Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-10 / 130. szám

r 1928. junius 10. JWftYIDEK. MEGHÍVÓ A „Nyiregyházavidéki Kisvasutak Részvénytársaság" Nyíregyházán, a Vármegyeháza tanácstermében 1928 évi junius hó 30-án délelőtt 11 órakor tartja 19-ik azaz tizenkilencedik évi rendes közgyűlését, melyre a részvényeseket ezúton hívja meg AZ IGAZGATÓSÁG. NAPIREND : 1. Az 1927. évi zárszámadás és mérleg előterjesztése, az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentésének bemutatása, az évi mérleg végleges megállapítása. 2. Határozat az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak adandó felmentés iránt. 3. Az 1928. évben kilépett 6 igazgatósági tag helyének választás utján való betöltése. 4. A felügyelő-bizottságba egy tag választása. 5. Esetleges ind'tványok. Jegyzet. (Kivonat az alapszabályokból.) Az évi mérleg, valamint az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentései a kereskedelmi törvény 198. §a értelmében 8 nappal a közgyűlést megelőzőleg a társaság Nyíregyháza állomásán lévő hivatalos helyiségében közszemlére tétetnek ki. Az évi mérleg a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg az alapszabályok 6. §-ábaa megjelölt lapokban közzéteendők. (Alapszabály 16. § ) A közgyűlésen csak azok a részvényesek vehetnek részt, akik rész vényeiket azok le nem járt szelvényeivel együtt 1928. évi junius 29. napjának délután 5 órájáig a részvénytáisaság Nyíregyháza állomásán, vagy a Magyar Általános Hitelbank nyíregyházi fiókjánál letéteményezték. A letett részvényekről elismervény állíttatik ki, mely a közgyűlésen való részvételre igazolványul szolgál. Az állam, SzaboJcsvármegye, Nyíregyháza város, Kótaj, Buj, Ibrány, Nagyhalász, Dombrád, Tiszabercel, Paszab, Vencsellő, Gáva és Balsa községek a 7 §. szerint átvett részvényeket letenni nem tartoznak és a részvénybirtoklásuk igazolására elegendő a kereskedelemügyi m kir. miniszternek, az alispánnak, a polgármesternek, il.etőleg községi elöljáróságnak a közgyűlésen bemutatandó értesítése. A részvényesek a közgyűlésen szavazati jogaikat személyesen, vagy oly meghatalmazottak által gyakorolhatják, kik maguk is részvényesek. Szabolcsvármegye, Nyíregyháza város, a községek, kiskorúak vagy gondnokság alatt állók, testületek vagy nyilvános intézetek, képviselőik vagy jogérvényes meghatalmazással ellátott megbízottjuk által, kereskedő cégek, részvénytársaságuk vagy szövetkezetek cégjegyzésére jogosított képviselőik által képviseltetik magukat, habár azok maguk nem is részvényesek. Az állam tulajdonában lévő részvények alapján szavazati jogát a kereskedelemügyi miniszter ur által esetről esetre kirendelt képviselő által gyakorolja. (Alapszabály 16. §.) A közgyűlésen megjelent vagy képviselt részvényest szabályszerűen igazolt (letett) részvény után egy szavazat illeti meg. (Alapszabály 18. §.) Indítványok, melyeket szavazatképes részvényes a közgyűlés elé terjeszteni kiván, az igazgatósag elnökével írásban oly időben közlendő, hogy még a közgyűlés összehívását tárgyazó hirdetményben, illetve a közgyűlés napirendjébe felvehetők legyenek. Ellenesetben az ilyen indítványokat a közgyüllés nem tárgyalja és azokban nem határozhat. (Alapszabályok 20. §.) Nyíregyháza, 1928 évi junius hó 6. Az igazgatóság. Mérlegszámla Í927. december 31-én. Vagyon. Építési számla: Épitési számla 1.166.805-— P, Tartalék saját címletekben 13 635-— P =-- 1.180.440'— pengő. Pótberuházások 640.746-95 P. Pénztár készletek 11.023-30. Anyagkészlet 163.459 14 P. Nyugdijalap vagyonrészei 85.939-19 P. Adósok 150.616-25 P. Veszteség Veszteség áthozat 1929. évről 53717-12 P, 1927. évi veszteség 23.004'99 P — 76.722' 11 P. Összesen 2.308.946-94 P. Teher. Részvénytőke 6958 drb „A" sorozatú részvény á 135 pengő 939.330 — P, 1685 drb „B" sorozatú részvény á 135 P, 227 475'— P, 101 drb „A" sorozatú tartalékba helyezett részvény á 135 P, 13.635-— P = 1.180.440— P. Tartalék alapok 13.720'84 P. Felújítási tartalék 542.747-89 P. Nyugdijalap 85.939 19 P. Hitelezők 486.099 02 pengő. Összesen: 2.308,946'94 P. Üzleti számla 1927. december 31-én. Tartozik. III. Igazgatási szolgálat 100.011-83 P, IV. Pályafenntartási szolgálat 12.172-28 P, V. Alépítmény fenntartása 9.015 66 P, VI. Felépítmény fenntartása 37.359'56 P, VII. Magasépitmécy fenntartása 10.564-25 P, VIII. Telefon fenntartása 5.087"04 P, IX. Állomási szolgálat 125.562-48 P, X. Vonatkiséret 58.56 T7» P, XI. Vontatási szolgálat 189.497-90 P, XIII. Mühelyi szolgálat 105 058 21 P, XV. Anyagszeitári szolgálat 9.232-49 P, XXIV. Vegyes kiadások 41 734 57 P, XXV. Beruházási egyéb kölcsönök: kamat szükséglete 25.426 80 P, Autóbusz üzemi kiadások 29.29779 P, Veszteség átnozat 1926 évről Í3 717 12 P. Összesen 812.299-77 P. Követel. Személy8zállitá»i bevétel&k 451.6S5-87 P, Podgyász szállítási bevételek 2'269-58 P, Teheráru szállítási bevételek 234.478-48 P, Különféle bevételek 16.901*41 P, Autóbusz üzemi bevételek 30.2»2-*2 P. Veszteség: veszteség áthozat 1926. évről SS 71712 P, 1927. évi veszteség 23.004-99 P = 76.722-11 P. Östflesen: $12 29» 77 P. Nyíregyháza, lt27. december 31-é*. Elárusítóhelyek: Ehrenfeíd Márton fatelepe Nyíregyháza, Darmann Jakab gép-, vas- és villamossági cikkek raktára Kisvárda, Auspitz Bertalan épületbádogos Kemecse, Angyal Simon és Sámuel fakereskedók Balkány, Mezei Jakab fakereskedö Nyiradony, Mándi és (ioldsteín fakóre„kedők Nyírbátor, Stern Ignác íakereskedés és betonárugyár Nagykálló, Lazarovits Dávid fa és épitési anyag kereskedése Rakamaz 3d90 7 Tanítani kell a leányiskolákban a helyes főzés tudományát. Az erdélyi konyhaművészet már évszázadokkal ezelőtt vetekedett a francia konyhával. — A helytelen táplálkozás ártalmai. A szükséges változatosság is hiányzik a konyháról, mert az ételek elkészítési módja is az ícfők folyamán túlságosan egyszerűvé v'áft, a nehezebben emészthető ételek tápláló értékét a megfelelő elkészítés nem igen tudja fokozni. S csak részben ált meg az az ellenvetés, hogy a taiu népe rea van szorulva arra, hogy eiad/a termékeit és megvonja iiyképen magától a jobb táplálékot, mert bizony több haszon háramolnék reá a jobb és rendszeresebb táplálkozásból Különösen a húsfélék terén látjuk, hogy a megkívánt mennyiséget nem veszi magához földmives népünk, hiszen hosszú hónapok telnek eí a legerősebb izommunka idején, amikor egyáltalán nem esznek hust. A tészták és a főzelékfélék. e.készítésében p>edig nincs meg az az okszerűség, amely tökéletesen kihasználhatóvá t

