Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

1923. junius 1. 3 Három nyíregyházi cserkész­csapat hadijátékot rendezett a Nyíregyháza—Nagykálló közötti útszakaszon. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A vármegye cserkész intéző bi­zottság elnökségének kezdeménye­zésére a vezetőség pünkösd másod­napjára nagyobb szabású cserkész­játékot óhajtott megrendezni a? összes nyíregyházi és a nagykállói cserkészcsapatokkal. Ez a tervbe vett nagyobb szabású gyakorlat a változó időjárás és a nagykállói csapatok elmaradása miatt meg­hiúsult s helyette csak három nyír­egyházi csapat, úgymint a 88. Sza­bolcs, a 952 sz. Baross Gábor és a 959 sz. Nyirség öregcserkész csa­pat tagjai rendeztek kisebb, de minden tekintetben sikeres hadijá­tékot. A csapatok víg zeneszóval vo­nultak fel hétfőn reggel 8 órakor az Erzsébet kórház mellett kijelölt gyülekező helyre, ahol a tervet ki­osztották. A hadijátékot Kozák István cserkészparancsnok tervezte és vezette Szabó Gábor cserkész­tiszttel, a déli csapat vezetője Gábry Bertalan cserkészparancs­nok, az északi csapat vezetője pe­dig Blizmann László cserkésztiszt volt. A feladat az volt, hogy a két csapat ellentétes irányból köze­lítse meg az ököri-tó melletti Nyir­jes tanyát s védelmi állásuk elfog­lalása után megkezdődött a tulaj­donképeni hadijáték értékesebb ré­sze. A déli csapat 1 o óra 20 perckor ért biztosított menetben Nyirjesre s felvette védelmi állásait. Az észa­ki csapat az orosi útról indulva ki egy magaslatról irányított menet­ben érkezik el Szászkut tanyáig, ahonnan kiküldött járőrei már sü­rii érintkezésben állottak a déliek járőreivel. Déli 12 órakor már kialakult helyzetet lehetett megállapítani s mindkét fél egymás állásait eléggé jól kipuhatolta, sőt az északi csa­pat egy raja elég ügyes átkaroló mozdulatot is hajtott végre délke­let felől. Hibát követett el azonban azáltal, hogy buzgalmában elsza­kadt csapatától. A gyakorlatot 1 2 óra 20 perckor fe|ezték be s utána a parancsno­kok a segédtisztekkel s a járőrök vezetőivel megbeszélték a gyakorlat egyes jeleneteit. A játék tisztázása útán a csapatok jókedvvel vonultak be déli pihenőjük helyére s Nyir­jes pusztára. A cserkészhadijáték legkedve­sebb mozzanata itt következett. Az öröm, a lelkesedés, a bajtársi együttérzés, a sikeres küzdelem örömrózsái gyúltak ki az ifjak ar­cán s kis diákok, öreg cserkészek, tanulók és iparos ifjak egymásnak magyarázgatják élményeiket s va­lóban érzik is lelkükben, hogy mindannyian egy nemes, magasztos cél ideális katonái s valamennyien egyek e küzdelemben. Pihenés után a Baross cserké­szek zenekarának hangjai s víg nó­tázás között délután fél 3 órakor értek be a hadijáték szereplői a városba. Oly n^gy nevelő értéke volt e kis játéknak, hogy hasonló játé­koknak megrendezése bizonyára a többi csapatok részéről is a jövő­ben a legnagyobb tetszéssel fog találkozni, mert az az egy kétségtelen hogy a játékban részt vett csapatok tagjai a legna­gyobb boldogságot eláruló hangu­latban tértek meg a játék színhe­lyéről s annak a reménységüknek adtak kifejezést parancsnokaik előtt, hogy hasonló játék rendezé­sére mindenkor készen fognak ál­Eltemették a békeévek utolsó szabolcsi főispánját gróf Vay Tibort. Szabolcsvármegye törvényhatósága nevében Virányi Sándor főjegyző búcsúztatta Vay Tibor grófot. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Tas köz­ségben tegnap kisérték utolsó út­jára a békeévek főispánjainak so­rúban utolsó Vay Tibor grófot, aki 1910-től 1913. őszéig volt főispán­ba Szabolcsvármegyének. A teme­tésen megjelent dr. Kállay Miklós főispán, Mikecz István alispán, dr. Erdőhegyi Lajos országgyűlési képviselő, Virányi Sándor főjegy­ző, Mikecz László árvaszéki elnök, Borbély Sándor főjegyző, dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőta­nácsos polgármester, Kardos Ist­ván kulturtanácsnok, megjelentek a vármegye előkelő családjainak kép­viselő, felvonult a környék né­pe. Az egyházi szertartást Vass Mihály gégényi esperes végezte, a vármegye nevében Virányi Sán­dor főjegyző mondott búcsúbe­szédet, amelyben a következő sza­vakkal méltatta Vay Tibor gróf ér­demeit : Mélyen tisztelt Gyászoló Közönség! Szabolcsvármegye törvényható­sága nevében búcsúzom Gróf Vay Tibortól. S keresve a szavakat, hogy méltó kifejezést adhassak annak a mély meghatottságnak, amellyel tisztelői e szomorú ravatalt kö­rülveszik, .ugy érzem, hogy ebben a pillanatban nem mondhatok szeb­bet, jobbat és igazabbat Gróf