Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-22 / 115. szám

1928. május 23. JSfVfRYXDÉlC. Országos Lovasnapok. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A mu't évben volt százéves évfordu'ója annak, hogy legnagyobb magyarunk, gróf Széchenyi István Rákos mezején az első lovasnapot rendezte, s elévülhetetlen érdemeket szerzett lótenyésztésünk felvirágoztatásában, ezen évszázad elteltévei hasonló céiíattai rendezi junius 9—10—11 napjain a Tiszán tufi Mezőgazdasági Kamara Debrecenben az Országos Lovasnapokat. Főcélja az, hogy ugy Hazánkegyes vidékei, mint a külföld résztvevő vendégei, megismerjék azon szép és értékes lóállományunkat, mellyel dacára a megpróbáltatásoknak, a háború, s azt követő nehéz idők viszontagságainak, — ma is rendelkezünk, mert hisz területünkhöz képest mai Európa államai között is a csonka''ország •óállománya á'l a második helyen. Hiába a mai időszaknak, — a gőz, a villamosság, a géptechnika törtető haladása — e némes állatot nem fogja tudni kiszorítani a magyar nemzet történetébői, hisz nemzetünk lovon jött ki őshazájából, 6 a ló iránti szeretetet meg is őriztq napjainkig is. Ez impozáns nagy országos lovasnapokra már eddig is az ország különböző vármegyéiből ezernél több lovas jelentkezett, —se hatalmas és festői szépséget alkotó menet junius hó 10-én a Kormányzó Ur, vitéz nagybányai Horthy Miklós Őfőméltósága előtt a résztvevő katonaság, leventék és cserkészekkei együttt hódoló felvonulást' rendez. S az elvonuló lovascsapat mé<tán hirdetni fogja a beigerkezeft külföldi vendégek előtt, hogy e csonka ország ma is képes ugy, mint régen, — Ausztria, Törökország, Göröghon stb., kik mind vásárlóink voltak, fedezni katonai lóállományuk szükségletét. A Debrecenben ugyanakkor megtartandó I. Országos Lótenyésztési Szakértekezleten vita tárgyát fogja képezni a géptudomány előrehaladottsága miatt a lótenyésztés irányzata, mert hisz Hazánkban a lótenyésztés meg keli tartsa azt a helyét, amellyé régen birt. Az Országos Lovasnapok junius hó 9—10—11-én fognak megtartatni a következő programmai: Junius 9-én: A dé'i 12 óráig beérkezett lovasok és szekérturauton résztvevő lovak bírálata fog megejtetni. Ugyanaznap délután 6 órakor lesz megtartva az I. Országos Lótenyésztési Szakértekezlet Hajduvármegye székházának nagytermében. Junius 10-én: Délelőtt fél 10 órai kezdettel a lovas és szekér turacsapatok, leventék, cserkészek hódo'ó diszfelvonulása a Kormányzó Ur őfőméltósága előtt kezdetét veszi. Délelőtt fél 12 órakor a Hajduvármegye és Debrecen sz. kir. város Vitézi Széke által rendezendő vitézi ünnepség veszi kezdetét Délután 1 órakor az Arany Bika éttermében a Kormányzó Ur őfőméltósága részvételével közös ebéd. Délután 3 órai kezdettel a lovasnapokkai kapcsolatos lókiáUitás, versenyek, lódijazások stb. fognak tartatni. Este 7 órakor az Uránia-mozgó vetitetfkdépes szakelőadást tart. Junius 11-én tanulmányi kirándulás lesz tartva a Hortobágyra, hó' ez alkalomma

