Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-12 / 131. szám

1828. junius 12. JSÍYÍRYIDÉK Városi Színház Mozgó Junius hó 11-én é« 12 én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: Bűnök háza Dráma a modern leánykereskedők üzelmeiből 9 felv. — Főszereplők: Albert SteinrUck, Suzy Vernon és Vivian Gibson. Vidám férjek klubja Russel Mudcraff és Norma Mitchell vígjétéka 7 felv. — Főszereplők: Luise Fazenda és J Farrell. A 9 órai előadás a Kert Mozgóban lesz megtartva. Szerdán és csütörtökön: LA PERLE személyes felléptével párisi fényrevű: „Az ezüstbarlang csodái" és Ufc a boldogság felé Pőszerepaen: Lilian Gish "WHHHHHP hajtott fővel gondolnak a halott testvérekre és az elrabolt nyomdákra és a munkásjubileumra egy percre Trianon fekete gyásza borul. Ezután Urbán Ferenc lendületes szavakkal üdvözli a főváros és a vidéki városok küldötteit, a megjelent Kardos István kulturtanácsnokot, a diszelnököket, majd Schmidt Mihály elnök tekint vissza a negyedszázados múltra A nyomdászok egyesületéről és ennek az egyesületnek sok irányú szociális áldásáról primitív emberek sokszor azt gondolják, hogy csak ugy az ölébe hullott az egyesület a munkásságnak. Pedig sok évtizedes küzdelem eredménye az a relatív jólét, amellyel a nyomdász munkások dicsekedhetnek. Senki se vágyódjék a régi jó idők után, mert ezek maradiságot, nyomort, pctróleumvilágitást, sápadt munkás testvéreket jelentenek. Az első évtizedek szenvedéseiért nem rekriminálnak a munkások, megértik a tőke természetrajzát, de tudják, hogy a szenvedések után el keÜett következnie a természetes kiegyenli tődésnek. A bérharcok sok szenvedéssel jártak, de a kitartás győzelemmel járt és egy pár elszánt felvilágosodott munkás megértette az idők szavát, azt, hogy a további siker titka az egyesülésben van. Igy alakult meg 1903-ban a nyíregyházi nyomdászok szakegylete, amelynek első elnöke Schmidt Mihály lett. A nyíregyházi munkásság a város céltudatos fejlődésével karöltve haladt, debreceni és más vidéki városokból erősítést kapott és a budapestiek irányítása mellett ui életlehetőségeket látott meg és vívott ki. A munkásság győzelmesen vivta meg a kiegyenlítődés harcát és megérte, hogy munkaadói is belátták ennek a küzdelemnek jogosságát. A világháború és a forradalmak nem ártottak az egyesületnek, de az oláh megszállás igen, mert ekkor elrabolták az egylet sok fontos iratát, könyvét. Reméljük — mondotta az elnök emelt hangon — hogy az elrabolt iratokat vissza fogjuk szerezni. Az egyesület önérzetesen láthatja erejének fokozódását, azt, hogy Amit elmulasztottak a Hagyok, elvégzik helyettük a kicsinyek. Az Ifjúsági Vörös Kereszt Egyesölet apró katonáinak offenzívája a világ közvéleménye ellen. (A Nyirvidék tudósítójától.) Szabolcsvármegye iskoláinak legnagyobb részében rendkívül értékes nevelő és nemzetmentő munka folyik egy pár év óta az Ifjúsági Vörös K

