Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-25 / 118. szám

május 25. JSÍYÍRYIDáK. 3 Ott voft ezen lélekemelő hazafias ünnepélyen a közönség aprajanagyja s létekben, szivben megerősödve, azzal távozott, hogy nincs messze az idő, amikor az'efcelett mag sudár fává nő s megcsonkított drága hazánk újra nagy, boídog és haíafcnas fesz. A nyíregyházi honvéd helyőrségi tisztikar Yivóversenye (A Nyirvidék tudósítójától). A nyíregyházi honvéd helyőrség tisztikara május 20-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel rendezte meg szokásos évi vivóversenyét az ev. Kossuth reálgimnázium tornatermében. A versenyen a tisztikar teljes számban megjelent. A zsűri elnöki tisztének betöltésére Rónay Jenőt kérték fel, aki a zsűri tagjaival szakszerűen látta ei a bíráskodást. A versenyben résztvevő tisztek fegye'nve^tten vívtak s igen sok siép akciójuk adott alkalmat a tetszés nyilvánítására. A vivóverseny eredménye a következő volt: 1. Fekete főhadnagy, 2- Csűrös százados, 3. Győrbiro főhadnagy, 4. Győry főhadnagy, 5- Padagi főhadnagy. A vivóverseny győztese é; második helyezettje Zágoni Dezső testneve ési tanár vivóiskolában treníroz a tavasz óta. Egy levente megsebesült.{ (A »Nyirvidék« ludósitójáfói.) Vicsosán János váliaji levente a gyakorlótér melletti szőlőben egy pisztolyt taláít. Nézegetni kezdte, de alig nyúlt hozzá, a pisztoly elsüU és átlőtte balkeze fejét. Az Erzsébet kórházban ápolták. Halálos szerencsétlenség az orszagaton. (A »Nyirvidék« tudósítójától) Kovács Antal nyiríbrányi lakost az országúton elragadták lovai. A száguldó szekér kivetette az íbrányi fölművest, aki az útra zuhanva súlyos sérüléseket szenvedett. Behozták az Erzsébet kórházba, ahoi néhány nap m'ut'va meghalt. A vizsgálat megindult. Most kerültek elő az öszivásáron lopott holmifc. Jelelkezzenefc a károsultak ! (A »Nvirvidék« tudósítójától.) A kállósemjéni csendőrörs kinyomozta, hpgy egy Pataki Istvánné nevű ottani 'fctkos a nyíregyházi őszi vásárból sok értékes holmit lopott össze. Igy különféle ruhanemüeket. A lopott tárgyak a Kállósemjéni örs néi tekinthetők meg. ELEGÁNS az Ujságboltban Mindazoknak, kik felejthetetlen drága jó férjem és édesapánk elhunyta alkalná val részvétükkel fájdalmunkat enyhítették, ezúton mon dunk köszönetet. özv Kusnyerik Sámuelné és gyermekei. Nyíregyháza az .Erzsébet liget mellett 1500 négyszögöl területet ad a felépítendő gör. kath. szeminárinm céljára. Az 1912-ben felajánlott 250.000 aranykorona hozzájárulást ma mar nem tartja méltányesnak a város és a segélyösszeg ügyében nj tárgyalást kér (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város képviselőtestülete jelentős határozatot hozott a gör .kath. püspöki palota és szeminár

;um, vala

mint az "állami "tanító képző kérdésébeen. ismeretes, hogy a kultuszminiszter felhívta a várost az 1912-ben nagylelkűen felajánlott 250.000 aranykorona valorizált kifizetésére továbbá az építkezésre alkalmas telek birtokba adására. A város a felhívás elől nem térhetett ki, tárgyaíta azt a tanács, tárgyalták a szakosztályok, mig végre most a képviselőtestület is foglalkozott vele. A kérdéshez a képviselőtestületben nem szólt hozzá senki, a tanácsi javaslatot változatlanul elfogadták. A város készséggel átengedi a gör kath. központi epületek céljára szükséges telket, de nem a Káro'yi-téren, ahol annak idején a 300 négyszögöles telket a püspökség céljára kijelölték, hanem az Erzsébet-liget mellett, itt nem is 300 hanem 1500 négyszögöl területet ajánl fei a város, szép nagy telek, amelyen felépíthetők a központi épületek. A telek nagyobb, de értéke nem, mert a Károlyi-téren felajánlott kisebb telek négyszögöle 50 pengőt, az Erzsébet-ligetnél felajánlót,. nagyobb lelek négyszögöle 16 pengőt ér. A telek tehát megvolna, tehet mire épiteni, de hogy is vagyunk a 250,000 aranykorona hozzájárulással. Ezt bizony a város ma nem képes csak ugy máról-hoinapra kifizetni, vaforizáltan, inkább megkisériiaz ujabb tárgyalásokat. Persze alaposan irieg keli okoma a városnak, miért nem fizet, amikor LIANE HAID Slezák Leó Syd Chaplin Alfréd Abel Rin-Tin-Tin 1912-ben olyan .gavallérosan megajánlott. Először is azt mondja: nem fizet, mert községektői semmiféle tartozás nem követelhető válori. záltan. Azért sem fizeti" ma a varos a 250.000 aranykoronát, mert felfogása szerint ez annak idején a gör .kath. egyház palotáján lévő teher elhárítására kellett s ma már ilyen teher nincs az épületen. I£y a város felfogása szerint ma már" nem méltányos a nagy hozzájárulás követelése. Hangsúlyozza a város, hogy nem zárkózik ei ma sem az építkezéshez való hozzájárulástól valamelyes se. gély formájában, de erre vonatkozólag ujabb tárgyalást tart szükségesnek. Érdekes a határozatnak az a resze, amely garanciákat kér arra a

