Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-14 / 133. szám

JSÍYÍRYIDEK. iunius 14 A genfi döntés. A Népszövetség Tanácsának az erdélyi optánsperben hozott legújabb döntése nemcsak nálunk Magyarországon, hanem a világ mindén elfogulatlanul gondolkodó illamában is méltó megdöbbenést keltett. Ez a megdöbbenés annál is inkább jogosu't, mert hiszen a. márciusi ü'ésszakon azzal a határozattal oszlottak szét a tanácskozó felek, hogy ha a juntust ülésszakra Románia visszahívott döntőbirája helyett ujat nem delegál, ( akkor maga a Tanács fog két semleges döntőbírót kinevezni. E helyett azonban az történt, hogy a Tanács elnöke, szinte puccsszerűen elfogadottnak jelentette ki egy sebtében megtartott szavazás után a Tanácsnak azt a határozatát, hogy az optánsperben a két államot közvetlen tárgyalásra utasítja s ezzel a Népszövetség részéről az ügyet elintézettnek és befejezettnek nyilvánította. Lehet, hogy az igen tiszteK Kubai einök ur ,az optánspör kérdését ezzel a döntéssel tényleg elintézettnek véli, de nem ugy Magyarország, sem pedig azok az á-iamok, amelyek még adnak valamit az érvényben tévő szerződések paragrafusaira s a jog és igazság elveinek érvényesülésére. De Ma- I gyarország, mikor beié nem nyugvását deklarálja, nemcsak a trianoni békeszerződés 239-ik szakaszára hivatkozik, amely számára megadja azt a jogot, hogy egy döntőbíró visszahívása esetén a Népszövetség köteles a döntőbíró helyettesítéséről gondoskodni, hanem nyíltan a világ sztne elé tárja azt a fényi is, hogv a Népszövetség ezze,^ a jumusi határozattal önmagát dezavuálta, amennyiben tanácsü.ésiteg elfogadott márciusi határozatának érvényt nem szerzett, hanem gyáván visszavonult Tituiescu taktikái következtében. A Népszövetségnek ez az á.láspontja nem csak annyit jelent, hogy Magyarországgal szemben igazságtalanul viselkedett, hanem annyit is, hogy saját maga cáfolta meg azokat a nagy elveket, amelyeknek nevében megalakult s amelyeknek célja lenne az igazságosság törvényei szerint a népek között felmerülő esetleges vitás kérdéseket elrendezni. Meg ken gondolni, hogv a Népszövetségnek a kebelében egyesített állítólagos erkölcsi hatalmon kivüt, semmi materiális hatalma nincs, ha tehát ezt az erkölcsi hatalmat ilyen gyáva következetlenséggel saját maga gyöngiü, akkor azután igazán a legjobb uton van ahhoz, hogy a genfi ülések komolytalan kombinációknál egyebek ne legyenek. Ellenségeink s mindazok, akik a békeszerződések betartásának orthodox védelmezői, egyre azzai érveinek, hogy a békeszerződések olyan egészet képeznek, amelybői ha csak egyetlen téglát is kimozdítanak, az egész mü összeomlik. Mindig ez volt az érv, ha a legyőzött országok, különösképen f>edig Magyarország nyilvánvaló 0 1 ct CD igaszágtaianságok jóvátétele érdekében'fordult a Népszövetséghez, s ezzel tértek ki komoly és nagyjelentőségű kérelmek tárgyalása elől, amelyeknek teljesítése pedig az európai béke igaz ügyét szolgálta volna. Vagyis, amikor arrót van szó, hogy a legyőzöttek súlyos helyzetén valamit könnyítsenek, akkor a békeszerzödeseket — megdönthetetlen egészként állítják oda a kéreimezők elé, ellenben most, amikor arról lett volna szó, hogy a trianoni szerződés 239-ik szakasza érteimében a Tanács, a fogadott és írott szó parancsa aiapján döntőbírót nevezzen ki, egy szerűen nem alkalmazza a 239-ik szakaszt, amely pedig az egész trianoni békemű 364 szakaszt tartalmazó konglomerátumából az egyetlen, amely valami jogot ad Magyarországnak, nem ugy mint a többi szakaszok, amelyek csak súlyos kötelességeket es m

