Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-10 / 130. szám

Nyíregyháza, 1928, junius 10. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 130. szám. ESöflxetésí sretc helyben és vltíóíOK: Sfy Mr< 8 60 pengd. N*gy»dévr* 7 60 psngő. HtfutTisdftkask és tuit&Bak 2ü»/« aegedsiény. Alapította JÓBA ELEK R5»**rk«»ztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. F*l«!fis 3X9.*k*sztő! VERTSE K. ANDOR. Sa«fkMztOsé(r és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT Ö. SZAMv Telefon esam 130. Postachequa ! (UzUttokat nam adunk vissza. Kmüamw&WKaMHBJsammMMmmmBBm Az amerikai magyarok és amerikaiak közös történelme s ennek nagyjelentősége. A Nyírvidék számára írta Tukacs György newyorki ref. leikész. A magyarnak mindig nagy tekintélye volt Amerikában. Voltak idők, amikor idegen földön, idegen környezetben többre értékel tek és jobban megbecsültek bennünket, mint saját szülőhazánkban Arra a korszakra célzok, amelyben otthon csak könny és szenvedés volt a magyar jutalma. Azok az idők jutnak eszembe, amelyekben nem fészekrakásról, családi tűzhely alapításról, hanem kivándorlásokról, hontalanságról álmodoztak a magyar emberek. Amikor kijöttem Amerikába s kezdtem a magyarokkal felvenni az érintkezés fonalát, elfogódott a szivem. Mindegyiktől megkérdeztem, hogy melyik megyéből jött, miért jött s mikor számit visszatérni ? A felelet elszomorító volt. Ragyogó, visszasóvárgó, hazavágyó tekintettel ejtették ki a magyar megyék neveit : Szatmár, Szabolcs, Abauj, Zemplén, Borsod ... Százat kérdeztem, de ezek a nevek újra ismétlődtek. Mint valami félelmetes melódia zengett napokig az agyban : Szatmár, Szabolcs, Abauj, Zemplén, Borsod... Legdrágább kincsei ezek a mi hazánknak", legtermékenyebb részei a magyar rónának. S mégis kijöttek. Ne kutassuk most az okokat. Sokat Írtak és vitatkoztak erről már az emberek.Annyi bizonyos, hogy ezek a tisztességtudó és becsületes magyarok nem szégyent, de dicsőséget hoztak a magyar névre. A sors szétszórta őket ennek a nagy országnak minden tájékára. ^ Nincsen "Amerikának olyan városa, amelyben ne lenne magyar. Idegen hatások, idegen környezet és idegen kultura befolyása alá kerültek. Tízezrek vannak, akik még magyar szót is ritkán hallanak. Leírhatatlan és megmagyarázhatatlan csoda, hogy a magyarságukat mégis megtartották. Nem legénykedő, hányi-veti magyarság ez, hanem lélekből fakadó, természetes és tiszta érzés. Mondhatom, ők alkotiák az Amerikába vándorolt idegen elemek legbecsületesebb és legértékesebb részét. Amikor a Kossuth-szobor leleplezésén diadalünnepet ültünk, Newyork város polgármestere azt jelentette ki, hogy a magyarok a bevándoroltak közt a legjobb polgárai Amerikának. Nők és férfiak egyformán kapós munkások. Sok jelenetnek tanuja voltam, amely mind ' a mi megbecsülésünket igazolja. Egyszer egy olyan háznak az előszobájában voltam, amelynek egyik emeleti helyisége kiadó volt. Amig itt várakoztam, négyen is jöttek érdek lődni. Először egy olasz jött. Fel se vezették. Aztán egy zsidó házaspár érdeklődött, elutasították. harmadszor egy kínai fiatal ember kérdezősködött, nem adták neki sem a lakást. Végül egy magyar nő jött. Amikor előadta kérését, már zörgött is a kulcs a házmester kezében s vezette fel nagy udvariassággal a kiadó lakás megtekintésére. Én majdnem tapsoltam örömömben. Azonnal elővettem a noteszomat s féljegyeztem ezt a kicsi, de rendkívül tanulságos jelenetet. Ezer példát tudnék még említeni, de hagyjuk most ezeket. A magyarságnak idevándorolt része drága áron, vérrel