z esetre, ha, a püspökséget hinnék Nyíregyházáról. Valószínű-ég a hájdudorogiak mozgalma sugallta a határozatnak ezt a részét. Nyíregyháza jói tudja, hogy Hajdudorog milyen határtalanul nagy áldozatra képes a püspökség odáhelyezéséért s máns tekintélyes vagyont ajánlott fei é"rre a célra. Érdekes a kérdésnek az áfianu tanítóképző-intézettéi vkló kapcsolata. MiKor 1912-ben a város az ismert megajánlást tette, ennek egvik feltétele az állami tani tó képző meg nyitása és a képző pafotájának felépítése volt. Minthogy az állami tanítóképző máig sem fakik a maga házában, a város 1926-ban, amikor a miniszter a felajánlott segély perfektuáíására hívta fei, erős junklim ba hozta a segély megadását a tanítóképző felépítésével. Az áílám erre "azt felélte, hogy ő a feltétéi egyik részének megfelelt. Az állami tanítóképző-intézetet 1914-ben ténylegesen megnyitotta s azóta az intézet mindjobban fejlődve, működik a város gazdasági és kulturális éleiének gyarapítására kizárólag az állam pénzén, minden városi Hozzájárulás nélkül. Az állam a másik feftéteinek, az állami tanítóképzőintézet uj patofája felépítésének ma még nem felelt ugyan meg, de a' köíel jövőben már meg fog feleim* mert programmjába vette az uj tanítóképző felépítését. Minthogy az állam is, a város is készséggel áldoz és ennek a kölcsönös áidozáthozatainafc íjiértékét a sürgősen szükséges tárgyajások rövidesen el is fogják dönteni, remélhetjük, hogy Nyíregyháza rövid iőn belui hafafmas, uj épületekkei gyarapodik. Kedden kezdődött a „halálos vallatás" csendőr vádlottjainak helyszíni tárgyalása Tiszapolgáron. Debrecenbői jelentik: Az egész . ország közvéleménye felfigyelt arra a példátlan brutalitásra, ameiy mult év szeptember végén, az egyik tiszapolgári csendőri kihallgatáson ment végbe. Emlékezetes még, hogy itt kéi csendőr a' kihallgatás során ugy összeverte egy tiszapolgári gazdálkodó szerepipi az Apolló pünkösdi műsorainak Ma, csütörtökön utoljára! fghetfé szépe Szerelmi történet a nevvyorki ghettó negyedben Fred Thomson, Mary Carr együttes szereplésével: A HIÉNA HEZŰ (Cserkészka

pitány.) — Két attrakció 15 felvoHésban. Pénteken, csak egy napig! VIKTORIEN SARD0U örökbecsű, orosztárgyu regénye: Szerelem, gyűlölet vagy halál Orosz szerelmi regény 8 felv.-b»n. A fco'dusdí k. Szerelmi történet 10 felvonásban. Harry Li

edtkt, Eszterházy Á nes. Verebes Ernéf a főszerepekben. Előadasok kezdete: 5, 7 és 9 órakor. 20 éves fiát, hogy az két napra rá, az ütlegelés okozta sérülésekbe be lehalt. A szörnyű brutalitás áldozata Aszódy János 20 éves gazdafiu lett. A tett elkövetői pedig Gráféi István csendőrőrmesier és Joó János csendőr /o'tak. Mult év szeptember hó 22-én Tiszapolgáron, a Hajdu-féie korcsmában Aszódy egy másik hason ó társával összeszólalkozott. Ebbtf verekedés támadt, aminek a megérkezett csendőrök, Gráféi és Joó vetettek véget. A csendőrök azonban a biró szerepét is vállalták. — Megállapították, hogy ki kezdeményezte a verekedést." A szemtanuk szerint Aszódy volt a provokáló. Erre a csendőrök kivezették . az ivóból a mellékhelyiségbe a vábas, megtermett fiút s waTjatni » kezdték, mert nem ismtertie ei, hogy a verekedést ő kezdte el. A «vallatás» pedig azzal végződött, hogy a makkegészséges fiút ho'tra verték. Két napi szenvedés után sérüléseibe belehalt. A holttest felboncolása alkalmával dr. Orsós Ferenc egyetemi tanár megállapította, hogy a halált a súlyos ütlegelések okozták. Igy indult meg a vizsgálat a két csendőr elten. A h on véd ügyé szség emberölé-' és szolgálati'hatalommal való viszszaé'és büntette miatt e

melt váda

1 Gráféi István és Joó jános csendőrök ellen. A debreceni honvédtörvtnyszék dr. Mánya Márton alezredes, hadbíró vezetésévei a mult év decemberében tárgyasa ezt az ügyet. A csendőrök tagadták ekkor, hogy súlyosan bántalmazták volna Aszódy Jánost. A tanúkihallgatások során azonban id. Poionkay Gábor elmondta, hogy látta, amikor Gráféi átment később az ivóból oda, ahová a fiút átvit'ék s ekkor hangos káromkodást é; tompa ütések lármáját hallotta, Gráféi erre vonatkozólag viszont fagadásb n van. A honvédtörvényszék decemberben Ítéletet hozott. Gráféi István csendőrőrmestert emberölé- biin-