Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-26 / 143. szám

JNÍYÍE Y2DEIC 1928, junius 26. Riadtbangu rezolucló. Az évenkint szokásos kisantant konferenciát ebben az esztendőben Bukarestben tartották meg. A három kisantantbe.i külügyminiszter összeült a román fővárosban s ij

cdt hangli határozatot hozott a trianoni szerződés terüli státusának megőrzéséről. A határozatból a riadalom hangja hallatszik. Az ünnepélyesség, amiv-ei ezt a határozatot meg akarták fogalmazni, groteszk. Van benne kardcsörtetés is, ami szintén azt bizonyítja, hogy a konferencia résztvevői nem igen vannak birtokában a hangoztatott méltóságnak és megingathatatlan nyugalomnak. Komikus az ünnepé-y

esség, amikor a

; jogtalanul elrabolt magyar területek megtartását az igazság és béke épppenséggei nem ide illő jelszavaiba burkolják. A határozat, amjt közzé tettek, a trianoni béke revíziója e.ien van elég erőtlenül szegezve, éppen most, amikor lord Rothermere lapjában és nyilatkozataiban az egy év^s i^viziós mozgalom mérlegét állította össze s elkönyvelte az eredményeket. Amikor a lord hangsúlyozza a revízió további szükségességét, a kisantant miniszterei a status quo fenntartásáról tanácskonak s kardcsörtető hangnemben hangotatják, hogy folytatni fogják a tíz év óta. követett közös pajtikát, készen arra, hogy síkra száljanak végső energiával és minden megengedett és alkalmas eszközziei mindennemű kísértet elten, mjeiy a trianoni szerződéssel létesített területi státus megváltoztatására irányul. A béke állapotának misszió, jávai indokolja egészen átlátszó tormában a határozat a kisantant tanácskozások teiadatát. De valójában ott a hangsúly és ot^ a lényeg, hogy riadalom van a kisantant berkekben a revíziós mozgalom mindinkább szélesedő 'és izpiosodó tempója miatt. Rothermere és Mussol-ini revíziós ntíiatkozatai után a kisantant miniszterek «végső energiájkífl

3^ és minden eszközre hivatkoznak, Nem ijedünk meg ettől a ijedtségszülte kardcsörtetéstői, még lefegyverzett á lapotunkban sem. Nem keit ez a fenyegetés semmiféle ággodaimat bennünk, mert a történeimi választ erre a harcias hangra az elkövetkező évek feltétlenül meg fogják adni. Nincs mit aggódnunk azon sem, hogy a kisantant konferencia a kisantant politikájának oiaszeüenes élt akar adni s azon dolgozik Benes, hogy kimondottan olaszeiienes irányokba kössék te a kisantantot. Az újjászületett Olaszország kiváló vezéré bizonyára tisztában van céljaival s nem tog sikerülni Európának ezt a nagy háatatmát o'iaszelienes politikával sem eltéríteni attól, hogy továbbra is ne folytassa azt az őszinte rokonérzésektői áthatott magatartását, amelyek a trianoni gazságtaianságoktói sújtott Magyarország iránt olyan messzehangzóan és határozott tormában annyiszor kifejezett A bukaresti konferencia, akárce hogy is igyekszik neki más csomagolást adni, a riadalom jegyiben hozta rezoíucióját. A revíziós mozgalom egy esztendő alatt íme, azt érte ei

( hogy a kisantant államok tanácskoznak és fenyegető kardcsörtetéssel' határozatot hoznak a revjzió e.len. Az igazság ügye tehát jó uton van, a rablók megriadtak s szolidárisán azon tanácskoznak, hogy lehetne a raboít zsákmányt megtartani. Az idők méhében érik, fejlődik a revízió. Már riadoznak, akiknek nem tiszta a lelkiismerete, már konferenciát tartanak a revízió e. Len s a változás gondolata is riadalmat kelt azoknál, akik méltóságot és nyugalmat mímelnek. A bukakresti konferencia egjobb bizonyítéka annak, hogy a revízió hatalmas korkövreteimeny, ami elől kitérni nem tehet és ami késhet, d« ami feitartózhatatianui — minden riadt hangú kisantant-határozat ellenére is bekövetkezik. Sípos cukrász késziti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrínyi Ilona ncca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállit. Igen Tiszteit Szerkesztő Ur! — Valósággal megdöbbentő az a felületes és méltatlan támadás, ann a gazdasági akadémiák tanítási rendszere es burkoltan ;a tanári karai ellen a '.minap a Köztelekben elhangzott. A gazdasági akadémiákat támadták meg, azon tiszteletremél ló intézményünket, melynek a magyar mezőgazdaság utolsó hétévtizedes hatalmas fejlődését és mai nívóját" egyedül köszönheti s amely annyi, "külföldön is tekin'éiynek örvendő szakembert és a névtelen, de kiváló hidásu és a gazdasági élet minden nehéz váltsága között biztos szemű és kezű gazdáknak ezreit állította a nemzeti munka szolgálatába. Az akadémiákat ért kifogások két gondolatkör köré csoportosulnak: 1. Az akadémiák elvont tudású és nem gyakorlati gazdákat neveinek. 2. Bizonyos tantárgyak tanítására nem fektetnek elég súlyt. 1. Az akadémiáról kikerülő tatai gazda nem tudja megállni helyét az étetben, mert gyakorlati ismeretei nagyon hiányosak. Valótlanság volna állítani azt, hogyha az akadémiák csupán gyakor.ati kiképzést adnának, megfeieiö gyakorlati tapasztalatokkai rendelkező gazdaanyagot produkálhatnának. Miért? Mert minden gazdaság oiy sajátos és speciális talaj- éghajlatlés tőkeviszonyokkai rendelkezik, mely élesen "megkülönbözteti a többitől. Az akadémiai gazdaságok is kényszerítve vannak ugy gazdálkodni, ahogyan a adják és természetesen oly mintaszerűen, ahogyan egy tangazdaságtó' elvárhatjuk. Hogy azután más viszonyok között, hogy lehet gazdálkodni, azt megtanítják ei