és munkával, becsülettel és nagyszerű magatartásával szerezte meg ezt a tiszteletet. Hiszen az amerikai magyarok történelme sokszor fonódik egybe Amerika történelmével. Nagyon kevesen tudják otthon (én legalább is 12 évi gimnáziumi és egyetemi tanulmányaim alatt egyszer sem és senkitől sem hallottam róla) hogy a' hazájukból kiüldözött s az osztrák kényuralom által idekényszeritett emigransmagyarok milyen halhatatlan tettekkel és nemes cselekedetekkel irták nevüket Amerika történelmébe. Ki ismeri otthon például Kelp János hazánkfia nevét, aki már a XVIII. században becsületet szerzett itt a magyar névnek. A Philadelphia mellett levő Roxboroughban ma is városrész és utca őrzi az emlékét. Az American Historical Record cimü folyóirat néhány évtizeddel ezelőtt arcképét is leközölte s szép cikkeket irt róla. Vályi Ferenc az 1800-as évek elején már tisztséget viselt az Egyesült Államok kormányánál. Dr. Luzenberg Károly soproni orvos alapította a neworleansi »Charity Hospital« kórházat. Ö volt első igazgatója is. Krajcsir Károly szomolnoki magyar az 1840-es években tanára lett a virginiai egyetemnek. Leidersdorf Vilmos aszódi magyar pedig egyik megalapítója volt San Francisco városának. Nevéről utca is van elnevezve. Czapkay József magyar származású ember az 1860-as években amerikai konzullá nevettetett ki Bukarestbe. Californiában magyar ember honosította meg a szőlőtermelést. — Haraszthy Ágoston hozatott először szőlővenyigét hazulról. Amerikában még ma is a »Tokay« a leghíresebb szőlőfajta. Haraszthy Géza, Haraszthy Ágoston fia az 1800-as évek harcaiban egészen az ezredesi rangig küzdötte fel magát vitézsége által. Fejérváry Miklós magyar emigráns nevéről az Iowa államban levő Davenport nevü városban parkot és menhelyet neveztek el. Anzelm Albert az amerikai polgárháborúban .résztvett, megsebesült s vitézségéért az ezredesi rangot kapta. Felgyógyulása után Fremont generális vezérkari főnöke lett. Ujházy László az 1860-as években amerikai konzul lett az olaszországi Anconában. Mészáros Lázár generális volt a N ew-Jersey állam legelső magyar telepese. Ma már rengeteg magyar él itt. Ez csak egy kis csokor abból a hatalmas névsorból, amit Kende Géza, az amerikai magyarok kiváló történetirója felemiit. Én csak tanulságképpen irom ide ezeket a neveket. Megérdemlik, hogy bővebben foglalkozzanak velük a hazaiak. Nagy dicsőséget szereztek a magyarok az amerikai polgárháborúban is. Lincoln elnök, az amerikaiak istenitett hőse 1861-ben kezdett az önkéntesek toborzásához. Amerikának sohasem szabad elfelejtenie és soha nem is felejti el, hogy ebben a szabadságért és függedenségért folyó háborúban az amerikai magyarságnak 20 százaléka vett reszt. Pivány Jenő 800-ra teszi számukat. így a magyarok ebből a küzdelemből arányszámukon jóval felül kivették részüket. Megjegyzésre méltó, hogy a magyarok legnagyobb része nem mint közkatona, de mint vezér és tisztes harcolta végig ezt a háborút., A magyarok szereplése felemelően dicsőséges volt. Két generálist, 1 5 ezredest, 2 alezredest, 13 őrnagyot és vagy 100 tisztet adott az amerikai magyarság az Uniónak. Az alábbiakban szórói-szóra idézem Kende Géza könyvét : »Stahel Számvald Gyula altábornagy egy hadtestet vezényelt, Asboth Sándor egy divisiot, Schoepf generális egy divisiot és egy erődöt, Kneffler, Kozlay, Mundee — Mándy, Pomutz és Zsulavszky egy -egy brigádot, mig a polgárháború egyik legbravurosabb hadi teljesítménye, a springfieldei áttörés, magyar vitéz Zágonyi Károly nevéhez fűződik. A 39-ik newyorki gyalogosok a Garibaldi Guard fele magyarokból állott és a Mihalóczy Géza által Chicagóban toborzott Lincoln puskások nagyrésze is magyarul kiáltotta az éljent. A Rombaurek St. Louisban szervezték a honvédséget, Wagner Gusztáv ezredes McClellan tábornagy tüzéreit képezte ki. Anselm Albert ezredes egyik vezérkari főnöke volt Fremont generálisnak és Fiala T. János ezredes a terepmérnöki kar főnöke volt.