udná tenni a különben igen értékes táplálóanyagokat. Ezeken a bajokon pedig segítenünk keli, mert számos bajnak forrása a meg nem felelő táplálkozás. A beteg ember kosztja körűi még nagyobb bajokat látunk, a diétás lőzés egyáltalán nem erénye falusi népünknek. Kőzeffekszik a gondolat, hogy az egészségügyi ismeretek rendszeres oktatásával kapcsolatban a főzés kérdésével is foglalkoznunk kelt és valóban, ha azt akarjuk, hogy a helytelen táplálkozásból fakadó sok "ártalmat kiküszöbölhessük, viszont a táplálóanyagokat a legegészségesebb módon használhassuk ki, már a gyermekkori oktatásnál, a leányiskolákban nagyobb figyelmet ken fordítanunk a helyes főzés megfelelő taníttatására. — Singer varrógépek kizárólag nálunk kaphatók ! Singer varrógép részvénytársaság, Vay Ádim-utca 2. Szinte közmondásos dolog, hogy ; a magyar konyha változatosságával és leleményességéve

1 £gy más nemzet szakácsmüvészete sem versenyezhet. Valóban, igaz az, hogy a magyar művelődésnek egyik igen tontos eleme volt mindenha a konyhaművészet és már évszázadokkal ezelőtt is, különösen az erdélyi magyarságé, vetekedhetett a világhíres francia főzési tudománnyal. Sajnos, ez a tudomány nem terjedt el oiyan mértékben és nem vált ugy közkincséve az ország lakosságának, ahogyan az kívánatos lenne. Nem akarjuk ezzet azt mondani, hogy a magyar konyha valami egészen tökéletes dolog lenne, hiszen jói tudjuk, miiyen sok káros szokás vert gyökeret az ételeink elkészítési módjában, (pt. a túlzott fűszerezés), hanem igenis azt meg keli állapitanunk, hogy a közkeletű főzési módok bizony nem szolgálják mindig az egészség és a helyes táplálkozás elveit. Ál' ez kü'önösen a falusi, földműves népünkre, melynek a táplálkozásában a legtöbb esetben nem tudjuk feltalálni sem a megkívánt változatosságot, sem a szükséges kalória mennyiséget. Mert bizony bármiiven mennyiségben fogyassza is a szalonnát, mint kizárólagos erő táplálékot nem helyeselhetjük a nagy munka idején. Az sem hihető, hogy a görögdinnye, vagy a zöldpaprika is bőségesen élvezett kenyér mellett elegendő táplálék lenne az olyan embernek, aki nehéz testi munkát végez. Már pedig a falusi nep mikor eszik hust?, mennyi tojást fogyaszt, milyen bőven használja fet a" saját maga termesztette növényi nyersanyagokat a konyháján?, — olyan kérdések mind ezek, melyekre az a felelet, hogy a falusi nép táplálkozása bizony nem kielégítő. H&nFÍk kőbényatulaídonos, 5, Száliit elsőrendi, könnyű fajsúlyú Bodrogkereszturi ter méskövet Ji 28.-tÓl. — 1 normálraggoa rakományból mhmmm^hmL készül 7Va — S

l/a m* fal. Legegészségesebb, legtartósabb és legolcsóbb építkezés. 3683—10