Vay Tiborról, mint hogy szép és har­monikus életének legjavát, leg­szebb éveit szentelte a magyar köz­élet s elsősorban szülő várme­gyéje szolgálatának! A vármegye közönségének bizal­mából már kora ifjúságában a köz­élet porondjára szólittatván, — több évtizeden a vármegye köz­igazgatási és sok más tevékeny bizottságának tagjai sorába állítva, majd a vármegye gazdasági egye­sülete élén alkalma van megismer­ni vármegyéje minden baját, tö­rekvéseit, kívánságait s életszer­veinek lüktetését s amikor 1911­ben hosszú és súlyos politikai vál­ságok után a Koronás Király bi­zalma őt a vármegye legelső köz­jogi méltóságába, főispáni székébe ülteti: a Törvényhatóság egyetemének osztatlan bizalma és teljes megelé­gedése várja és fogadja, nemcsak mint a vármegyével szorosan össze­forrott ősi családja nemes tradí­cióinak hő és hivatott letétemé­nyesét, hanem mint azt a férfiút, akinek hosszú és hasznos közéleti munkássága, gazdag élettapaszta­latai és közismert nemes szándé­kai biztosították a vármegye közön­ségét arról, hogy minden törek­vése, tette és gondolata ennek a vármegyének szellemi és anyagi ja­vát, fejlődését és felvirágzását fogja szolgálni! És valóban, Gróf Vay Tibor e fényes méltóságában is a legtelje­sebb sikerrel oldotta meg nem könnyű felelősségteljes feladatát! — mert tapintatos és szerencsés Ma, csütörtökön utoljára! Első olcsó nyári helyáru előadások! &m JÜAN Minden idők leghíresebb szerelmi hősének szerelmi kalandjai 10 felvonásban JOHN BARRYNIORE, MARY ASTOR a főszerepekben. Bu rlps»k htuérfi mű^or ! Péntekem, csafc egy etapig! 80ETHE HALHATATLAN REMEKMŰVE! A legszebb fllmattrakció 10 felvonásban. EMIL ür^mmimGS, Gösta Eckmann és Camilla Horn főszereplésével. Előadósok kezdete: 5, 7 és 9 crakor. A F06AKAT ÉS A SZÁJAT. kézzel simitgatva és egyengetve az akkor nem ritka politikai éles né­zeteltéréseket, — távol tartva a Törvényhatóság életétől az elkese­redett politikai torzsalkodást, ápolva a társadalmi és felekezeti békét s felismerve, megértve és buzgón támogatva a vármegye minden jogos törekvését. A vármegye méltán kiérdemelt háláját s köszönetét, elismerését és nagyrabecsülését viszi magával ké­sőbbi magánéletébe, amely mind­végig hűen kisérve őt csendes visszavonultságában, ebben a szo­morú pillanatban a vármegye kö­zönségének mélységes gyásza és részvéte követi utolsó útjára s min­denkor hálás kegyelet fogja em­lékét megőrizni. A ravatalt, majd a koporsót gyönyörű koszorúk és virágok ékesítették. Szabolcsmegye és Nyíregyháza hálás és szerető emlé­kezését hatalmas koszorúk jelezték a mélyen megható, impozáns főúri temetésen. A Szabolcsi Tanári Kör vasárnapi közgyűlésével kap­csolatban az ev. Kossuth reál­gimnázium gyűjteményes kiáliitást rendez. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Lapunk tegnapi számában meg­emlékeztünk arról, hogy az Orszá­gos Középiskolai Tanáregyesület Szabolcsi Köre tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlést az ismer­tetett tárgysorozaton kivül két ese­mény teszi érdekessé. Az egyik, mely a szabolcsi tanárok belső ügye, a tisztújítás lesz, melynek során három évi mandátummal új­já alakítják a tisztikart s betöltik a bizottsági tagsági helyeket, a másik esemény pedig, mely az is­kola nevelő munkájára irányítja a társadalom figyelmét, az ev. Kos­suth reálgimnázium gyűjteményes kiállítása lesz az iskola rajztermé­ben. Az elmúlt évek hasonló kiállí­tásai iránt meleg szerettei érdeklő­dött a nagyközönség s ez az ér* deklődés jótékonyan hatott a ta­nulóifjúság helyes irányú gyűjtő tevékenységének kifejlődésére is. Ezeken a gyűjteményes kiállításo­don elsősorban a legnagyobb ked­veltségnek örvendő bélyeggyüjte­mények keltenek nagy érdeklő­dést, de érdekesség vagy érték szempontjából nem maradnak mö­göttük a pénz, hirdetőcédula, kéz­ügyességi tárgyak, fényképek cso­portjai sem. A gyűjtemények év­ről-évre gazdagodnak s a figyelő szem mindig .tud valami ujat, szé­pet felfedezni. A gyűjtők egyesületének élén Zwick' Vilmos reáigimnáziumi ta­nár áll, akinek vezetése és irányí­tása mellett már javában folyik a kiállítás megrendezése, mely sok­ban felül fogja mu'ni az ei m u|t év eredményeit és a iátogatók ál­tal is méltányolt sikerei.. ~~ , i-t lani. Mi magunk is kívánjuk hogy | a hadijáték alkalmával felfokozó­dott bajtársi szellem találjon más­kor is alkalmat kifejezésre, mélyi- I I tésre s akkor bizonyos lesz az is, hogy a cserkészek jó munkát fog­nak végezni. K. /.

Next

/
Thumbnails
Contents