Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
Nyíregyháza, 1928. julius 1. * Vasárnap Előfizetőst Arak heiyban és vidéken: így hóra 2'50 pengő. Negyadévr* 7 60 pengő. KAztísztviseiőknek és Unitóknak 20°/o engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon azám 139. Postacheque 29SS0L Kéziratokat nem adunk vissza. XLIX. évfolyam. 147. szám. v'.AkoO Búcsú és viszontlátás. Irta: Péter Károly. Megállás nélkül peregnek a szemek az idő végtelen homokóráján. Minden lepergő szem, az életben egy óra, egy nap, egy év, vagy talán tiz év bánatot és örömet rejtő ideje. Egyiknek bánatot, másiknak örömöt hoz és talán igy van ez jól. Ki tudja ? Hiszen ahogy az egész emberi szervezet, érzelemvilág, csak relatív tapasztalatok, érzelmek felfogására teremtetett, csak összehasonlítás alapján érzékeli a külső és belső hatások külömbségét, de abszolút igazságra jutni sohasem tud, ellentétek nélkül talán meg sem tudná érteni, nem tudná értékelni az élet áldásait, amit találóan fejez ki a költő, mikor azt mondja, hogy: fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze. Ugyancsak is, talán nem is volna emberi boldogság, ha nemes célok érdekében vivott tusák után a célhoz \utott ember nem érezné a munka jutalmát, ai elért siker nem volna annál becsesebb, mennél nehezebb uton jutott hozzá az ember s a visszapillantónak lelkét a küzdelem minden fázisának visszaidézésekor nem töltené el a remények és csalódások, a szenvedések és örömök emlékeinek tömege, mely ugy csillan elő a messze homályból, mint a nyári zápor utáni szivárvány, mikor: sirt az ég egyik sze mével, a másikkal nevetett. A zivatar után, a szétszakadó felhők közül visszapillantó napsugár mosolygása hasonlítható a céljához jutott ember múltra visszapillantó lelki világához, mely virágokon csillogó vizcseppeken törik meg, mocsárral, sárral ellepett, agyonzúzott vetéseket lát és villámsújtotta fákon akad meg, de a végén mégis ui erővel tör elő, hogy uj életet teremtsen a vromokon. Tiz esztendő! Milyen labilis idő! Öröm, ifjúság, remények, ábrándok ébredésének ideje, a teljes férfiasság kifejlődésének kora, egy boldog álomkor a múltban. Tiz esztendő mai Egy vérzivataros háború utolsó lüktetésének, forradalom, hazaárulás, erkölcsi sülyedés, országösszeomlás, reményvesztett családok százezreinek a létért folytatott titáni küzdelmének milliókra menő, saját hazájában hontalanná vált magyarok üldöztetésének tiz esztendeje. És ezután a tiz év után gyülekezik össze ama, a tiz évvel ezelőtt 1918-ban érettségizett ifjúság a Kossuth reálgimnázium dísztermében, hogy a régi iskolatársak egymásra találva, mint a felleg alól kibukkanó nap, visszapillantsanak az elmúlt időkre s a mult tapasztalataiból erőt merítve, mint kész férfiak induljanak megujult erővel uj honfoglalásra. Ki tudja, kik milyen küzdelmek árán jutottak mai helyzetükbe ? Milyen érzéssel, milyen gondolatoki kai lépnek be a gimnázium dísztermébe ? Az életnek és az iskolának érdekes találkozási pontja ez az óra, amely bizonyára tanulságos és felejthetetlen tanárra és tanítványra egyaránt. Tiz év után, most 1928-ban, midőn a most érettségizet ifjúság szokásszerint elbúcsúzott az intézettől és annak érdemes, csupa emberszeretet és meleg érzéséből szőtt lelkű igazgatójától, dr. Vietórisz Józseftől, az igazgató sok évtizedes tapasztalatra és mély filozófiai éleslátásra valló szavakkal a többek között ezt mondotta a távozó ifjaknak: «Jaj annak a növendéknek, aki el tudja felejteni az iskolát, amelyben járt. De jaj annak a tanárnak is, akit növendékei elfelejtenek !» Mély bölcsesség rejlik ebben a két mondatban: Hiszen ki felejti el az iskolát ?! Aki innen semmit sem vitt az életbe. Nem bizonyítványt értek én ez alatt, hiszen azt kapott. Sőt vitt tudást is, szellemi anyagot, amelylyel uj