Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-27 / 120. szám
Nyíregyháza, 1928. május 27. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 120. szám. glfifizoteeí érák helyben ia vfdtktn: ügy Mre 2N50 pangfi. Negycdévr* 7-60 pengő. ®fc*feutvi*»14luiek 4s tanítóknak 20*/* engedmény. Alapította JÓBA ELEK F0ax«rkMztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. F*!niő» U*rk**zt6 : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal; SZÉCHENYI-UT 9. SZÁ.VL Telafon azím 139. Fostachequa Kéziratokat nem adunk vissza* Magyar Pünkösd. A .,Nyirvidék" számára íria : Őr. Szabó LáSZlŐ, egyetemi magántanár. A Szentlélek reánk szállásának sem örülhetett volna jobban Magyarország katolikus közönsége, mint a bibornok-hercegprimás ama bejelentésének, hogy 1930-ban Szent Imre herceg halálának kilencszázadik évfordulóján az egész világ katolikusainak zarándok csapatai ei fognak látogatni 'hozzánk. — Azok, akik e nagy dologgal szemben a legvérmesebb reményeket táp látták, már arról beszéltek és irtak, hogy a pápa jubileumi «szent évet» engedélyezett Magyarországnak, hogy nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lesz Magyarországon g stb- és e híresztelésekkel kapcsolatban mindenkinek az jutott az eszébe, hogy a tervezett kathoíikus ünnepségek jelentőségükben és hatásukban felülmúlják még Lord Rothermere magyar-barát akcióját is. — Ez a ómagyar pünkösd!» — A Szentéiek ujbói le fog szállni az Egekből és megvilágítja annak a sok idegen népnek az elméjét, ameiy népek elküldik majd zarándok csapataikat a széttépett Magyarországba! Nem lesz baj, hogy nem fogják érteni a nyelvünket: a Szentféiek kegyelme révén nyomorult helyzetünket, szenvedésünket és reménytelenségünket mindnyájan meg fogják érteni! A hercegprímás szükségesnek tartotta, hogy az újságokat figyelmeztessék e reménykedések túlzott voltára: nem fesz «szent év», nem fesz nemzetközi Eucharisztikus Kongresz szus, csak éppen megünnepeljük Szent Imre halálának 900-ik évfordulóját és erre meghívja a prímás a világ katholikusait. Azonban már ez is óriási jelentőségű do'og, mert nincsen olyan civilizált nép, ame'ynék kathofikusai ne lennének és nem lesz olyan nép, mely a Szent Imre ünnepségeken ne képviseltetné magát. Egészén kétségtelen, hogy négy hónapon át szakadatlan lesz az idegenforgalom áramiása. £s ezutta' nem kíváncsi turisták jönnek, hanem olyan emberek, akiket a íéiek legmélyén lakozó szent érzelmek, vallási érzések hoznak ide egy oly hangulatban, melyben annái inkább testvéreket fo£ nak látni bennünk, .minél iinkább íátni fogják, hogy «bajban vagyunké A világon nincsen nemzetközibb intézmény, mint a katho*ikus egyház. Szervezetei ugyanazok mindenütt és ugyanazon célok felé törnek a világon, mindenütt. Semmi kétség nincs a z iránt, hogy a Mária Kongregációktól 'kezdve a vadházasságok ellen küzdő Regisi Sz. Ferenc Egyesületekig, a katolikus szervezetek százai és százai adnak egymásnak találkozót a Szent " Imre centennárium alkalmából összehívandó nemzetközi összejövetelükön. Itt lesznek tehát az idegen népek tömegei s a legjobb érzésekkei eltelve, az igazság befogadására legalkalmasabb lelkülettel fognak közénk jönni. Egy tanulságot azonban jó előre le kelf vonnunk Lord Rothermere 4 Gyáriparunk és a vámtarifa. á „Nyírvfdék" számára írta: Eerrmann liksa kereskedelemügyi miniszter. fiának látogatásából. Ennek a látogatásnak az adta meg a nagy jelentőségét, hogy előkelő vendégünk nemcsak Budapestet nézte meg, hanem az országot is. A 'Szent Imre centennáriumot nem budapesti, hanem országos ünneppé keh tenni. Nem fesz elég, ha minden városban rendeznek egy-egy helyi ünnepséget. A nagyobb városoknak már most, jó előre meg kei] tenni az előkészületeket arra, hogy a nemzetközi jehegü ünnepségek is decentraíizálódjanak. Minél többen látják majd a világ minden tájáról ideseregíő kathoükusok közül a magyar vidéket, nemzeti szemponlből annái több erkölcsi eredményt várhatunk a Szent Imre centennáriumtói. SzáHja meg tehát a Szentlélek a rendezőket és szállja meg az ország nevezetesebb városainak vezetőit is, hogy két esztendő 'm'uiva, a világ népeinek idezarándoklásakor igazi »Mbigyar Pünkösdöd ünnepelhessünk, 'melyben részesül az egész ország. Hiszen a csüggeteg magyar lelkekre ugy ráfér mar egy kis ünnep! — TB go mmtfl Bizonyos sajnálkozással vettenJ észre, hogy a parfamenti 'tárgyalások folyamán vehemens támadások indultak meg, küfönösen a "gyáripar ellen. Ugy áhították be a dolgot, mintha az elzárkózottság, ameiy megelőzte a vámtarifa életbeléptetését, tisztán és kizárólag a gyáripar machinációira "fett volna visszavezethető. Ezt az okoskodást elfogadni nem tudom: