Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-06 / 103. szám

Nyiregynáza, 1928. május 6. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 103. szám. Előfizetési érak helyben és vidéken: Kfy Mra 2'SO pengő. Negyedévre 7*60 pengő. XMteztTiMlóknek éa tanítóknak 20»/« engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főazerkeaztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Falélőa saerketztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talefon szám 139. Poséachequa Kéziratokat nem adunk vissza. Hitelviszonyok. A „Nyírvidék"' számára írta : DetlCZ Akos min. tanácsos, országgyűlési képviselő. Általános a panasz a hitelviszo­nyok kedvezőtlen alakú íása miatt. Pénzünk stabilizálódása után a fe­szültség, ameiy e téren fennállott, lassan engedett, később azonban küi'föidi hatásra, különösen a német pénzpiacon lejátszódott események miatt, ez az enyhülés megakadt, tovább nem fejlődött. Az emelke­dő gazdasági konjunktura, a nagy verseny, zálogleveleink el bérezésé­nek több hónapig tartó stagnálá sa már a mult év tavaszán a kamatté­telek emelkedésére vezettek. Bel­földi tőkeszegénységünket a kül­földről beáramló jelentékeny iiosz­szu és rövidlejáratú hitelék jótéko­nyan kiegészítették és elősegítették a fokozódó termelés hiielszükségle­teinek kielégítését. A Magyar Nemzeti Bank jelenté­se szerint az eímuít évben hosszú fejáratu kölcsön alakjában körül­belül 240 millió pengő, rövidlejá­ratú hitei formájában pedig mint­egy 130—200 midió pengő vétetett igénybe. Ez a nagyfokú eladóso­dás, ameiy szerves összefüggésben van küíkéreskedefmi mérlegünk passzivitásával, arra mt, hogy az adósságcsinálássai legyünk óvato­sak és a külföldi 'kölcsönöket, lehe­tőleg jövedelmező befektetésekre, hasznos beruházásokra vegyük igénybe. Reméljük, hogy a mult év őszén kezdeményezett takarékossági pro­paganda tovább folytatódik és nemcsak a fogyasztóközönség mér­sékli luxusigényeit, hanem az ipar és kereskedelem is figyelembe fog­ja venni azt, hogy már több mint 9 éve kiszakadtunk a monarchia 53 milliós fogyasztó területéből, ami­Sor a közös vámteru etrői való meg­rendelésnek nem volt olyan jelentő­sége, mint most van. A mai vámha­tárok között más az osztrák és a cseh import Súlya és utóvégre nem j ken okvetlenül mindent Bécsbői, vagy Prágából rendelni. A mostani magas kamattételek miatt elsősorban mezőgazdaságun­kat fenyegeti krízis. Az olyan drága pénz, amelyet különösen a vidéki takarékpénztárak, váltó ellenében bocsátanak gazdáink rendeíkezé. sére, versenyképes, racionális ter­melés céljaira alig afka.'mas. A leg­alább 9—9.5 százalékba kerüfő, hosszúlejáratú jefzá'ogkölcsönök is csak a legnagyobb óvatossággal vehetők igénybe, ha cSak a gazda eladósodni nem akar. A mi kamatviszonyaink alaku­lására természetesen a nemzetközi pénzpiac ís befolyással van. A nem­zetközi kamatviszonyok az évi 'át­lagban csökkenő tendenciát mu­tatnak. Igen érdekes ennek a je­lenségnek megfigyelése a vííágieg­eiső pénzpiacán, a newyorki érték­tőzsdén. A newyorki átiagmdex, ameiy fiz íegefsőrendü vasút, tíz másodrehdü vasút, liz ipari vál­lalat és tfz közüzem