fábry Ignác kir. tanfelügyelőket, Vietórisz József dr. reálgimnáziumi igazgatót, Hűnek Emil városi mérnököt, Tóth György, Szabó Pál, Fazekas János, Friedmann Bertalan és Prékopa István igazgató-tanítókat, Bökényi Dánielt, a »Szabolcsi Tanitó« szerkesztőjét, Zomborszky Dániel ipartestületi elnököt, Zeke László ipartestületi jegyzőt, Adorján János építészt, stb. s azonkívül nagyszámban a tanítóságot és iparosságot, de e körökön kivül eső érdeklődő közönséget is szépen képviselték. Az iparosifjakból álló 952. számú Baross Gábor cserkészcsapat" zenekara miután a Magyar Hiszekegyet hatásosan előadta, Kardos István városi kulturtanácsos a polgármester megbízásából cs nevében az iparoktatás nagy nemzetgazdasági és várospolitikai horderejét kidomborító és az oktatás jövő kérdésébe reményteljesen bevilágító tartalmas beszéddel üdvözölte Förstner Tivadar főigazgatót. A művelődéstörténet legnyugodtabb lapjai — úgymond — azok, amelyek a városi polgárság kialakulásáról szólanak s ez alatt a történelem az iparostársadalmat érti. Azt az iparosságot, mely egyik kezében a szerszámot és az imakönyvet tartja békeszeretően, de a másikban a fegyvert is, ha védenie kellett a városát és hazáját. Ez az iparosság alakította ki voltaképen a városi életet igazán. Nyíregyháza várossá fejlődésében 22 céhbe tömörült iparosság tevékenykedett. Ezt a részét a város történetének is ki kellene részletesen dolgozni. Ma, tudja, nehéz helyzetben van az iparosság, melynek 62.5 százaléka segéd nélkül kénytelen dolgozni. De nem sokáig, tart ez a helyzet, mert az iparosság röneszánsza küszöbön van. A népjóléti miniszter a kisiparosság aggkori biztosításán dolgozik, mert nem tűrheti azt, hogy a kisiparos 30—40 évi becsületes, szorgalmas munka után éhenhaljon, vagy a társadalom és a község jóindulatára legyen utalva. A kereskedelemügyi miniszter az ipar testületeknek kézműves kamarákká való átszervezését tervezi. A pénzügyminiszter olcsó állami hitel nyújtásával fog a kisiparosokon segíteni. A kultuszminiszter pedig az iparostanoncoktatás felkarolásával akarja felemelni az iparosság szellemi nívóját s e célból állított olyan tetterős, fiatal, agilis embert ez oktatás élére, mint Förstner Tivadar főigazgató, akit