Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-16 / 135. szám

JSÍYÍRYIDÉiC 1928. junius Í6. & kubai nézete. A félhivatalos román távirati ügynökség, «A Rador». genfi jelentést közöi a Népszövetség -mostan 'lefolyt ülése elnökének egy nyilatkozatától, amely szerint a tanács legutóbbi határozata áltai a .tanács szempontjából véglegesen lezárult az optáns ü;gy, s (éppen ezért a tanács evvel a kérdéssel ,többé már nem fog foglalkozni. Az ,elnök ur szükségesnek tartotta ebben a nyilatkozatában még azt is megjegyezni, hogy Appponyi grót ,le

vete ellentétben áli nemcsak a tanács által elfogadod határozat szövegével, hanem a határozatot megelőző vitával is. Bár ez az értesítés román forrásból származik s így megbízhatóságához bizonyos kétség férhetne, mégis ebben az esetben valódiságát kétségtelennek • keh tartanunk, mert hiszen összhangban áll az ügy tárgyalásának tónusával, valamint a bekövetkezett tényekkel is. Az igen tisztelt kubai i elnök urnák avvai a megállapításával szeretnénk bővebben foglalkozni, hogy Apponyi grót levele azt a bizonyos kettős ellentétet idézi fél, amely az ó álláspontja és a tanács határozatát megfelözö vita, ' továbbá a határozat szövege között fennáll. Ezt mi teljes mértékben aHjj'juk, de avval a megjegyzéssel, ^íogy ez tuiajdonképen semmitmondó kijelentés. Semmitmondó kijelentés pedig azért, mert ez az ellentmondás nyilvánvalóan ónnan származik, hogy míg Apponyi grót levele a trianoni békeszerződés paragrafusaira, továbbá a nemzetközi jog szabályaira támaszkodva a magyar álláspont kétségtelen igazságát szögezi le, addig a Népszövetségnek ebben az ügyben lefolytatott vitája és az azt' követő határozat éppen ennek az igazságnak csúfos arculcsapása és meghurcolása volt. Ha tehát a kubai elnök ur ezt a merész megállapítást már megtette, akkor szíveskedjék levonni ezekbő: a megállapításokból azt a következtetést is, hogy maga a fennforgó ellentmondás ;ténye önmagában még semmit sem bizonyít, illetőleg nagyon is bizonyítja azt, hogy ebben a kínos ügybefc melyik oldalon áh a jog, a méltányosság és az igazság. Azért, hogy Apponyi álláspontja nem győzött, még nem bizonyos, hogy az az állaspont neíyes, amelyet a népszövetségi tanács önmaga dezavuálásávai, a Tituiescu taktikái elől való gyáva visszavonulásával magáévá tett. Sem, a vita, sem a meghozott határozat nem fogadható ei bizonyítéknak a magyar ügy ellen, mert hiszen az egész genti tárgyalás olyan formában és olyan puccsszerűen történt, hogy csak azokat nem lepi meg, akik az igazság ismérvei helyett a legönzőbb érdekek ismérveit alkalmazzák. Éppen ezért a magyar nemzet visszautasítja Augeroy B'

