Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-24 / 117. szám

JNÍYÍRYIDÉKL l«?8. május 24. Házépítés miatt Liohtenberg Sándor cipőáruház a volt üzlethelyiség mellett épült Bethlen uccai első barakba áthelyezve. o Helyszűke miatt óriási készletemet mélyen leszállított árban árusítom! Gummitalpú vászoncipő la minőség ... 4— P I Pántos és félíűzős fekete női cipő ... 14'—P J Férfi divat félcipő, fekete 22 — P Divat pántol vasz«ncipő 7'—P Kimaradt pár női cipők ... 8, 10, 12 — P 1 Férfi divat félcipő, barna 25'—P Szürke, fekete és drapp női vászoncipó 10 — P Nói divatpantos drapp és likkcipők 20, 22. 24"— P Női fonott divatszandalolc 12, 15 — P Bőrszaridal tzegezeií talppal 36—41ig 6 50 P Erős férfi kapcsos cipő 19 20"- P | Női tenniszcipő bivalybőrtalppal 11—P Varrott talpú bőrszandálok, komódcipők, gyermekcpók igen olcsó arban. Divatújdonságok állandóan érkeznek. Állandó occasió! Minden cikk igen olcsó árban ! í ; A „Takarékosság" vásárló köny veir e részle tfizetéses hitelt nyújto k. 2921 Háromszáz magyar. Amikor Magyarország népi' fe­jedelmeket megillető ünneplések­kel ölelte keb'ére azt a r,emes angol férfiút, akinek atyja e'sö volt azok közű' a külföldi férfiak közül,akik felismerték a trianoni békeszerző­dés borzalmas igazságtalanságát ugyanakkor Prága is ünnepe^, be­csődítvén falai közé a cseh köz­társaság ti/, éves fennállása alkal­mából olyan tömegeket, ame­lyeknek nagy része erre a tüntetés­re csak a hivatalos terror hatása alatt tudta rászánni magát. A cseh hivatalos jelentés szerint á/litólag háromszáz gyászmagyar is részt­vett a cseh agrárpárt tömegfelvo­nulásában, akiket az a Csánki­Neumann-fée agrárfrakció fuvaro­zott be Prágába, ame yik tudvale­vőleg az egész felvidéki magyar­ság megbotránkozására súlyos szubvencionálás áltai tudja fenn­tartani mindenki által lenéze.t kis­ded párttöredékét. Ennek az á'li.ó­lag háromszáz főbőí' álló magyar csoportnak «tünte:éséve'» sokat fog­lalkozni nem érdemes, m er^ min­denki be'átjá, hogy milliók között háromszáz megfizetett embert könnyű produkálni. De ez a szám is o'y kicsiny cseppet jelent a cseh zavaros vizben, hogy szinte azt kell állítanunk, hogy sanyarga­tott véreink minden állami támo­gatás, Ígérgetés, utiszámta megté­rítés s a kedvezmények egész so­rozata e ;lenére s.em csatlakozott a cseh agrárpárt tömegfeívoriufásá­hoz. Egyébként, ha eiínek a de­monstrációnak kü-színét figyeljük s elolvasásra méltatjuk azoknak a tábláknak feliratát, amelyeket az egyes csoportok maguk e.őtt vit­tek, bizony e'őnyösebb voina a tíz esztendős jubi-e umot ülő Csehszlo­vákia számára, ha nem nagyon kürtö'né világgá az általa 160 ezer főre becsült tüntető felvonulást. Nyi't bovallása vo't ez a demon­stráció ugyanis annak, hogy Cseh­szlovákiának nem kevesebb, mint iizennégyfé'e nemzetiséggel teli viaskodnia, amelyekből, ha tud is néhány száz embert szubvencióval ilyen tüntetések számára megnyer­ni, otthon a falvakban és váro­sokban milliós tömegek zugnak, a kik közé szégyenkezve, piruló arc­I> I>» cai térnek vissza Prága utcáiról a hivatalos hatalom terrorja alatt becsődített tün tetők. Egyébként Csehszlovákia ezt az alkalmat akarta megragadni arra is, hogy til­takozzék a Rothermere-féle akció ellen, amelyiknek átütő erejét ma már még tömegeik előtt sem tud­ják letagadni. Felületes szemléletre is feltűnik az a nagy izgalom és félelem, ami különösen Csehszlo­vákiában uralkodik, amióta Ma­gyarország igazsága Kezd ország­határokat át.