Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-24 / 142. szám

•asasa 1928. junius 24. A Gazdasági Egyesület közleményei. Tanalmánjntnnk Hatvanba. i. Junius 15-én, verőfényes szép napon indult gazdasági egyesületünk 31 tagja Szaianczy Bertalan egyesületi elnök, Dr. Jármy Menyhért alelnök, m. kjr. igazdasági tőtanácsnok és Gróf Dessewfty Auré' nagybirtokos, e. aie*nök vezetése me-jett a nagyhírű báró Hatvanyuradaiom tanulmányozására. A tanulmányúton résztvettek: Bodor Zsigmond, Bogdán György, Bogdán Ferenc, Erényi István, Gyu laházi Miklós, Harsányi László főispáni titkár, Hartstein Sándor, K

ausay Tibor m. kir gazdasági főfelügyelő, K&r Gyula, vitez dr. Lázát Ferenc vármegyei aljegyző, tb. főszolgabíró, Liptay Jenő tmJ. Kir gazdasági főtanácsos, Lichtmanr Miklós, Liszkay Dezső, Nováky Sámuei urad. főintéző, Papp Lajos, Papp Gábor urad. tiszttartó, Papp Géza gazd. é. titkár, Pamlényi Béla urad. tiszttartó, Racsek Józset ny. postatanácsos, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Pauiusz Márton m. kir. gazdasági tanácsos, Rochijtz Testvérek, Soltész Aladár urad. jószágigazgató, Szalánczy Ferenc, Szaiay Béla, Szakoiyi Sándor, Witz Gyula urad. felügyelő, illetve földbirtokosok. A barázdát szántogató gazda egv rövid napra letette verejtékes munkáját, hogy mint a méh, ismereteket gyűjtsön, hogy mások szorgalmas munkájából útmutatásokat szerezzen, hogy tudását az é.et iskolájában is gyarapítva, megátlnassa helyét a mai nehéz éietküzdelemben. örömmel szemléltük útközben szűkre szabott Hazánk nagy kincseit, az aranybort termo tokaji hegyalját, a hullámzó, üde vetéseket, a kéklő Mátra hegyláncát, a melynek óljában messze terül az arany kalásszal ékes hatvani rónaság. A vendég-átó uradalom nevében Legány ödön m. kir, gazdasági főtanácsos, a magyaróvarj gazdasági akadémia ny. tanára, a Hatvani Növénynemesitő R.-T. vezérigazgatója az uradalmi tisztikar élén fogadta a tanulmányozásra erkező gazdákat. Felhívta a figyQmel a növénynemesités nagy nemzetgazdaság

1, fontosságára, azonban figyelmeztetett, hogy üzleti alapon senki se kisére.je meg a növény nemesítésével foglalkozni, mert az nagy és aiapos szaktudást, hosszú türelmet es nagy befektetést feltételez és megtörténhet igy is, hogy 6—8 év múlva jön rá a kísérletező munkája teljes eredménytelenségére. A vezetése aiaU álló növénynemesitő te.ep lő éve foglalkozik növénynemesitéssei és csak az eimub évben mutathatott ki 3000 pengő hasznot, a többi évek mindig deficittel végződtek. I 8—10 évi munka ke t alihoz, mlg egy. sikene. nemesi e t növény magvával piacra jöhetünk, addig a befektetés kamatja és a nemesítés munkája terhét keli viseim. Egyetlen nemesítő se dolgozik haszonnal. Ne sokalja azért senki a nemesíted vetőmagvak 30—40 százalékos felárát, mert annak fese a szaporító te.ep része, mig a nemesítő 15—20 százalékból keli a telepet fenntartsa és megé»jen,mig a nemesitett magot vető gazda az elért többlet termésbői a felárat visszakapja. A nemesítő te.