ehancourt elnök urnák ezt a legújabb nyilatkozatát, visszautasítja pedig igazának tudatában. Az erdélyi optáns ügy kínos kérdése már szinte esztendők óta foglalkoztatja a népszövetségi tanácsot. Az a huza-vona, amely minden ülés alkalmával e körűi a kérdés körül megnyilvánult, a legjobb bizonyíték arra, hogy mennyire semmib^ sem veszik a győztes hatalmak az egyés szerződéseknek azokat a paragrafusait, .amelyek- a legyőzött országoknak állítólag jogbt is biztosítanak. Több és elfogulatlan 01dairói tejtették ki éppen az utóbbi időben azt, hogy ha a népszövetségi tanács ennyire nyilvánvalóan pártoskodva toglai állást egyes kérdésekben, amelyek pedig tisztára a nemzetközi . >jpg kérdései, a legjobb uton . van önmaga teljes lejáratása felé. Nem, mondjuk, hogy Magyarország örül, mert ez a fájó kérdés elhúzódik, viszont egy könnyű. megoldás kedvéért, hogy csak rje ke ljen erről a kérdésről beszélnie, a magyar nemzet a jogáró' és ,az igazságról soha sem fog lemondani. Ezt a népet letörni nem lehet, meri erőt ad neki a további küzdelemhez ezeréves múltjának minden szenvedése, és minden dicsőség", — még ha százezer kubai nyilvánítja is ki, hogy a népszövetségi tanács nem haj:andó tovább foglalkozni az erdélyi optáns üggyel es nem hajlandó foglalkozni még sok más ezer panasszal sem, amejyek a magyar kisebbségek ajkairól törnek fel de nem találnak orvoslásra, szégyenére a jog és a méltányosság elveinek. Dr. Káilay Miklós dnmpingterve és a nemzetgazdasági dömping. Ismeretes az újságokat olvasók előtt, hogy főispánunk a magyar szőlősgazdálkodás és a magyar bortermelés tajpraáiljtása, valamim a borkivitel előmozdítására, ezekkei kapcsolatban a magyar államgazdaság feljavítására, mindén hozzáértőtől elismert, kiváló tervet dolgozott ki. Akik nemcsak magyar lapokat, hanem külföldi szaklapot, is olvasnak, azok tudják, hogy (még külföldön is elismerésre talán Káilay Miklós terve, amiről a Wiener Wéinzeiíung tanuskodhatik. Csonkahazánk nemzet- és á.'tam- i gazdasága szempontjából minden olyan gondolatot és tervet, amely előbbreviszi e lecsónkitott terület közgazdasági é.etét, a legsürgősebben életbe kellene léptetni, , mer

1 minden fiiéi", amely elvész,, nemzetgazdaságunk olyan vesztesége, a melyet pótolnunk már nem lehet. Ámde pató Pá

1 ur, a maga nehéz csizmáival nem azért találta ki ismert mondását, hogy azt a magyar ember jó' meg ne tanulta volna. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy az áltaián elismert terv abba a nagy magyar temetőbe került, — eddig legalább még az ellenkezőjét nem hajjiaUuk, — ahova belé i Irta: ptsszer János. I. hu lanak mélységes sírokba a felhasználható, a sorsunkat megjavítani hivatott, de eltemetett és elfeledett gondolatok, a kicsi -hazánk szolgálatára és fejlesztésére alkalmas tervek. Ha az ember ezen az állapoton elgondolkodik és az életeleven és megvalósításra elhivatott terveknek pusztulásán töpreng, szinte ökölbe keli, hogy szoruljon a keze, hogy tehetetlen dühében az asztalra csapjon és felkiáltson, hogy^ nát itt már nincsen senki, aki telfogja és a gazdasági é.etbe átültesse, virágzóvá tegye a magyar agynak életet javítani" elhívatott terveit?!?! Miért?! Csak azért, mert más valakinek koponyájában fogamzott meg a terv és nem azéban, aki azt meg is valósíthatná?! Avagy csak azért, mert nincsen senki, aki 'törődjék ezekkel a többször felvillanó okos gondoíatokkal és oda is vigye, ahoi azok megvalósítására a tér megvan? Bármiként is legyen, pótolhatatlan mulasztások ezek nemzetgazdaságunk területén és ha jgy veszni hagyjuk sorsunk megjavítását cé:zó és a nemzet tulajdonát tevő terveket, akkor igazán méltatlanok vaí'^ZV^'r mm Zt irt i-Hu iPti Rin-Tin-1 fiai Egyszerre Egy műsorban! O.csó helyárakkal! Szombaton és vasárnap Az Apollóban! a Péntekem*, csak egy napig! Douglas Fairbanks legnagyobb filmattrakciója; „Z" A fekete lovag Bravúros történet 9 felvonásban. • És a burleszk műsor. Szombaton Va sárnap ZORO-HURU Eocavadászoh. Rlü-Tlü-Tiü Leszámolás. A két attrakció, 1