örve terjedni világ­szerte. Benes járja Európa nagy városait, hogy agyszörnyének, a keleti Locarnó gondolatának hí­veket toborozzon, de Páris átsi,­bo'ja Londonba, London vissza­küldi a Kontinensre azzal" a tanács­csai, hogy próbálkozzék Berlin­ben, de mindenütt azt az ulravalót kapja, hogy Magyarországgal ren­deznie ken előbb a dolgokat. Fé­lelem hatja át azokat az államokat, ame.yek érdemetlenül, hazudozá­sok árán nagy koncok birtokába jutottak s most, hogy egész Cson­kamagyarország terü'etéről egetve­rő 0minként hangzik fei a vesz­szen Trianon, félelmükben és gyá­vaságukban nem 'udnak mást cse­lekedni, minthogy a jugoszláv ha­táron véresre verik azokat a ma­gyarokat, akiknek birtokuk egy­része a határon tu'ra nyúlik s Rotherm ere-kutyáknak nevezik őket, Csehszlovákia pedig a tünte­tők közé kényszerit állítólag há­romszáz gyászmagyart, akik bizo­nyára szégyenkezve, ehorgaszt 0tt fejje' vitték hátukon Trianonnak eme borzalmas keresztjét is. Katonák és leventék a hősök emlékének. Legyen a Karácsony, a Húsvét és Pünkösd együttes ünsepe a Hősök ünnepe! — mondotta Iróiay Károly dr. ünnepi beszédében. (A «Nyirvidé..» tudósítójától). Vasárnap reggel 9 órakor a Nykise pá-yán impozáns négyszö­get alkottak a zászlósán felvon honvédek, csendőrök és leventék, hogy a temetői ünnep eiőtt meg­hallgassák Krómy Károly dr. a megyei örvény hatósági és városi testnevelési bizottság tagjának a hősök ünnepének je entőségét mél­tató hatalmas és megrázó hatású ünnepi beszédét. Az ünnepi beszédet a Himnusz áhítatos eeneklése, majd egy le­vente irredenta szavalata előz'.e meg, amely után Krómy Károlv dr.' lépett á nemzetiszínű lepellel borított szónoki eme Kény re és elmondotta következő ünnepi be­szédét: Leventék! Katonák! Magyar Testvéreim! Az 1924. évi XIV- törvénycikk a «Hősök emlékünnepévé* nyilvá­nította a gyöngyvirágos május hónapjának ezen vasárnapját. A magyar nemzet ezzei a rendelkezés­sel 'örvénykönyvében is megörö­kítette azt a mélységes szereteté 1 legszentebb, legmagasztosabb ke­Sorsjegy-ulatvány. A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalványának birtokosa résztresz a heti sorshúzásokban. Szerenciés esetben 6 levelező lap nagyságú művészi fényképet készít a nyerírői Csépány Jenő fényképészeti műterme (Ba*g*ny«i-tér 7. — Telefon; 4-íS.) taljMea díjtalanul. 3'13/S sms.'-icrR ./]V/|\/p/|\/|\/|\ gyeietét és háláját, amellyel lelké­ben adózik azon hős fiainak, akik az 1914 -1918. évi világháború alatt vivotc súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és himevet szerezve, életüket felál­dozták. A magyar nemzet soha ei nem mu'ó hálája és elismerése je­léül, az élő és a jövő nemzedékek oku'ására és hősi halottaink dicső­ségére avatta nemzeti ünneppé ezt a napot. Ma, a Hősök emlékünnepén em­lékezzünk a Hősökről! Emlékezzünk e napcn az apák­ról, akik férfikoruk delén hagy­ták el az aggódó, szerető hitvest, az istápoiásukat váró gyermekeket, a gyámo'itásukra utalt öreg szü­léket, a békés tűzhelyet. emlékezzünk