1 Hortobágy állattenyésztésének kiválóságai bemutatva lesznek. Az Országos Lovasnapok o'y sok érdemes és tanulságos látnivalót fognak nyújtani s az érdeklődés és bejeentett részvételek száma mar o'y nagy, hogy sikere máris biztosítva van, s az ez alkalommal történő filmfelvétel, majd a világ minden részén büszkén fogja hirdetni a debreceni I. Országos Lovasnap szépségeit. Minden tájékoztatást készséggé' megad a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara {Debrecen, Htmyady-u. 5I. emelet). gejifurti kaszárnyából....«, azutári a »Zöldlevefes akácfa...«, amelynek szövegét Petőfi Sándor irta és még Egynehány kedvesnéi-fcedvesebb dat, amely szerelemről, örömről, bánatról, kacagásról, vadgaíambbugásrói regél. A lelkes közönség minden egyes szám utá" valóságos tapsorkánnal köszöntötte az illusztris szerzőt, aki több ráadást is adott. Állatvédelem. Immár a 4-ik szám jelent meg az «Áilatvédeíem» XX. évfolyamából. Fodor Árpád szerkesztő meleghangú cikket irt a vezetőhelyen e címen: «ÁHatvédelmi nevefőoktatás». A teremtmény társakkai szem ben kíméletet kiván, óv és óvat a rablógazdálkodástól; emberséges érzületre és részvétre kötelezővé igyekszik tenni a felhozott érvek su'ya alatt. A tévedések, hibák küzdését az iskolákra bizza. A kegyetlenséget mindenütt meg keli akadályozni. A gyermeket és az állatvilágot összekötő barátságos viszonyt az isko'a van hivatva ápolni, tudatossá tenni, átültetni a nagy társadalomba. A vallás és közoktatásügyi miniszter több rendeletben ajánlja az Országos Állatvédő Egyesület {Budapest, IX., Ernő-utca 11—13-) neveiőeszközeit: a Gyermeknaptárt, az Országos Ifjúsági Madárvédő Ligá-t, az Állatvédelem c. jelesen szerkesztett lapot, a «Jó sziv neveése» c. könyvet s egyéb kiadványait az Egyesületnek, melyek nagy nevelő ereje szülők és tanítók előtt egyaránt ismeretes. Az iskola kötelességévé akarja tenni Fodor Árpád kivá'ó pedagógus azt, hogy hasson oda a gyermekek utján s az iratmisszió által, hogy a jószívű neve és a családdal együtt párhuzamosan vonuljon és mint családi és iskolai nevefő oktatás tudatos, tervszerű s egész iélekneveléssei összefüggő legyen. Arany János: Családi köré-bői indu' s ide tér vissza azzal az ujjmutatással, hogy ez a legszebb példája ann

ak, hogyan keli az állatokat is megkedveltetni. Az otthon után jön a szülőföld, haza, világ mindezeknek a teremtő és fenntartó Istene. Ugyancsak e szám hozza az ifjúsági pályázaton első dijat nyert müvet, melynek cime: «Az állatok és az. ipar» s irója: a kiskunfélegyházai r. k. tanítónőképző IV. éves növendéke: Nyéky Ju'ia. E szám tartalma még a következő: Gondolatok (Brenner Tivadar). A farkas kaland (Koncz Margit). Könyörgés {Móra László. A HireK rovatában olvashatni, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter 1885—1928. sz. rendeletével utasította a természetrajzszakos tanárokat, hogy szereltessék fei a vidéki középiskolákat 20—20 fészekoduvai és 1—1 téli madáretetővei. Ezeket a város sétaterén vagy máshol helyezzék ei s a tanulókkal gondoztassák. A szentgotthárdiak körözvényt bocsátanak a mészárosokhoz, melybem kérik, hogy a levágandó állatokat szállitásközben ne kötözzék össze. E rovatban még olvashatni, hogy a «Rákos Vidéke* c. lap azt javasolja, az ebzárlatrói szó'ó cikkében, hogy a gyepmester kutyafogó járása előtt tudósítva legyenek a lakosok, hogy zárják ei a kutyákat. Igy nem lesznek kellemetlenségek és csakis a gazdátlan, kóborló kutyák kerülnek hurokra. — Gobe» tépefce- s mindenféle naapartoukat jutányos áron művészi kivitelben készít 'a Jóba-nyom<Ja IfcönyrkötEsjeíe Nviregyházán. Telefon 130. ' i Hősök napján, írta és a Hősök Ünnepén előadta Deéti Sándor Hősök Temetője... »sóhajtva köszöntiek«, Mint a síró szél a mennybolt csillagát... Mit sirat a szél a csillagos mennybolton ? Fel nem éri az én sóhajom