5 felvonás egy mügorban. olcsó nyári helyárakkal. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. gyünk az elismerésre és akkor törődjünk bele minden arcuícsapásba, ameiy — mint legutóbb is láttuk — még a baromfi farkak levágását is is e:őirja az exportárunál! A dumping sem egyéb, mint a külkereskedelemben versenyképes áraknak teremtése azért, hogy

;

la termeivény kelendőségé és annak termelése benn az országban biztosittassék. A borgazdaságra nézve ilyen tervet dolgozott ki Káilay Miklós. Elismerten tökéletes tervet! A dumpmgár elérhető ugy, hogy az exportáru árát leszállítjuk. De elérhető, ugy is, hogy a belföldi árakat emelve, az exportár marad a regi, vagy ez csökken. Eíso pillanatra nem ítélhető ez meg ke lőieg, de ha hazai viszonyainkat tekintjük és külkereskedelmi mérlegünkre vetünk egy pillantást, a gondolatok kifejtése, utján könnyen meggyőződhetünk okoskodásunk he.yes voltáról. Külkereskedelmi mérlegünk évenként mintegy 350—400 miliő pengőig passzív. Ez a passzivitás közei egyenlő a magyar jegytorgaiom értékével. Tehát közei annyival válunk évenként adósaivá a külföldnek, mint amennyi nemzetgazdasági pénzf<rgótőkénk e jes értéke. Hogy ezt sokáig csőd néiküi ki nem bírjuk, az minden kereskedelmi érzékkel bitó előtt világos keli, hogy legyen. Legfőbb mezőgazdasági terményeink kivitele, értékben közei egyező, a csupán fában behozott értékekkel. | Bármennyit is t

udjunk ebből az adósságba! évente lefaragni, mind nemzetgazdasági nyereségként köny vélhető el és megnyújtja a biztos csőd bekövetkeztének idejét. Ha minden passzivitását eltüntethetjük kereskedelmi mérlegünknek, akkor intaktak maradunk és biztosítjuk sorsunkat a jövőre. A borexpon az előbbi csoportba tartozik, éppen ezért sürgős a Káilay Miklós-féle terv megvalósítása, mert az már kidolgozott tenv és mert az máris megvalósítható, de az idei termés értékesítésénél is felhasználható. Ez factum! Kísérelje meg bárki .tagadni, céltalan lesz. Az elemi népiskolák beiratási ideje. A m. kir. vallás- es közoktatásügyi miniszternek 38066—1928. VII. sz. rendelete értelmében az 1928—29. tanévi rendes beiratások a III. Egyetemes Tanügyi Kongresszusra való tekintett-i

; hogy azon az iskolák tanítói megjelenIiessenek, a folyó évi junius hó 30-ig befejezendők. Nagyon természetes, hogy enqek megfe.ejően a tanév megrövidítendő a rende.ei érteimében. A Nyirvidék mai, junius 14-iki számában mégis csak júliusban és pedig 5., 6. es 7-en ejtik meg a beiratásokai. No, de már most énekelhetik a nyíregyházi tanítók: «Szakitsátok, ha tudjátok kétfelé...» Hogyan lehet 5-én Budapesten a kongresszuson is lenni, meg Nyíregyházán beíratást eszközölni? A kongresszus nem gyakori, ritkán szokták megrendezni. 1848ban volt az első, 1896-ban a második, tehát — mint Négyesy László írja az E'rtesUő-ben — a nemzeti életnek egy nagy lélektani pillanatában születnek meg, m-ly pillanat szentségének áldoznia mindenkinek kell. A pedagógusok tanulmányi kirándulása 10 napot vesz igénybe, melyen az sem v

ehet feszt, aki akar. u Egyes ájamu, iskolákban a beiratás mindjárt a vizsga napja után van s éppen annak köszönik, hogy ez sikeres.