a fiukról, akik még életük tavaszán szakadtak el az édes otthontói s az ifjú mátkától; emlékezzünk minden magyar testvéreinkről, akik halált meg­vető bátorsággal védelmezték a Kárpátok és Erdély bérceit, a kék Duna partjait, az ezeréves hatá­rokat, — akik forró pirosló drága magyar vérükkel öntözték Galícia vigas/taianul szürke homokját saz orosz síkságokat, akik küzdöttek, fuldokoltak, pusztultak a wolhv­niai mocsarakban és Szerbia gyil­kos sarában, akik a csaták már­már végtelennek látszó során át győzedelmeskedtek az Isonzónál, akik minden idők 'eeádá&bb, !eg­rettentőbb tusáit vívták a Dober­dónái, a Monté St. Miche!éri, a Hétközség-fensikján. ezerszer vé­gigszenvedve a poklok összes kin­jait, akik mind-mind életük árán tet­tek tanúbizonyságot lángoló haza­sffiret^ukrpi,,, mindenekfelett álló köte'essfégtudásukról és önfeláldo­zásukról. Emlékezzünk „őseink százez­reiről, akik közül még az is ^sak igen-igen keveseknek adatott meg, hogy az édes magyar haza hantjai boruljanak dobbanni megszűnt szi­vük föé! Leventék! Katonák! Magyar Testvéreim! Megörökítettük Hőseink emlékét törvénykönyvünkben, ércbe öntött szobrokban, márványból, kőből fa­ragott őszapókban a nagyvárosok népes terejn s a 1 icsiny faluk akác­lombos utcáin, — oltárt emeltünk számukra minden magyar szivben. de kü'önösen felemeljük hozzájuk lelkünket a mai '(innépen. Ünnepeljük a Hősöket! Ünne­peljük a mi szent jeligénk: az Isten és a Haza nevében! Ünnepeljük emléküket a nagy, a mindenható, a végtelen hatalmú és jóságú Isten nevében! Legyen ez az ünnep a Kará­csony, legyen a Húsvét, legyen a Pünkösd együttes ünnepe! Tör jön fet lelkünkbő 1 és egyesüljön a mai napon minden érzés megdi­csőült Hőseink emléké te, amit e­a három 'egnagyobb és legszentebb ünnepünk együttesen ébreszt, minden érzés, amelyet ez a három szent ünnep együttesen neve''ben­nünk ! Ugy gondoljátok, ugy érezzétek, hogy o'yarn nagy és magasztos ün­nep a Hősök emlékünnepe, mintha egyszerre volna ma: a Karácsony, a Húsvét és a' Pünkösdi első napja! Legyen ez a mai nap a szent Ka­rácsony, a mélységes és igazi szeretet, a megváltó megszüle'ésé­nek ünnepe. Ragyogjon fel "if mi mérhetetlen gyászba borult eqün­kön a magyar bet'éhemt csillag, mely e'Tvezet bennünket ahhoz a bölcsőhöz, ahol megszületik e na­pon a magyar megváltás elhozója: a magyar egység! Amint Hőseink egyek voltak a küzdelemben, az önfeláldozásban, amint egyek lettek: a halaiban s a megdicsőülés­ben: legyünk eggyek mi is a nem­zeti eszmében, az'ennek diadalába törő akaratban és munkában! Sze­ressük egymást s ez. a szeretet a nemzeten' keresztül hasson az egész emberiség javára! Legyen a mai nap a Húsvét,­a feltámadás, a magyar feltáma­dás gondolatának, törhetetlen hité­ne'- ünnepe. Ama magyar Igazság feltámadásába veteti törhe:et!en hi­tünk ünnepe, amelyet a világtör­ténetem leglel 1 etlenebb hóhérai Trianonban immár köz*' egv év* zedde' ezelőtt megfeszítette! Legyen a mai nap a Pünkösd, a Szenté'ek eljövetelének ünnepe! Szál'ion rnind'n magyar létekbe a hit égi világossága, és legyőzhe­tetlen ereje, hogv hirdethessük a mapyar írét. 1 magyar igazságot z fö'd minden népének szóval é* tette' és azoknak, akiknek kell:

Next

/
Thumbnails
Contents