egalázásokat tornyositanak szerencsét.en nazánk fe.é. " Mikor azonban a Népszövetség nem alkalmazta ezt a 239-ik szakaszt, nyilvánvalóan maga bontotta meg az általa megbonthatatíannak deklarált trianoni szerződést, hiszen kihúzta azt az egyet- i len téglát, amelynek hiánya pedig szerinte az egész békemű összeomlását okozhatja. Mi magyarok, ezekután joggal és okkai vethetjük fei a kérdést, hogy ha ez a juniusi elnöki határozat a következő ülésen nem változik meg, — vájjon továbbra is fennállónak tekmtsük-e a trianoni szerződést, — avagy pedig a népszövetségi paktum 19-ik szakaszára való hivatkozással ne követeljük-e, hogy a trianoni szerződést revíziónak vessék alá, hiszen a 19-ik szakasz jogot ad az olyan szerződések átvizsgálására, amelyeket többé már nem alkalmaznak. Nem mt vagyunk tehát azok, akik a trianoni szerződés határozmányain nem tartjuk be, hanem épen a Népszövetség, ameiy a 239-ik szakasz megtagadásával saját maga adott jogo

1 nekünk a trianoni szerződéssel szemben elfoglalt szkeptikus álláspontunkra. Apponyi Albert js ennek a véleményének adott kifejezést a magyar lapok hasábjain s ez a vélemény nemcsak az ó, hanem az egész ország és a teielős kormány véleménye is. Mindenesetre meg kell várnunk a Népszövetség legközelebbi ülésszakát, ahol véglegesen ei keli dőlnie, vájjon a Népszövetség példaadásával óhajtja-e a trianoni szerződés betartását, avagy álnok határozataival egyenesen feiszóüt-e bennünket, — hogy mi magunk is csak annyi értéket tuiajdonitsunk-e neki, — a mennyit azok tulajdonítanak, akik valaha megalkották. á nyíregyháziak és szabolcsiak sorozatos gyézeime a debreceni országos lovasnapon Kállay főispán felköszöntője a Kormányzóra, valamint a finn és észt vendégekre. — A lovasnap bíráló bizottságának részletes döntése. gyar vérbői támadt magyar vezérnek hódoiatukat fejezzék ki. Horthy Miklósért, Magyarország kormányzójáért jött el a magyar gazda hódolatot tenni a legelső magyar gazdának. Eljöttek a lovasok a nagy magyar lovas, a katonák a magyar Fővezér elé tisztelegni. Előbb a mult katonái,vitézek, veteránok, azután a jövő katonái, a leventék, cserkészek, közbül mentek a lovasok, akik összegyűltek fegyver nélkül, egyenruha nélkül. Nem volt mögöttük ágyú, nem volt uniformis rajtuk, de belül dobogó magyar katonaszív, erejük. — Megfeszült a magyar kar, ökölbeszorult a magyar ököl. — Mindannyian eljöttek hódolatot tenni Horthy Miklósnak. Amidőn üdvözlöm őt, köszöntöm szivünk szeretetévei, karunk erejével, muv. denünk felajánlásával, szemünk könnyévei. Isten éltesse. Külön felköszöntötte még Kállay főispán a megjelent finn és eszt vendégeket, akiknek a kormányzó üdvözletét is tolmácsolta. eredmény. A legjobb kond'clóöan megérkezett csapatnak k^üzö/t di]ai; a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara bronz Horthy Miklós lovasszobrát a Béli és varmegye^ csapat nyerte ei, minthogy a bizottság megáu,a(A «Nyirvidék» tudósítójától). Tegnapi számunkban már megemlékeztünk a debreceni Országos' Lovasnap lefolyásáról és már akkor nagyjában közöltük, hogy a nyíregyháziak és szabolcslak milyen sorozatos győzelmet arattak. A felvonulás után délután 2 órakor az Arany Bika nagytermében díszebéd volt, melyen mintegy 300-an vettek részt.' Az egyetlen pohárköszöntőt Kállay Miklós, a Mezőgazdasági Kamara einöke mondta a Kormányzóra, kihez eljöttek hódolni a nagy magyar lovasok. Kállay Miklós főispán pohárköszöntője így hangzott: — A vármegyék gazdá^s leventéi gyűltek ma itt össze. Ha visszatekintek, talán vagy ezer évvel ezelőtt gyűltek már itt össze lovasok, összegyűltek hazát hódítani, hont szerezni, utódoknak, nekünk. Uj vezér haladt a csapatok élén. —Ma megint összegyűltek a lovasok, hogy egy uj vezérnek, maA részletes A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Országos Lovasnapjai aikaimávai résztvevő t