méretileg. Nem is az a lényeges, hogy intenzív, vagy e

xtenziv viszonyok, között gazdálkodunk-e, hanem, hogy intenziven gazdálkodjunk. Az Az akadémia nem adhat semmifé.e rendszer mellett sem önálló vezetésre képes gazdákat a mezőgazdaságnak, mint amiképen az egyetemet végzett mérnök nem vezethet mindjárt gyárat, épitész nem építhet mindjárt palotát, d

e ad a ftatai és hangsúlyozom a rátermett és szorgalmas gazdának olyan fundamentumot, melyen biztos eredménnyel lehet tovább építeni. Ha a fundamentum hibás, n£m a ta- g nitási rendszer volt rossz, hanem, az anyag nem volt jó. Az ei

m

uít évek során, mikor különösen az akadémiákat annyira ellepték, sajnos, nagyon sokan dfyanok, akiknek a gazdász cim nem egy jövőbeli magasztos élethivatást jelentett, han-m, hogy azzai kérkedjertek és annak égisze alatt tenegyerekeskedjenek, akik hetekig, iionapokig feléje sem néztek az előadásoknak és a vizsgákat is ,csak valahogyan tették ie

; akik kérkedtek azzái, hogy nem tanulnak és szemükben ott égett a gőgös gesztus: minek tanuljak, mikor befolyásos apám, nagybátyám már kész állással vár, majd meglanuiom úgyis, ha muszáj. Csak tanuljatok ti jelesek, majd meglátjuk ki viszi többre. Ha a. fiatal gazda jietn megfelelő a gazdasági életben, annak Szájsebészeti, fogorvosi és műfogászati rendelés Nyíregyházán, \?ay Ádám-utca 5. sz. R

ÖNTGEN LABORATÓRIUM?! Fogvisszaültetések, fogkezelések, fogtömések színarannyal, tökéletes érzéstelenítés, műfogak stb. stb. Legmodernebb berendezés! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény dijak! Di>, Kugel Viktor, szájsebész volt klinikai első tanársegéd. 2729 | oka csupán az, hogy 'nem volt jo a fundamentum, hogy saját 'hibájából nem szerzett elég ismeretet, hogy aszfaltgazdász volt. Nem iontos az, hogy az (akadémia előtt, vagy után legyen egy ,évi prakszis, hanem, hogy a fiatat igazdát, akivisszonyok nek megvan a megfedő elméleti tudása, a principálisa bevezesse a gazdálkodás gyakorlati ismereteibe. Nem ken gyakorlati év és ne

m kevés a gyakorlati oktatás ;az akadémiákon," mert az akadémia .hivatása nem az, hogy trágyái Jiányni és tejni tanítson, hanem hogy áttekintést adjon az egészben ,és tudást az elméletben. Az emberekkei ,vaíó bánásmódra születni fcen. Az eshetőségek és gazdasági ténykedések egymásutánja pedig annyira szeszé.yes és változó, hogy oda a tudáson kívül érzék keh," ,meiyet egy gyakorlati év ne

m adhat meg, hanem csupán hosszú évek tapasztalata. 2. Az akadémiák mai (' tanítási rendszerének másik hiibája, hogy bizonyos elméleti tárgyakat, vagy csupán érint, vagy te.jesen elhanyagol. A gazdának, kereskedő'nek, bankárnak, kémikusnak, mérnöknek, geológusnak és még n«m tudom minek me.i lennie. (De vájjon lehetséges-e az, hogy mindezen ismereteknek vég'.eeu nagy mezőit besűrítsük? Adhat-e e

zen ismeretekből az akadémia egyebet mint keretet, három év tananyagába? Nem! A részietekbe és ,az egyes tudományok mélyére nincs idő " leereszkedni, mert ehhez hz év is kevés volna. Ma már :n£m tehet poiüteknikusokat neveim, mert az egyes tudományok terű ete annyira kibővült, hogy azt részletekben oefoglaru 50—60 órába nem jenet. Ami pedig a nevezett ,cikknek a gazdasági tanárok e l^n irányzott rejtett é.ét il.eti, azt csak visszautasítani lehet, de cáfolatra ,ne;n szorul. Az ö munkás, odaadó és eredményes működésűkről tanúskodik minden búzakalász, melyet a Kárpátok koszorúján belül megrenget a szellő. Az akadémiáknak, mint felsőfokú gazdasági tanintézeteknek célja, hogy egy általános, tágkörü elméleti tudást adjon és ezen tudást kiépíteni és gyakorlati értekekké változtatni csak az .életben lehet. Az ifjúság tanuljon lelkesen és készüljön lelkileg magasztos hivatására és az oktevéi után vajha olyan vezetők keze alá kerüljenek, akik nem vizsgáik előtt láttak utoljára szakkönyveket, mert az .akadémiáról kikerülő okleveles gazda még nem gazda, csak gazdász. Azok pedig akiknek kezébe sorsuk ie van téve, tekintsenek rájuk A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalványának ^^ birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. B Szerencsés esetben 6 levelező lap nagyságú művészi fényképet készit a nyerőről Csépány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. —Telefon; 4-56.) teljesen díjtalanul. Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 pengő helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagyságú fényképet Csépány Jenő fényképészeti műterme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-56. Egy nyíregyházi okleves gazda válaszol a „Köztelekének a gazdaság! aladémiák ellen irt vádjára.