ep 12 kat. iio»ü és családi részvénytársaság tulajdona. A telep nincsen különlegesen kezelve, mert a szántóföldek vi- j Dr. Szegő Szanatórium Abbazia. LSLM^Síá" Modem komfort. Folyó hideg és «eleg viz a szobákban. Valamennyi gyógyoirtd. Nincs orvoskényszer. Üvegezett íekvőcsarnok, tenniszpálya. Teljes ellátás 35 Urától. Elkülönített gyermekosztály a

z összes hygienlkus berendezésekkel felszerelve. Vizsgázóit gyermekkertésznő<. Modern testkultúra. Fekvő és erősítő kúrák. — Öt éven felttli gyermekek kiséret nélkü is, — Főorvos: Dr. st. Tomassich, belgyógyász és gyermekorvos specialista. 3:54-8 szonyajhoz ken áfkaimazkodma. A jó talajmüvelésre, műtrágyázásra, gyomirtásra és az lut&k tisztántartására fekteti a sutyt. A vetőmagvakat ne

m csávázza, hogy a kísérlet folyamán .kitűnjön a növény e lenállása a kő-, vagy porüszöggei szemben. Vet azonlban csávázott magvakat is összehasonlítás végétt. A kiserieti növények magvait szemenként vetik e' és a kiválasztott törzs növényeket keresztezés utján nemesítve," minden tövet külön szaporjtanak ei. A keresztezett növények majdnem minden nap megfigyeltetnek, az észrevételek feljegyeztetnek és a magfigyelésnél jónak talán tövek folyton tovább szapori tatnak, amíg vaggon tételek állanak elő. A keresztezett anyanövények között eleinte nagy különbségek vannak. Egyik tőnek zöldebb, barnább színezete, vékonyabb, keskenyebb a ie

vélzete, az árpánál pl. 2 és 6 soros tövek vegyesen állanak elő, a rozs eleinte még tompa, később 4 élüsége mutatkozik. Búzából cs^k magyar búzát használnak nemesítésre és jelenleg mintegy 1000 fajta ái kísértet alatt. A hatvan: neme

s-iei

t buZ"k a diószegi, tiszavidéki és somogyi J tarbuza fajtákból származnak. A diószegibői nemesitett tenyésztörzsek egyezer számnál kisebb számmai jelöltetnek, a tiszavidékibői származottak 1000—1999-ig terjedő számot viselnek, míg a somogyi tarbuzábói keresziezettek kétezeres számozásúak. Vaámenynyínéi a fagyáíóság, rozsda ellenállóság és a termőképesség kiváló. A hatvani nemesített búzák kisgazdáktói beérkezett adatok szerint 1921—26- években a régi gazdasági búzák 9.91 mm,, termésévei szemben 13.55 mm,. átlagtermést, í-tetyé 6 évi átlagban 3.64 mázsa terméstöbbletet eredményeztek. A hatvani búzák keresztezésére német búzákat egyáltalán nem alkalmaznak, ellenben az amerikai buja termékenyüiésüf búzák e2fen tulajdonsága a hatvani búzába átvitetik, hogy korai termékenyüíést, iheVe korai beéredést (érjenek ei, amit sűrűbb vetéssel is forszírozni kell. ; Korai vetésre legalkalmasabb a tiszavidéki búzából nemesített 1303. számú hatvani buza, me-ybői Holdanként 70 kg., későt vetésre pedig az 1206, 1211, 1212. számti búzák, amelyekből 85 kg. vetőmag vetendő ei. Különösen az előbbi korai buza nyerte meg a jelenlevők tetszését, meiybőt az uradalom 16 mázsás átlagterméseket produkál. A búzák gyakori megdűiésére való tekintettet a szalma szilárdságának tokozása egyik legfontosabb célját képezi a nemesítő telepnek. , I | A hatvani búzák vetésénél a vetőmag mennyisegére nagy gond fordítandó, mert ezzei mázsaszámra fokozhatjuk terméseinket, i"42tve tetemesen csökkenhet termesünk, ha figyelmen kivüi hagyjuk azt. Száraz időjárás esetén a nemesített buza nem fejtheti ki nagy mértékben a jobb bokrosodó képességét és megtörténhet, hogy az apróbb szemű gazdasági buza sürü vetése jobb terméseredményKút- és gépszivattyúk elismert megbízható kivitelben. Fürdőberendezési tárgyak, gőzfűtés és vízvezetékszereiés. o *c3 N «3 CÖ O T3 eS Q. QJ H fD 3 3 00 N T3 ££ *< C2 3* fD 3 QfQ •t n 3386 Irsay és Társa vasöntődeésgépmőh^^ n>ei jár,. míg ha a nemesített mag , kei-ő mennyiségben vettetik, lenti I átlagos terméstöbb»etre számítani j tehet. j A nemesített hatvani buza ki( váló sikértartalmát a tavaszi budapesti te