« Pivány Jenő egyebeket is ir a magyarokról, akik részt vettek az amerikaiak küzdelmeiben : »A »Department of Gulf«-ban, ahol Asboth generális volt a nyugatfloridai kerület parancsnoka, több magyar tiszt az afrikai hadtest, az United States Colored Troops megszervezésével volt elfoglalva. Közöttük volt Dobozy Péter Pál, aki a 4-ik számú néger nehéz tüzérséget szervezte s ennek a csapatnak az ezredese lett. Zsulawszky L. László, Kossuth unokaöccse, a 82-ik néger gyalogezredet szervezte és parancsnoka volt a nyugatfloridai kerület 1. számú brigádjának. Ugyanebben az ezredben, mint hadnagy, még két Zsulawszky fivér szolgált. Sermelyi József őrnagy volt ennek az ezrednek, mig Zimándy A. P. a 4-ik néger lovas •jzrednek volt a hadnagya«. Ezekről a nagyszerű dolgokról lassanként kezd elfelejtkezni a világ. Pedig kinek lenne nagyobb érdeke, mint nekünk, magyaroknak, hogy ne hagyjuk az amerikai magyarság dicsőséges multiát a feledés lomtárába kerülni. E sorok írója meg van győződve arról, hogy e csodás történetek angol nyelvű és irodalmi feldolgozásával, vagy pláne filmre való átdolgozásával több eredményt érnénk el Amerikában, mint sok kicsinyes dolgokkal. Olvasom, hogy otthon a Rothermere akció külföldi propagálására egy Liga alakult. Legelső és igen sok hasznot hozó feladata volna ennek a Ligának a magyarok és amerikaiak közös és vérrel szentelt múltjának a feldolgozása és praktikus terjesztése. Nem nagy anyagi áldozatról van szó, de nagy erkölcsi eredményekről. Erre a propagandára nemcsak a hazai magyarságnak s nemcsak az integer Magyarország eszméjének, hanem az amerikai magyarságnak is nagy szüksége van. Évtizedeken keresztül az ittlakó magyarok mostoha gyermekei voltak az anyaországnak. A hazafiak, kormányok és hivatalosak ezelőtt nem sok időt fecséreltek az amerikai magyarság gondozására. Legfeljebb csak annyi ban mutatkozott a velünk való törődés, hogy évenkint szomorúbb és siralmasabb statisztikai adatok kerültek ki a nyomdákból, amelyek az Amerikába vándoroltak számát tüntették fel. Nagy buzgósággal láttak a kivándorlás megfékezéséhez Arról azonban sem én, sem mások nem igen tudnak, hogy a már kivándorolt magyar elemeket valami módon gondjaikba vették volna a hazaiak. Ma már több, mint egy millió magyar és magyar eredetű ember él Amerika földjén. Ezt a hatalmas embertömeget, amely nagy százaléka a létező magyar fai öszszességének, nem szabad egyszerűen és könnyelműen a veszteségi oldalra irni. Attól a gondolattól ugyan már elkéstünk, hogy ezeket visszatérítsük az elhagyott hazába, de attól még nem késtünk el, hogy tervszerű és tapintatos eszközökkel újra magunkhoz- vonjuk őket. A mai és az elmúlt idők tűnjenek el, mert ha megmaradnak, az amerikai magyarság fog eltűnni a mi számunkra. Nem anyagi segítségre gondolok. És senki sem gondol erre. Olyan erkölcsi és kulturális támogatást kérünk, amely bennünket fc s rajtunk keresztül az óhazai magyarokat is kiemeli a közönyösség fertőjéből. Most alakítjuk itt is meg az amerikai magyarok világszövetségét. Feltétlenül sikerülni fog. De ennek a szövetségnek csak Kfe Egyes szám ára 18 tiliér.