Uracsapatok kondició vizsgálatának eredményeként a bíráló bizottság az alábbi kitüntetéseket állapította meg: Sipos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrínyi Ilona icca 3. Telefen: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. pitása szerint a legmesszebbrői jött csapat nagy létszáma dacára, a kiváló vezetés és a csapatban uralkodó kiváló szellem hatásaként a legjobb kondíciót mutatta. A legszebb lovascsapatnak Debrecen sz. kir város áltai felajánlott ezüstserleg diját Bihar vármegye csapata nyerte ei, mely csapata bíráló bizottság ítélete szerint legszebben volt felszereive s ugy lovaik, mint kiválóan fegyelmezett lovasaik kíál itása tekintetében leginkább volt figyelemre méltó. Tekintve azonban, hogy a kondíció-vizsgálat .eredménye szerűn a/ összes csapatok igen jeles kondíciót mutattak, a biráló bizottság minden megyet csapatnak a Tiszántúl Mezőgazdasági Kamara díszoklevelét adt

a, míg a megyei csapatokban szereplő egyes városok és községek csapatai a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kitüntető oklevelét nyerték el. Nagybányai vjíéz Horthy István lovassági tabornoK urn

ak, az összes turacsapatok főparancsnokának, — emlékül és elismerésül, — a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara diszok.evelét állapította meg a bizottság. Vendégül megjelent és ugy kiváló kondíciójával, mint külső formájával is példaként ható ceglédi lovascsapat a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara díszoklevelét kapta emlékül s ecsapat vezetője: Rudnyánszky F

erenc huszárszázados* aki a kisgazda lovas-sport .fejlesztése terén példás uttöró munkát végez, a Tiszántúli MezőgazdaságKamara kitüntető oklevelét kapta emiékül. A ceglédi lovascsapatokkal együttesen vendégül részt vett Gödiül<5 járásbeli és Kecskemét városi csapatoknak ugyancsak a Tiszántúl Mezőgazdasági Kamara kitüntető okieveiét adta emlékül a bizottság. Mindazoknak, akik a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Országos Lovasnapjain, lovas vagy szekérturacsapatban részt vettek a Tiszántúlról, valamint a ceglédi vendégcsapat lovasainak is egyenként a Tiszántu'i Mezőgazdasági Kamara Országos Lovasnapjaf emiékleve!ét adományozta a bizottság, a mely oklevél szövegében megkülönböztetett ensirer'és i'?sz kifejezve mindazok részére, akik mint szervezők, parancsnokok, vagy parancsnok he.yettesek, kiváló-buzgalommai segítették elő az Országos Lovasnapok nagy sikerét. Végül Jékey Domokos (Géberjén), RudnyánszKy Tamás (Cegléd) és Tőth Zsigmond (Füzesgyarmat) Sorsjegy-utalvány. A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalványának _

_ birtokosa résztvesz a heti sorshézásokbaa. •K Szerenc3és esetben 6 levelező-lap nagyságú ^^ művészi fényképet készít a nyerírói Csépány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. — Telefon; 4-5«.) teljesen díjtalanul. Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 peng* p*^helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagy- (g/ ságú fényképet Csépány Jenő fényképészeti műterme Bes&e»yei-tór 7. — Telefon: 4-8í.