Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-16 / 135. szám

JSÍYÍRYIDÉiC 1928. junius Í6. & kubai nézete. A félhivatalos román távirati ügynökség, «A Rador». genfi jelen­tést közöi a Népszövetség -mostan 'lefolyt ülése elnökének egy nyilat­kozatától, amely szerint a tanács legutóbbi határozata áltai a .tanács szempontjából véglegesen lezárult az optáns ü;gy, s (éppen ezért a ta­nács evvel a kérdéssel ,többé már nem fog foglalkozni. Az ,elnök ur szükségesnek tartotta ebben a nyi­latkozatában még azt is megjegyez­ni, hogy Appponyi grót ,le vete el­lentétben áli nemcsak a tanács ál­tal elfogadod határozat szövegével, hanem a határozatot megelőző vi­tával is. Bár ez az értesítés román for­rásból származik s így megbízható­ságához bizonyos kétség férhetne, mégis ebben az esetben valódisá­gát kétségtelennek • keh tartanunk, mert hiszen összhangban áll az ügy tárgyalásának tónusával, vala­mint a bekövetkezett tényekkel is. Az igen tisztelt kubai i elnök urnák avvai a megállapításával szeretnénk bővebben foglalkozni, hogy Apponyi grót levele azt a bi­zonyos kettős ellentétet idézi fél, amely az ó álláspontja és a tanács határozatát megfelözö vita, ' to­vábbá a határozat szövege között fennáll. Ezt mi teljes mértékben aH­jj'juk, de avval a megjegyzéssel, ^íogy ez tuiajdonképen semmitmon­dó kijelentés. Semmitmondó kije­lentés pedig azért, mert ez az el­lentmondás nyilvánvalóan ónnan származik, hogy míg Apponyi grót levele a trianoni békeszerződés pa­ragrafusaira, továbbá a nemzetközi jog szabályaira támaszkodva a ma­gyar álláspont kétségtelen igazsá­gát szögezi le, addig a Népszövet­ségnek ebben az ügyben lefolyta­tott vitája és az azt' követő hatá­rozat éppen ennek az igazságnak csúfos arculcsapása és meghurco­lása volt. Ha tehát a kubai elnök ur ezt a merész megállapítást már megtette, akkor szíveskedjék le­vonni ezekbő: a megállapításokból azt a következtetést is, hogy maga a fennforgó ellentmondás ;ténye ön­magában még semmit sem bizo­nyít, illetőleg nagyon is bizo­nyítja azt, hogy ebben a kínos ügybefc melyik oldalon áh a jog, a méltányosság és az igazság. Azért, hogy Apponyi állás­pontja nem győzött, még nem bi­zonyos, hogy az az állaspont ne­íyes, amelyet a népszövetségi tanács önmaga dezavuálásávai, a Tituies­cu taktikái elől való gyáva vissza­vonulásával magáévá tett. Sem, a vita, sem a meghozott határozat nem fogadható ei bizonyítéknak a magyar ügy ellen, mert hiszen az egész genti tárgyalás olyan formá­ban és olyan puccsszerűen tör­tént, hogy csak azokat nem lepi meg, akik az igazság ismérvei he­lyett a legönzőbb érdekek ismérveit alkalmazzák. Éppen ezért a magyar nemzet visszautasítja Augeroy B' e­hancourt elnök urnák ezt a leg­újabb nyilatkozatát, visszautasítja pedig igazának tudatában. Az er­délyi optáns ügy kínos kérdése már szinte esztendők óta foglalkoztat­ja a népszövetségi tanácsot. Az a huza-vona, amely minden ülés al­kalmával e körűi a kérdés körül megnyilvánult, a legjobb bizonyí­ték arra, hogy mennyire semmib^ sem veszik a győztes hatalmak az egyés szerződéseknek azokat a pa­ragrafusait, .amelyek- a legyőzött országoknak állítólag jogbt is biz­tosítanak. Több és elfogulatlan 01­dairói tejtették ki éppen az utóbbi időben azt, hogy ha a népszövetségi tanács ennyire nyil­vánvalóan pártoskodva toglai