Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-08 / 104. szám
JSfYiRVlDEK. 1928. rgájus 8^. Házépítés miatt Liohtenberg Sándor cipőár uháza a volt üzlethelyiség mellett épült Bethlen uccai első barakba áthelyezve. Helyszűke miatt óriási készletemet mélyen leszállított árban árusitom! I I Gummitalpu vászoncipő la minőség 4 — P Divatpántos fehér vászoncipő 7'— P Bőrszandál szegezett talppal 36—42 sz.-ig 6"50 P Divatpantos és félfüzős fekete női cipő 14'— P Divatujdonságok állandóan érkeznek. Kimaradt pár női cipők, csak 35 és 41 szimok 8 10, 12 — P Női fekete és barna divatpántos la minősé? 18 — P Női divatpántos drapp és lakk cipók 20, 22, 24'— P Erős férfi kapcsos cipő 19, 20 — P Állandó occasió! A „Takarékosság" vásárló könyveire részletfizetéses hitelt nyújtok. Férfi divat félcipő lakk orral 22 — P Férfi d'vat kapcsos cipő lakk orral la 24 — P Női fonott divat szandálok 13, 15 — P Varrott talpú bőrszandalok, komod cipők, tennisz cipők, gyermek pántos cipők igen oleso* árban. Minden cikk igen olcsó árban ! " 2921 A francia-magyar közeledésről. Irta: Straky Henrik. A honi sajtóban, meg a külföldi lapokban is pengenek mostanában hurok, amelyek halvány franciamagyar közeledésről zengenek. E ködös és mghatározatlan francia frontváltozás lelki rugóira utalnak a gallok és germánok egyaránt. A frankok a két nemzet régebbi kapcsolatairól szólnak s a közeledés magyarázatául sokkai több érzelemfonalat szőnek, mint amennyi értelemhurt pengetnek. Látva ások diadalivet Párisban, amely nemcsak a franciát, hanem az idegent ; is mindenütt a gloárnemzet négi , dicsőségére figyelmezteti, hallva a Napoleon c. fi'm előadása közben a «MarselIaise»-nak lelkes éneklését több ezer francia torokból, a közeledés i yen magyarázatát Pári; lelkéből fakadónak látom. E nemzet páratlanul büszke a régi dicsőségére és bármely emócióhangulattó 1 könnyen ragadtatja el magát. Ilyen tények mellett talán nem érdektelen dolog e halvány közeledés lelki motívumait Párisban élő ridegebb észemberek, német liptudósitók prizmáján keresztül is szem lé-ni. Ezek szerint érvényesülésért kezd küzdeni Párisban egy olyan szellemi irányzat, amely hazánk mai állapotát igazságosabban akarja megité.tetni a francia közvéleménnyel. Ez némileg nyilvánult már a Népszöveís *g utolsó márciusi ülésén. Iiyen hha'hgöln ir ma már gyakran a párisi sajtónak azon resze, amely nem régen még csak hideg pillantásokkal fordult eflénk. Hevülő lelkesedő emberek ezt a ránk nézve kedvező változási bizonyára Rothermene munkája cso dás eredményének hajlandók minősíteni. Ezáltal túlzásba esnek, jóllehet az angol államférfinak a tevékenysége olyan érték, amelyet j a ma embere alig tud kellően érté- •* kelni. Ennek igazi értéké- a történet távlatából visszatekintő későbbi historiku :ok, fogják igazán igazán méltatni, akkorra ennek kézzel fogható sikerei lesznek. A leghatásosabb propagandaeszköz a világon a meggyőző té.iy. Ezeknek tárháza ál' a nemes lord rendelkezésére, ezek hatni fognak. Ezeknek igaz voltáról mindenki meggyőződhet, ha tanulmányozni fogja a Duna medencének a {(árpátok és az Adria között lévő részét. A lord felvilágosító munkájának igazi eredmé lye ma az, hogy minden elfogulatlan, a szellemi nagykorúságra jogcímet formáló politi'ius belátja azt, hogy a trianoni szerződés a nepjogok szemé metlen arcú'csapása. E szerződés megkötése óta olyan változásokon ment keresztül Európa és hazánk, hogy Magyarország európai értékbecsén a franciák kénytelen-k korrekturát végezni. Ez a magyarázata a halvány közeledésnek. A francia politika mindig igyekszik tisztánlátó lenni é; s sjgorü következtetéseket vonni. Ámde, ha a praemissák rosszak, akkor a konklúzió csak gyatra lehet. Ilyen hibát lát be lassanként a gan politika. A trianoni tárgyalások idején két hamis feltételt álli ott fel Páris, amelyeknek eredménye két gyatra zarótételben kezd kibontakozni. Az egyik feltétel szerint az önálló Magyarország jelentéktelen politikái egység lészen. A másik hamis praemissa szerint Németország örökellensége a franciáknak; ezzel az állammal tehát lehetetlenség a tökéletes kibékülés. Ezért ezt az államot tönkre kell tenni, am£nynyire csak lehet. Ebbő 1- az a következtetés vonatott le, hogy kell teremteni fejlődésképes államokat, a melyek feltétlen hívei lesznek a ^Ji Sjg 7TS ss 7§) 7§) zü 71) vg? _sgj UTALVÁNY. A „Nyirvidék" ezen utalványának birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban Szerencsés esetben 6 levelezőlap nagyságú művészi fényképet készit