kötvényeinek árfoíyamát regisztrálja, 1926. elején 93.82-őn, 1927-ben és 1928. ele­jén 99.48-on állott. — Érdekes szimptóma, hogy a hosszúlejáratú hitelpiac olcsóbbodása, amely ren­desen ipari depresszió idején Je­lentkezik, az elmúlt évben, ameiy Amerikára nézve arányfag igen ked­vező gazdasági év volt, tovább foly­tatódó', t. A jelek arra mulatnak, hogy az.amerikai bankok is mindin­kább megbarátkoznak a haszon csökkenésével. Egyébként szinte fé­lelmetesek azok a számok, amelyek az amerikai tőkepiac teljesítőképes­ségéről nyilvánosságra jutnak. Az Egyesült Államokban 1920-ban a z összes tőkekibocsátás 3.6 milliárd dollárra rúgott, 1922-ben már 4.3, 1924-ben 5.6, 1926-ban 6.3,1927" ben pedig 7.7 milliárd dollárt tett ki. Ezekbői bennünket eTsősorban azok a tőkekibocsáfások érdekei­nek, amelyeket az Egyesült Államok a külföldnek nyújtottak. E kibocsá­tások összege 1920-ban még kö­rülbelül 400 mil.ió pengő dollár volt, 1924-ben már meghaladta az 1 milliárd dollárt, 1927-ben pe­dig 1.5 milliárd dolláron is felül emelkedett. Amerikával szemben természete­sen az angolok folytatnak SZÍVÓS küzdelmet korábbi 'világbankársze­repükért. A mult évi szénkrizis óriási bajait az angol piac már nagyjában kiheverte és így tőkéi exportálhat. Amig ez az angol tő­keexport 1920—1922-ben megegye­zett a newyorki exporttal, addig az utolsó 3 évben a newyorki börzén több mint kétannyi kü-lföídi köl­csönt bocsátottak ki, mint London­ban. Reméljük, Hogy e két hatal­mas tényező versenye a külföldi kölcsön feltételeinek további ol­csóbbodásához fog vezetni. Az európai pénzpiacok között mi­reánk a nemetországi pénzpiacok vannak legnagyobb hatással. Tud­juk, hogy a kamatszint 1926-ban csökkenő volt, ami 1927-ben nem fofytatódoit, mivel igen erős pénz­szűke jelentkezett. Ezéri a Reichs­bank az 5 százalékos kamatlábat 1927-ben 6 százalékra, majd 7 szá­zalékra volt kénytelen felemelni. A berlini napi, havi-pénz, lombard­kamatláb es áruváltó évi átlaga egy év alatt "5.6 százalékról" 6.2 szá­zalékra emelkedett. A német" gazda­sági elet 'lendületes konjunkturális évre tekinthet vissza. A német kon­junktúrakutató intézet ugyan oda­nyilatkozott, hogy a német gazda­sági aktivitás maximumát csaknem elérte, hanem a folyó év'februárjá­ban ezt a maximumot UH is fepte. A jelek arra mutatnak, hogy erős rázkódta'íásfór nem ke.'l firtanunk és a már meglévő gazdasági 'feszült­ségek fassu levezesse várhatg. Hazánkban a Magyar Nemzeti Bank a 6 százalékos bankrátát az egész évben tartotta. A jegybank általában több, mint a félévei meg­növekedett váltóáílománnyaj ren­delkezett a mult évben és a ma­gánbankok is jelentősen megduz­zasztották váltó tárcáikat és az adósok számláit. A Jegybankkal szemben felpana­szolják, hogy közvet.en benyújtás­ban nem honorálja a gazdavaltó­kat, elfenben a fegkisebb kereske­dőnek is, ha az bejegyzett cég, közvetlenüf nyújt "hiteit. "Tény az, feogy a bankstatumok szerint á [egy bank általában csak olyan váltót számitolhat le, amely kereskedelmi üzletből származik, legkésőbb há­rom hónapon belül Tizetendő es rendszerint három, de legalább két, a banknál