Emlékezzünk csak vissza azokra a szomorú körülményekre, amelyek a háborús és a háború utáni diőket gazdasági szempontból is jellemezték. Az elzárkózottság megvolt, de nem a gyáripar machinációi következtében. Emlékezhetünk, hogy amikor már lezajlottak a forradalmak, micsoda inség volt a nagy városokban. Ez a háború okozta inség vezetett az elzárkózottságra. Mikor aztán rohamosan esni kezdett a valutánk és átéltük az infláció öszs zes keserveit teljesen lehetetlen Volt a forgalmat szabaddá tenni, de nem azért, mert ezt a gyáripar akadályozta meg, hanem azért, mert az elzárkózottság a másik oldalon is meg volt. Pénzünk nem ért semrriif és áttértünk a primitív cserekereskedeimi forgalomra. Akkor az államnak azokkal a készletekkel, amelyek még rendelkezésre állottak, gon doskodnia "keheit arról, hogy beszerezzük a Zokat a cikkeket, amelyekre okvetlenül szükség volt. Ez volt a gazasági elzárkózottságnak oka, rtem pedig a gyáripar" egyoldalú érdeke. Amikor ezek az események igy zajlottak' te, ennek egyetlenegy örvendetes következménye volt, az, hogy textiliparunk erősebben tudott fejlődni. Ez körülbelül áz egyedüli jó, amit ezekről a szomorú időkről el lehet mondani. Odakinn már ezt a kis fejlődést is rossz szemmel níjz-*' fék és csirájában igyekeztek ezt elfojtani. Az a föltevés, hogy Ausztria, Csehország és Németország . azért, mert nem kaptak Magyarországból annyit, amennyit ez normális körülmények között áthatott vo'nja és hogy ők ezért változtatták meg, vagy akarják megváltoztatni gazdasági élesük struktúráját; ez a föltevés éppen állhat meg! Sajnos, mi egész termeiésünkke.', nem vagyunk eíég erősek ahhoz, hogy ezeknek az államoknak szükségletét elláthassuk. Németország Amerikából szerzi be a gabonát és valóban, nem tudom elképzelni, hogy Magyarország elzárkózó ttsága miatt térne át az ő agrár termelésének erősebb propagálására. Ellenkezőleg! Egy olyan folyamat van indulóban, ameiyet károsnak tartok az országra, de károsnak tartok arra az ideára is, hogy Európának egységes frontot kell alkotni az ő szerencsésebb konkurrensével szemben. — De politikai, részben katonai és bizonyos gazdasági meggondolások nem utolsó sorban a kereskedelmi mérlegeknek a kérdése viszi rá az áhamokat, hogy gabonát és mezőgazdasági terményeket ott is termesszenek, ahol azelőtt, erre nem is gondoltak. Csak nem lehet azt mondani, hogy az Olaszországban a gabonáért megindult rípgy harcot a mi szegényes, vergődő iparunk vál totta voina ki. — Vagy vegyük Ausztriát, Ausztria megkötötte ' velünk a kereskedelmi szerződést, amely mezőgazdasági szempontból efég tűrhető s ipari szempontból szintén elfogadható. Ez a szerződés már abban az időben köttetett meg, amikor autonóm vámtarifánk volt. És mit látunk? Annak eÜenére, hogy ugy, ahogy megvoltunk, most egy politikai áramlatnak befolyása alatt, áttérnek a mezőgazdásági termefésre, de nem azért, hogy bosszút álljanak a mi gyáriparunkon hanem azért, hogy önállósítsák magukat olyan módszerrel, amelynek megítélése természetesen rájuk tartozik, amelyet azonban én egészségesnek nem tartok és amely ef.ehtétben áh azzal a gróf Kanii^féle eszmével, hogy koncentráiníkeli az európai gajzdasági erőket az egyéb versenyek leküzdésére. Azt hiszem, hogy mikor így áh a dolog, abszolúte igazságtalanság az, ha minden ódiumot a gyáriparra •láritanak és ugy állítják be a dolgot, mintha még a sokat támadott vámtarifa is, az ipar érdekképviseletének egyszerű dekretálása lett volna. — Hiszen ez a kérdés már többször szóbakerült; lényege mégis az, hogy bár ellenzés voit agrárkörök részéről, ez az autonóm vámtarifarifa, hosszadalmas tárgyalásokon, tárcaközi 'értekezleten doigofctafott ki, átment az összes törvényes retortákon. Azt senki sem állítja, hogy akármilyen emberi alkotás hibanéiküíi és öröktartaftnu lehet. Ha vannak korrigálandó pontok, azokat kikeli Siesse pünl ösdi divat sláger cipők! Nöi szandálcipök legújabb divatszínei-ben, fonott 12' 8 0 pengő Női fekete félcipó, pántos és fűzős, lakk díszítéssel •80 pengő í Nöi divat szines pántoscipők ? Bés és drappszin, farasokkal hfl 8 0 .23 8 0 pengő • Férfi fekete fűzős cipők erős, tartós minőségben perigo IS' 8 0 pengő Férfi divat félcipők legújabb formában 80 pengő 23 Női selyemflór harisnyák 2'9S pengő. — Női tiszta selyem harisnyák 5"50 pengő. — Ferff divat csíkos zoknik T25 pengő. Több ezer pár nöi, férfi és gyermek tavaszi és nyári cipőujdonságok érkeztek remek választékban BenedehfPyheK, e. Hungária Cipőáruházba, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 5. 2844 SsiTeakedjék kirakata ink^t megtekinteni! Telefon szám: 195. Telefon szám: 195 Egyes &áps ára 16 fillér. •••