a nyerőről Csépány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. Telefon: 4-56.) teljesen díjtalanul. Ezen utalvány bármely felmutatójának ugyanezen műteremben 9 pengő helyett 4 pengőért készítenek 6 levelezőlap nagyságú művészi fényképei. francia hatalom körnek. Ez az elgon dolás.fett szülőanyja a nagy utódállamoknak. A számítás valószínűnek tűnhetett- Amint minden számtani eredmény rossz, ha a feltevés téves, ugy alakú' itten is az eredmény. Erőszakosan, mesterségesen lehetett államalakulatokat teremteni, de ezeknek igazi életerőt kölcsönözni nem sikerült. Enélkülezek értéktelenek, nem támaszpi'lérei a francia hatalomnak, amiért el kell fordulni tőlük és más oszlopok után nézni. A franciáknak az utódállamok életképességébe vetett hitét először az angolok ingatták meg, amennyiben ez elé akadályokat gördítettek az által, hogy sem az újdonsült Jugoszláviának, sem Románjának hitelt nem folyósjtot ak. Tet ék ezt azzal az indoko'ássál, hogy ez államalakulatok előbb konszolidálódjanak és ébresszenek bizalmat maguk iránt London pénzpiacán. Amilyen mértékben — az uj barátok értékét illetően — kezdett inogni a franciák bizalma, olyan arányban kezdték belátni azt, hogy tehetséges a megegyezés, a békesség a németekkel. Szomszédos államok lévén, a gazdasági szükségszerűség is rávitte a két nemzetet a közeledésre. Az utódállamok érdekei több izben keresztezték a francia érdekeket, ez is hüsitőleg hatott a meleg elméleti barátságra. Ezek az államok máshonnan pénzt nem kaptak, a franciák voltak kénytelenek kölcsönözni az uj barátoknak. Amikor azután bekövetkezett 1 a frank katasztrofális zuhanása, bizony a barátok fizetni nem tudtak. Páris hitelért Washingtonhoz fordult; itt kinos órákat kellett á'élníe a francia követnek, amikor az amerikai hitelező, minduntalan a bizonyos «áIlamok»-nak tett pénzügyi áldozatokkai traktálta, mielőtt valamit is hitelezett volna. Ez is hideg zuhany volt a forró barátságra. A reánk vonatkozó feltevés, a mely szerint hazánk jelentéktelen politikai egység lészen, szintén tévesnek bizonyult. Párisban figyelték történetünket Trianon óta. Láttak itt zavarokat, szenvedést; ezek nyomában pedig romokat. Azután látnak a romokon csodás ujjáépülést, amely az előitéletnéiküli külföldi mértékadó tínyezők csodálatát váltja ki. Látják azt, hogy más európai nagyhatalom vezetőférfia őszinte rokonszenvvel közeledik Magyarországhoz. Tehát Magyarország nem jelenté iteten politikai egység, hanem értékszám Európa merlegén. Ez az állam állandó jellegű kormányzatával tevékeny részese lehet Európa ujjáéoitésénfek. Biztosabb támasza a fiüntií hátalomkörnek is, mint az uj barátok. Ezért kezd felénk ís tekinteni Páris. Franciaország kezdi belátni azt, hogy hazánk a megcsonkítás áttai, nem lett jelentéktelen politikai egység, hanem maradt, ami volt akkor, amikor a Kárpátoktól az Adriáig terjedt, azaz a nyugati kultura védőbástyája a keleti barbársággal I szémben. Azért ezt az államot ismét • igy kell értékelni! Bangha Páter mondja az ünnepi beszédet a nyíregyházi kongregációk májns 16-1 Mária ünnepélyén. (A »NyirvidéK« tudósítójától.) A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett Lisfeuxi Kis Teréz pártfogása alatt álió női kongregáció és Szent Alajos Pártfogása alatt álló áljami tanító képző intézeti kongregáció május 16-án, szerdán este 8 órakor a Korona szálló nagytermében Mária ünnepélyt rendez. Beépődij nincs, ónkentes adományokat azonban a kongregáció céljaira köszönettel fogad a rendezőség. Az ünnepély műsora a következő : 1. Fogadalmi dal". "Énekli a z áü. tanítóképző intézet kongr. énekkara. 2. Megnyitó beszéd. Mondja : Énekes János pápai prelátus, kanonok. 3. Lisieux-i kis,Teréz utolsó költeménye: Miért szeretlek oh Mária? Szavalja: Salzmann Piroska. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: t Bangha Beia S. J5. Éhek Lisieux-i kis Terézhez. Előadja az áfl. tanítóképző intézet kongr. énekkara. 6. Chopin: 2. Nocturne. — Schubert: Moment musicai III. Zongorán előadja : Racsek Margit „ 7. Finta Sándor: Uj Mária ének Szavalja: RossziK Gyula m. é. tan. jei. 8. Koudela Géza dr : Bucsus ének Máriához. Magyar Miatyánk. Énekli: Vitéz dr. Mészáros Edéné, zongorán kiséri: M ay e r Lipótné. 9. Záróbeszéd. Mondja: Krüg £r Aladár dr. országgyűlési képviselő. 10. Kongregációs induló. Énekfi az á'lami tanitóképzőfnfézet kongr. énekkara. 20 KÖTET TELJESEN HIBÁTLAN Révai Nagy Lexikon jutányos árban eladó. Érdeklődők forduljanak a szerkesztőséghez d. e. 11 tői 3-ig.