pályára indult. De nem vitt magával valamit, ami miatt minden lépten-nyomon ellentétbe kerül a világgal, hozzátartozóival, talán önmagával is; a lélek belső melegét, mely emberszeretetre vezet, a munka nemesítő hatásának felismerését, mely erőt ad a küzdelemre, embertársai megbecsülését, mely nélkül társadalmi élet nem lehet, a mindent egybefoglaló tudatos vallásosságot, mely nem külsőségeken, de cselekedetekben nyilvánul meg, mely erőt ad a csapások elviselésére, önmérsékletre tanit, visszatart az elbizakodottságtól, ha a szerencse kedvez, megtanít arra, hogy nemes célokért folytatott küzdelem, ha látszólag meddő is, önmagában hordja jutalmát, önismeretre, megbocsátásra készt, szóval reálisan L látó, ideálisan gondolkodó jó emberé tesz. Ezek hiján nyomortanya lelkében az iskola emléke, inkvizíció abban minden eltöltött óra, teher a munka, ellenség minden ember s a végén terhe ő a földnek és önmagának. És jaj .annak a tanárnak, akit elfelejtenek tanítványai! Mert az ilyentől tudásban, anyagban meríthetnek bármennyit tanítványai, üres adathalom marad csupán, mert a fogékony gyermeklélek nem, érzi mögötte a tanár lelkének áldást hintő, emberszeretet árasztó atyai melegét, mely biztatója a lankadónak, gyámola a gyengének, felemelője az elbukottnak. Elbúcsúztak ez év érettségizett ifjai. Szárnyára bocsájtotta őket az iskola, mint fecskepár a megerősödött fiókákat és keblére zárja a most tiz évvel ezelőtt elindult visszatérőket. Bár könnyebb lenne a most indulók utja és boldogabb a találkozók jövője, mint múltja! Nobile is résztvesz az újabb segélyakciókban. Lnndbergbék jégtáblája nagy sebességgel üszik Délkelet felé. Koppenhága. Klemm Daimler repülőgépgyár a svéd kormánynak Lundberg §véd repülő megmentésére egy ujabb ötven lóerős repülőgépet adományozott. Ennek a repülőgépnek a leszállásához és megindulásához ötven méter terület elegendő ugy, hogy mentési célra kiválóan alkalmas. (MTI.) Róma. A Citta di Milánóról ma éjszaka 2 óra 20 perckor érkezett szikratávirat szerint sikerült helyreállítani az érintkezést a Viglieri csoporttal. Tegnap este ez a csoport nyolcvan fok 20 perc északi szélesség és a 28 fok 21 perc keleti hosszúság találkozásánál volt. Ez a pont kb. tiz mértföldnyire északra van Leich-Smittől mintegy tizenhárom mértföldnyire a legutóbb megállapitott álláshelyétől. Osló. A honvédelmi miniszter megkérte a harstadti hatóságokat, hogy hallgassák ki azokat a halászokat, akik azt állítják, hogy a Medve szigetektől északnyugatra látták a Latham repülőgépet. Ha igaznak bizonyulna, hogy a halászok egy vizirepülőgépet láttak és ha Lathamról van szó, nem pedig Maddaléna olasz repülőgépéről, amely junius 18-án Vadsöből a Spitzbergákra repült, akkor fontosságot kell tulajdonítani a halászok híradásának. A híradás valószínűvé teszi, hogy Guilbaud és Amundsen Kingsbayba igyekezett és nem repült a Spitzbergáktól keletre, hogy az Itália személyzetét fölkutassa. "(MTI.) Római jelentés szerint Nobile tábornok ismételt kérésére az olasz hatóságok hozzájárultak ahoz, hogy Nobile Pensó és Maddaléna olasz repülőkkel együtt átkutassa azt a területet, ahol társainak tartózkodási helyét sejti. Londoni jelentés szerint Lindbergh repülő rádiótáviratot küldött, amely szerint jégtömbje, amelyen Nobile hátrahagyott társai is vannak, nagy sebességgel úszik délkelet felé és az a veszedelem fenyegeti őket, hogy a jégtábla darabokra törik. — A syéd expedíció holnap indul Lundbergék megmentésére. N« ár i divat a szandalett cipő! világit drapp és bés sziliéi Remek színválasztékban Pengő olcsó ár. Külföldi női és gyermek színes szandalett cipőujdonságok érkeztek nagy választékban Benedekffyhez a Hungária Cipőáruházba, w^liJX™ ucca 5' gQ Harisnyák és zoknik az összes cipőszinekben. — rateata Egyes uám ára 16 fiiíér.