fizetésképesnek ismert, kötelezett aláírásával van ellátva. A Jegybank gyakorlatában alig'for­dul efő az, hogy cég közvetlenül nyújtson be váltót, 'azt mindig pénz­intézet mutatja be, mivel a gi­ráns, rendszerint pénzintézet. A Jegybank mezőgazdasági célokra kivételesen 3, de legföljebb 6 hónap alatt fizetendő vá.tót is Te'számitoi, ha a váltókötelezetteknek legalább egyike mezőgazda. A gyakorlat "te­hát egy-két "kivételtől eltekintve mind a két esetben ugyanaz, ha a forma más is, a lényeg azért mégis egyezik. Hiíelé.etünk konszolidációját szolgálnak kétségtelenül" az i.'Ietékes pénzintézet; vezető-körök, ha ? pénzügyminiszter ur bölcs taná­csát mielőbb megszívlelnék és fú­ziók utján járulnának hozzá ma­gának a hiteléletnek megjavításá­hoz. Bécsben például a vezetőban­kok számát négyre redukálták, ameiy körülmény Bécs kétségtele­nül még mindig igen jelentékeny bankán tevékenységének megerő­södésével járt. Meg vagyok győződve, hogy a pénzügyminiszter ur nálunk is mihamarább megtaláfja a módját annak, hogy közgazdasági' éle­tünknek ezek a -fontos tényezői — autonómiájuk fenntartása mellett ofyképen á'littassanak be a hitel­élet szolgálatába, hogv ugy a bei, mint a külföldi közvéleményt egy­\ aránt kielégítsék. mMtcowi ,A Magyar Földrajzi Társaság tagjaihoz! Nyíregyháza város közönségének lii^s üdvözletét tolmácsolom és a magam nevében is köszöntöm a Magyar Földrajzi Társaság okta­tásügyi szakosztályának váro­sunkba érkező tagjait és vendégeit. Nagyon jól esett az a figyelem, hogy vándorgyűlésük helyének ki­választásánál városunk iránt fordult szives érdeklődésük, hogy itt a Nyírségen meglássák ezt a fiatal, törekvő, összetartó érzésű várost, amely, legyenek meggyőződve, hogy mindnyájukat a legnagyobb szíves"éggel és rokonszenvvel fo­gadja. Különösen azért érékes reánk nézve az önök látogatása, mert a magyar földrajz tanároknak oly te­rületük és anyaguk van, mint s-. ni i­nek az országban, mert az önök kezében van a jövendő, amelyet olyan erőssé, türővé és önfelá'dozc­vá tudnak formálni, amilyenné óhajtják. És a magyar tanárok azok, akik minden egyes összejövete'ükön a régi, tiszta nemzeti érzés gazdag­ságát mutatják. Kívánom, hogy érezzék magukat jól itt közöttünk Nyíregyházán. Nyíregyháza, 1928. május 5. Dr. Bencs Káh'Mn m. kir. kormányfőtanácsos polgármester^ Olcsó pünkösdi diva t sláger cipők ! | Női szandálcipők legújabb divatszínekben, lonott , 12 80 pengő Női fekete félcipő, pántos és fűzős, lakk diszitéssel 14.80 pengő Női divat szines pántoscipők Bés és drappszin, tarasokkal 1Q 8 0 23 8 0 ­pengő pengő Férfi fekete fűzős cipők erős, tartós minőségben IS' 8 0 pengő Férfi divat félcipők legújabb formában 80 pengő 23 Nci seJyemflór harisnyák 2'98 pengő. — Női liszta selyem harisnyák 5'50 pengő. — Ferff divat csíkos zoknik 1 25 pengő. Több ezer pár női, férfi és gyermek tavaszi és nyári cipőujdonságok érkeztek remek választékban Benűdekffyhez, a HUtlgjáfiöl CÍpÓárUlláZb8, Nyíregyháza, Zrínyi I ona u. 5. 2844 Telefon szám: 195. Szíveskedjék kirakatainkat megtekinteni! Telefon szám: 19á._ _ Egyes szám ára 16 fiiiér.

Next

/
Thumbnails
Contents