nyészá.íatkiállitás alkalmával mutatta be és magunk is láttuk, hogy a belől" készük tészta o-y vékony lapokra nyujta'ott ki, anijt írásra fektetve, azon a az tisztán olvasható volt. Értékes tarbuzákat is termei a tetep Dunántúli teiepén, és aki a poyvát értékeli és feihasznáim. tudja, az í-yent is beszerezhet ottan. Tavaszi buz,át keveset termejiek és ezt, mim járó búzát haszná ják. , • A rozs nemesítésénél a négy soruságra és négyé üségre törekednek. A korai 5,, a késői 21. számú, valamennyi kiváló. Az. őszi árpa nemesilésére kiváó gondot fordít a nemesítő 'te.ep és mivei a b^ál ítotf anyag az országra nézve mi.íiárdos értékkei ,bir, a telep teljesen be van bontva sürü bá ával, hogy a verebek kártételei ei.en védve legyen. Az őszi árpa a'apanyaga német származású 6 soros Viktória őszi árpa, melyet 2 soros hatvani árpával kereszteztek. Nagyon érdekes volt szemléim, hogy a keresztezett tövek között 2, 3, 4, 6 soros tövek is voltak vegyesen és az átmenetnél nem tehet tudni, hogy a végén hány sornál marad, pedig valamennyi tó egy apa es egy anyanövénytő: származik. A nemesített őszi árpávai 2—3 év mu-va jön a telep piacra. Különösen szépek a hatvani sörárpák, me.yCk a külföldi legjobb sörárpákkai felveszik a versenyt, sőt gyakran tui is szárnyalják azokat. Termésbiztonság tekintetében is fö'ötte átanak a külföldi fajtáknak... mert száraz tavaszunkat a magyar nemesitett árpafajták jobban bírják. Hogy a nemesíted hatvani árpafajták "kimondottan sör árpák, azt a tava-yi miskolci sörárpakiáhi ás is ígazo-ta, ahoi a döntő versenybe kerülő és a díjazott- árpák i gtöbbje nemesített hatvani árpavoX Az ereded nemea#UíU hatvani árpa a «Hanna» árpából egyedi tenyészkivá-asztás utján ál.ott 15.. Ez az ország minden ,részében kipróbált es bevált árpafajta elsősorban sörárpa, de takarmány árpának is termelhető, mert jóvai többet és- minőségre jobb termést ad, mint a közönséges árpafajták. Finom magminősége m^Jett bőtermő, szí.ára szatmáju, korán ésegyen.eiesen érő, szárazságot bíró. Kedvező termeesi viszonyok mellett termése kat. holdanként a 20 mázsát is túlhaladja. A nemesilett hatvani árpafajták részint áliamiag törzskönyvezettek, részint az Országos m. kir. Növénynemesitő Intézet áltai elismeri eredeti nemesített sörárpafajták. A legkorábban érő árpájuk «ptros lehefcetü», vagyis távolabbról nézve az árpa szakáta piros színezetű. (Folyt, köv.) ÉRTESÍTÉS. Van szerencsém értesitsni a n. é helybeli és vidéki közönséget, hogy lakatos műhelyemet Bethlen ucca 60. szám alatt megnyitottam, ahol minden a szakmába vágó mnnkákat, a. m.: épületlakatos és vasportálé készítését, tovibbá minden géplakatos mnnkákat a legpontosabban és a lrgjatínyosabb árak melleit vállalom. — A nagyérdemű közönség szíves pártfqgását kérve, — maradok teljes tisztelettel: llauszky Gyula lakatosmester