szavát! Hősök Temetője : két szó... ezer érzés ! Hősök Temetője : Világpanteon ! Mennyi kicsi fejfa, sírkereszt és sirkő, Mennyi hősi név és mennyi sirhalom ! Mennyi nép és mennyi elmúlt emberélet, Mennyi küzdést, kínt fed a hideg göröngy, Mennyi fényes álom, összetört reménység, Mennyi férfivér és mennyi női köny ! Élők szive helyén még ha kő i% volna, Az is megmozdulna s fájva-fájna ma, Rátok emlékezve, amikor felváltja Hősök éjszakáját Hősök nappala ! Limanov, Doberdo, Ivangorod, Lovcsen, Semiz! és Kárpátok, Verdőn, Gorlice, Uzsok és Piavé és nincs vége-hossza, Honnan kerül ez a Sok hős név ide.! Hány ország sóhaja száll e rajsorokra, Hány anya és hitves s gyermek könnye hull i Nem pihentek itt Ti Hősök elfeledve, — Még a Iegárvább se — siratatlanul! Rátok emlékezve Ti hősi Halottak Nem is csupa bánat, nem is csupa kín >j Az az ezer érzés, mely sóhajjá válva Itt kering e csendes sirok halmain. Mert a Hősök Napja nem Halottak Napja! • Akik itt pihennek, halhatatlanok! Tán akinek teste leginkább elporlad, Halhatatlanságban az lesz legnagyobb 1 A Hősök halála: élők iskolája ! — Ádáz ellenségek voltak odakint S most az olasz, oláh, szerb, orosz katonák Odalenn mind békés, jó szomszédaink ! Bárcsak idefönn is szent volna a béke, De hát mindhiába minden olajág S olajfa-rengeteg, amig el nem éri Magyarország is a maga igazát! Hősök Temetője addig be ne zárulj ! Uj hősi halottak térnek ide még: Nagymagyarországnak kárpáti falán tul El nem menekedett, elhullt harci nép. Akkor legyen elég ! Záruljon a zárad Hősök Temetője mindörökre már! Őrök béke szárnya boruljon a zárra, Mely minden harci zajt örökre kizár. Akkor jön az áldás, dicséret, dicsőség Poraitok felett Szent Halottaink ! -.. Fogjunk tehát össze élők és halottak S... jerünk... jerünk !!! ha majd az óra int. Zsafolt hangversenyterem és zngó tapsvihar köszöntötte a legnépszerűbb magyar nótaköltőt Balázs Árpádot. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) • dr. MiKecz ödön, a KIOSZ ügyéBaíázs Árpád, a legnépszerűbb magyar nótaköltő tegnap este tartotta hangversenyét a KIOSZ rendezésében, a »Korona« nagytermében, amelyet ez alkalommal csak a legritkább alkalmakkor tapasztalt tömegekben töltött meg az érdeklődő közönség. Megnyugtató érzés, hogy ha a klasszikus és internacionális muzsika iránt nem is tapasztalhatunk valami nagy lelkesedést a tágabb értelemben vett nagyközönség résziérői, mert a Bessenyei Kör hangversenyei iránt a közönségnek csak egy zeneileg talán specializáltabb rétege érdeklődik, addig a magyar nóta és ennek nemesített hajtása: a magyar műdal nagy tömegeket vonz Ezt a tömegéraést keh tovább nevetni, hogy tömegkultúrává váljon, ezt az eszmét fejtegette Sze is mélyenjáró megnyitó beszédében, amely előtt Bakó Béla szavalta el nagy hatással Pappváry Elemérné »Magyar Hiszekegy«-ét. A műsorba iktatottan szerepelt Leskó Anna urleány is, aki szép készüit-s ségge', csengő orgánummai és nagy tapsot aratva adott elő néhány irredenta dalt Balázs Árpádot már pódiumra lépésekor hosszantartó taps és éljenzés fogadta. Rácz Marci cigányprímás és teljes zenekara foglaltak helyet az emelvényen, hogy kisérték a zeneköltő játékát. Egymásután buggyantak elő Balázs vonója atói a szebbnél-szebb magyar dalok, amelyek valósággal extázisba hozták a közönséget Különösen tetszett a klasszikus magaslatra emelkedő »AItaíó daf«, azután a pajzán »K*'á-