ereszt Egyesület égisze alatt. A minden szépért és jóért lelkesedő gyermeksereg melegszívű tanítók vezetése mellett a hét egy-egy délutánján rajzokat készít, apró kézügyességi munkákat tervez, végez s gyűjt halomba s mikor egy-egy jelentősebb gyűjtemény áll készen, felküldi* a központba, ahonnan elküldik ezeket az újvilágba az ottani elemi iskolai tanulók vörös keresztes csapatjai részére. Mennyi szépség, nemes gondolat, izlésnemesités van ezekben a munkákban s mégis mi ez alkalommal nem ezekre a hasznosan szórakozkerületi központtá lett, hogy a munkás és munkaadó között teljes a béke. Most az elnök a fiatal egyesületi tagokat aposztrofálja és negyedszázadi munkásságának tanulságai alapján hirdeti nekik a testvéri szeretetet, a szolidaritást, az idealizmust, a nagy szociális események iránt való lelkesedést, addig, amig a végső győzelem el nem következik. Sasi Szabó László előadása. Az elnök mély megilletődés keltő szavai után dr. Sasi Szabó László előadást tart a nyomdász, újságíró és a közönség viszonyáról Feladatát megkapó szellemességgél oldja meg. A témával kapcsolatban felvillanó problémák közül egyet: ragad ki, azt, hogy a nyomdásznak mi a viszonya a politikai szempontból ellentétes állásfoglalást reprezentáló cikkel szemben a szedőnek. Az volna a legideálisabb, hogy mindenki a maga meggyőződésé^ hirdesse írásban, a maga meggyő ződésével azonos cikket szedjen ki a nyomdában. De ez ma lehetetlen, mert az ujságvállalatok üzleti alapon állanak és egyébként is a vállalt munka szentsége kötelezi a szedőt olyan cikkek kiszedésére is, amelyekkel talán nem érez együtt. Meg kell azonban gondolnunk, hogy nemes liberalizmus van abban, hogy a munkás kiszedi az ő felfogásával szöges ellentétben álló cikket is, mert tiszteletben tartja másnak meggyőződését. Büszke lehet a munkás erre a liberalizmus-, ra, mert hisz ma az emberiség kul-turája terebélyes fa, amelynek különböző ágazatai vannak, de gyökere közös, az emberi haladás, ügye. Büszke lehet minden munkás, hogy azt az ügyet szolgálja. Sasi Szabó László invenciózus előadása ezután azzal a kérdéssel foglalkozik, mi a viszony az újságíró és a közönség között. Ez' a viszony a megszokott gazdasági rendszer megforditottja. Mert egyQj bekben a közönség szolgál ki benv nünket, de itt az újságíró szolgálja • ki a közönséget. Büszkeséggel kelL ,átéreznünk, hogy mi adjuk a leg.értékesebbet, a szellem kincseit, a • gondolatot, a lélek javait, amelyek; minden technikai csodánál nagyobb^ csodák. Munkánkat azonban, csak* • akkor követi áldás, ha hatalmunkkal, szellemünkkel vissza .nem élünk 'Mindig magasabb szempontból, a? haza, az emberiség, a társadalom", javának szempontjából kell néz-.j niink feladatainkat. Igy lesz áldás a munkásság és a szerkesztőség_ közös munkáján és ezt az áldást igaz « tató eredményekre gondolunk, hanem arra, hogy ezek a mi kis gyermekeink összekötő kapcsot létesítenek la mi magyar világunk és az eddig részünkre idegen világ között. Ezeknek a kicsiny gyermekeknek szerény munkái révén ismerik meg hatalmas államok kicsinyei a mi hazánkat s amit a mult diplomáciája, hivatalos és nem hivatalos tényezői ez országnak elmulasztottak, azt lélekkel, szivvei, szeretettet végzik el a kicsinyek. Zsoldos Ferenc, Bertkő György, Horváth János, Mátis Béla és a többiek kis diákjai a tanyák, falvak és városok iskoláiból indították meg az offenzívát a világ közvéleménye ellen s az ó győzelmük nem is fog elmaradni. szivvei kívánja az előadó a maga és a szerkesztőség nevében az emberiség és a haza javára. Leleplezik Schmidt Miholy arcképét. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Fazekas János a szív mélyéből fakadó szavakkal méltatja Schmklt Mihály elnöki munkásságának inspiráló erejét. Alapvető küzdelmes munka után jöttek a háborús évek és Schmidt Mihály akkor is hazajött, hogy megtudja, lombosodik-e az elültetett fa. És tanította az ifjú növendéket: szeretetre, becsületes, önzetlen munkára, lelkesítette a végső győzelemre Fazekas szavai nyomán Schmidt Mihály arcképéről lehullt a lepel. Jóságos, becsületes, komoly arca ott "van a munkástestvérek előtt. Gsépány Jenő fotoriporter egyik remeke ez a gyönyörű nagy kép, amelyet Schmutzler Nándor, a Jóba nyomda könyvkötője Ízléses, művészi keretbe foglalt. Legyen utmu,tató ez a kép — mondja Fazekas — Gutenberg katonája volt, becsülettel harcolt, becsülettel taitott ki a viharok utján is. Üdvözlik a jubiláló egyesületet és elnökét. Urbán Ferenc a nyomdászok egyesületének csoportja nevében át veszi a képet és hitet tesz, hogy ez a kép lelkesíteni fogja az egyesületet, addig, mig minden magyar nyomdász tagja lesz az egyesületnek. A munkásság jójeső érzéssel fogadja Kardos István kulturtanács nok üdvözletét. A beszámolókból hallotta, hogy az egyesület sokat küzdött, szenvedett: az a meggyőződése, hogy a szenvedések vihara megtisztította és megerősítette a nyíregyházi nyomdászság lelkét. Rá mutat arra, hogy Nyiregyháza város tanácsa egész lelkével részt vesz ezen az ünnepségen, mert Nyiregyháza hagyománya, hogy itt mindenkit a teljesített munka alapján értékelnek. Giestl Pál a központi egyesület nevében mutat rá, hogy nemcsak a nyomdász munkásság, hanem az ország egyetemes munkássága érdeklődéssel és örömmel látja, milyen dus eredményei vannak. — Egyesült erővel előre, ezzel üdvözli a nyíregyházi csoportot. A nyomdászok szabadszervezete k nevében Gyürey Rudolf mondott nagyhatású beszédet és hangsúlyozna, ide lelkesedni és lelkesíteni jött. Rámutatott arra a múltra, ami kor még nem volt egyesületi élet és a munkaadók gőgös allűrökkel mint a fegkö, meg!.azitja,ezt s megszabadítja tőie.a veszélyeztetett fog^ zománcot. akarták intézni a munkáskérdéseket. Azóta könnyes, küzdelmesuton eljutott a munkásság az uj élet lehetőségekhez, de ma is sok belső és külső ellenséggel áll szemben a munkásság. .A nyomdász azonban hatalmas tölgy, amely minden viharral dacolni tud. Pajor Rudolf, a Szociáldemokrata Párt szónoka, a párt nevében mondott propagativ erejű beszédet. A vidéki szervezetek őrtüzei a kul/ a fog zománcénál, amelyet gyengyházszerűen fehérré csiszol és igy természetes szépségét emeli. túrának, a haladásnak. Ennek a kulturának terjesztése a munkásnak a megillető piedesztálra való emelése ma minden pártnak, társadalmi rétegnek érdeke A forradalom idején, I9i8?ban Nyíregyházán járt és a rend biztosításáról tárgyalt Nyiregyháza polgármesterével. Mementóként hangoztatja ^a hatalmon lévőknek sokkal észszerűbb szabadságot, jogot, kulturát biztosítani

; a munkásDONT \ a hatásában. A szájat habjával tisztítja ós üde fri$se$«get ad a lehaletnek. ságnak, mint bevárni egy ujabb társadalmi megrezdülést. A munkásság, valahányszor lesújtják,^ Anteusként ui erőt nyer és a végső győzelemig tovább harcol. Brumiller László, a Typographia a gondolatszabadság forró vágyát kifejezésre juttató, nagy intellektuális erővel hirdette, hogy bízik a Schmidt Mihályok példaadásában a becsület győzelmében, a nagy kiegyenlítődésben, a nemes törekvések nagy összefonódásában, a szociális igazságok diadalában. Kapusi János a debreceniek üd

: vőzlését hozza és meghatódottságot keltő szavakban mutat rá, hogy a debreceniek mindent átéreznek, ami Nyíregyházán történik, akár

1 öröm, akár bánat. Fekete Pál a miskolciak szeretet

1 /