ál­lást egyes kérdésekben, amelyek pedig tisztára a nemzetközi . >jpg kérdései, a legjobb uton . van ön­maga teljes lejáratása felé. Nem, mondjuk, hogy Magyarország örül, mert ez a fájó kérdés elhúzódik, viszont egy könnyű. megoldás ked­véért, hogy csak rje ke ljen erről a kérdésről beszélnie, a magyar nemzet a jogáró' és ,az igazságról soha sem fog lemondani. Ezt a népet letörni nem lehet, meri erőt ad neki a további küzdelemhez ezeréves múltjának minden szen­vedése, és minden dicsőség", — még ha százezer kubai nyilvánítja is ki, hogy a népszövetségi tanács nem haj:andó tovább foglalkozni az erdélyi optáns üggyel es nem hajlandó foglalkozni még sok más ezer panasszal sem, amejyek a magyar kisebbségek ajkairól törnek fel de nem találnak orvoslásra, szégyenére a jog és a méltányosság elveinek. Dr. Káilay Miklós dnmpingterve és a nemzet­gazdasági dömping. Ismeretes az újságokat olvasók előtt, hogy főispánunk a magyar szőlősgazdálkodás és a magyar bortermelés tajpraáiljtása, valamim a borkivitel előmozdítására, ezekkei kapcsolatban a magyar államgazda­ság feljavítására, mindén hozzáér­tőtől elismert, kiváló tervet dolgo­zott ki. Akik nemcsak magyar lapo­kat, hanem külföldi szaklapot, is olvasnak, azok tudják, hogy (még külföldön is elismerésre talán Kái­lay Miklós terve, amiről a Wiener Wéinzeiíung tanuskodhatik. Csonkahazánk nemzet- és á.'tam- i gazdasága szempontjából minden olyan gondolatot és tervet, amely előbbreviszi e lecsónkitott terület közgazdasági é.etét, a legsürgőseb­ben életbe kellene léptetni, , mer 1 minden fiiéi", amely elvész,, nem­zetgazdaságunk olyan vesztesége, a melyet pótolnunk már nem lehet. Ámde pató Pá 1 ur, a maga nehéz csizmáival nem azért találta ki is­mert mondását, hogy azt a magyar ember jó' meg ne tanulta volna. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy az áltaián elismert terv abba a nagy magyar temetőbe került, — eddig legalább még az ellenke­zőjét nem hajjiaUuk, — ahova belé i Irta: ptsszer János. I. hu lanak mélységes sírokba a fel­használható, a sorsunkat megjaví­tani hivatott, de eltemetett és elfe­ledett gondolatok, a kicsi -hazánk szolgálatára és fejlesztésére alkal­mas tervek. Ha az ember ezen az állapoton elgondolkodik és az életeleven és megvalósításra elhivatott tervek­nek pusztulásán töpreng, szinte ökölbe keli, hogy szoruljon a keze, hogy tehetetlen dühében az asztalra csapjon és felkiáltson, hogy^ nát itt már nincsen senki, aki telfogja és a gazdasági é.etbe átültesse, vi­rágzóvá tegye a magyar agynak éle­tet javítani" elhívatott terveit?!?! Miért?! Csak azért, mert más vala­kinek koponyájában fogamzott meg a terv és nem azéban, aki azt meg is valósíthatná?! Avagy csak azért, mert nincsen senki, aki 'törődjék ezekkel a többször felvillanó okos gondoíatokkal és oda is vigye, ahoi azok megvalósítására a tér meg­van? Bármiként is legyen, pótolhatat­lan mulasztások ezek nemzetgazda­ságunk területén és ha jgy veszni hagyjuk sorsunk megjavítását cé:zó és a nemzet tulajdonát tevő terve­ket, akkor igazán méltatlanok va­í'^ZV^'r mm Zt irt i-Hu iPti Rin-Tin-1 fiai Egyszerre Egy műsorban! O.csó helyárakkal! Szombaton és vasárnap Az Apollóban! a Péntekem*, csak egy napig! Douglas Fairbanks legnagyobb filmattrakciója; „Z" A fekete lovag Bravúros történet 9 felvonásban. • És a burleszk műsor. Szombaton Va sárnap ZORO-HURU Eocavadászoh. Rlü-Tlü-Tiü Leszámolás. A két attrakció, 1 5 felvonás egy mügorban. olcsó nyári helyárakkal. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. gyünk az elismerésre és akkor tö­rődjünk bele minden arcuícsapásba, ameiy — mint legutóbb is láttuk — még a baromfi farkak levágását is is e:őirja az exportárunál! A dumping sem egyéb, mint a külkereskedelemben versenyképes áraknak teremtése azért, hogy ; la ter­meivény kelendőségé és annak ter­melése benn az országban bizto­sittassék. A borgazdaságra nézve ilyen tervet dolgozott ki Káilay Miklós. Elismerten tökéletes tervet! A dumpmgár elérhető ugy, hogy az exportáru árát leszállítjuk. De elérhető, ugy is, hogy a belföldi ára­kat emelve, az exportár marad a re­gi, vagy ez csökken. Eíso pillanatra nem ítélhető ez meg ke lőieg, de ha hazai viszo­nyainkat tekintjük és külkereskedel­mi mérlegünkre vetünk egy pillan­tást, a gondolatok kifejtése, utján könnyen meggyőződhetünk okosko­dásunk he.yes voltáról. Külkereskedelmi mérlegünk éven­ként mintegy 350—400 miliő pen­gőig passzív. Ez a passzivitás kö­zei egyenlő a magyar jegytorgaiom értékével. Tehát közei annyival vá­lunk évenként adósaivá a külföld­nek, mint amennyi nemzetgazdasági pénzf<rgótőkénk e jes értéke. Hogy ezt sokáig csőd néiküi ki nem bír­juk, az minden kereskedelmi ér­zékkel bitó előtt világos keli, hogy legyen. Legfőbb mezőgazdasági ter­ményeink kivitele, értékben közei egyező, a csupán fában behozott értékekkel. | Bármennyit is t udjunk ebből az adósságba! évente lefaragni, mind nemzetgazdasági nyereségként köny vélhető el és megnyújtja a biztos csőd bekövetkeztének idejét. Ha minden passzivitását eltüntethetjük kereskedelmi mérlegünknek, akkor intaktak maradunk és biztosítjuk sorsunkat a jövőre. A borexpon az előbbi csoportba tartozik, éppen ezért sürgős a Káilay Miklós-féle terv megvalósítása, mert az már ki­dolgozott tenv és mert az máris megvalósítható, de az idei termés értékesítésénél is felhasználható. Ez factum! Kísérelje meg bárki .tagad­ni, céltalan lesz. Az elemi népiskolák beiratási ideje. A m. kir. vallás- es közoktatás­ügyi miniszternek 38066—1928. VII. sz. rendelete értelmében az 1928—29. tanévi rendes beiratások a III. Egyetemes Tanügyi Kon­gresszusra való tekintett-i ; hogy azon az iskolák tanítói megjelenIies­senek, a folyó évi junius hó 30-ig befejezendők. Nagyon természe­tes, hogy enqek megfe.ejően a tan­év megrövidítendő a rende.ei értei­mében. A Nyirvidék mai, junius 14-iki számában mégis csak júliusban és pedig 5., 6. es 7-en ejtik meg a beiratásokai. No, de már most énekelhetik a nyíregyházi tanítók: «Szakitsátok, ha tudjátok kétfelé...» Hogyan le­het 5-én Budapesten a kongresszu­son is lenni, meg Nyíregyházán be­íratást eszközölni? A kongresszus nem gyakori, rit­kán szokták megrendezni. 1848­ban volt az első, 1896-ban a máso­dik, tehát — mint Négyesy László írja az E'rtesUő-ben — a nemzeti életnek egy nagy lélektani pillana­tában születnek meg, m-ly pillanat szentségének áldoznia mindenkinek kell. A pedagógusok tanulmányi ki­rándulása 10 napot vesz igénybe, melyen az sem v ehet feszt, aki akar. u Egyes ájamu, iskolákban a beira­tás mindjárt a vizsga napja után van s éppen annak köszönik, hogy ez sikeres.

Next

/
Thumbnails
Contents