Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-22 / 115. szám

1998. május 2 2. JSÍYÍRYIDÉK. Két nagy határkő közé van beszorítva ez a fájdalom. A nagy csillagrendszernek két jelentéktelen száma közé, mely az örökkévalóság árnyékából alig világit dő. Csak az emberiség törtenete irta be lapjaira vérbő' ezt a könnyhullató dátumot. 1914- Itt kezdődik az emberiség kálváriája. Fellobogott a gyü'ölet, ökölbe szoru

1' sok száz millió ember keze, s az egykor békés határakon csillogó szuronyfaibó> emeltek tilalomfát. De a föld háta a gigászi harc gyorsan rohanó évei között megtett ilyen földbő

1 formált nagy katonaszemek millióival. Mint a fekete himlő ugy tele lett egyszerre a föld beteg teste e fájdalmas kiütésekkel. Mikor erőink kifogytak — jött a másik dátum — 1918, a háború \ége. Vége minden nemzet számára, csak a magyarnak nem. Nekünk — maroknyi' népnek a történelem nagy országútján — mindig tartogat a végzet megpróbáltatásokat, melyek visszavetik a magyar faj kultúrharcát az európai nemzetek sorában. Mindenütt lerak ták a fegyvert, újra felhangzott a gyárak gyors pörö'yütése, letarolták a magasra nőtt szuronyerdőket, de a magyarnak ekkor kezdődött újra a háború. Most már fegyver nélkül. A mondatvégére többé nem gránátból tesszük a pontot. Gesztusainkat nem kiséri többé a kard villanása. Emésztjük magunkat. Szemgödreinkban titkon ott ü' a könny s mikor két magyar egymásra néz, végig fut a ráncos arcon, lehull a megszentelt földre, melynek kétharmadán nem ur többé a magyar. Tiz esztendeje, hogy vége az egyik háborúnak és tiz esztendeje liogy megkezdődött az uj magyar háború. Szokás ilyen ünnepélyes évfordulókon mérleget csinálni gazdálkodásunkról. Olyan mérleg lesz ez, amelynek csak passzívái vannak. Mégis megajándékozott bennünket e földből formált katona szemek rendbe állított táborával, ahová májt^s utolsó vasárnapján zarándok útra indul nyolcmillió magyar. Csodálatos módon tud a gondviselés válogatni a számokban. Ennek), a városnak 914 fiát szólította át a hősök túlvilági táborába. Nem büntetés-e ez azért az évért, amikor először kirepült hüvelyébői a kard? De azért újra kifogjuk rántani a kardot. Ha bizton tudnám, hogy 928 nyíregyházi testvérem vére fog ja öntözni Erdélyt, a Felvidéket, a bánáti, buza termőföldjét s ezek között én volnék az első, mégis vinném a magyar zászlót, sárba, esőbe, nélkülözések között, de előre. Csak egy imádságra állni meg a kassai dóm mellett, megcsókolni Rákóczy koporsóját és előre. C=ak egyszer kezet szorítani Eperjes és Bartfa hü magyarjaival es előre. Csak egyszer térdelni Holfós Mátyás 'óva lábaihoz Kolozsvárott és előre. Csak egyszer vehetném újra lábam az Adria partjára s szivnám magamba a magyar tenger sós levegőjét s legyek" azután első 928 nyíregyházi testvérem között. Inkábbra 928-bó' eiső, mint később talán majd a 950-ből élve maradfriss üde l«helletet, állandóén szép és egészséges fogakat jelent. m. ; [ i Ha erre a gondolatra nedves lett a szemetek Testvéreim! ne szégyeijétek. Gondoljatok arra, hogy az elszakított magyaroknak már kiszáradt a szeme. Gondoljatok arra, hogy a meginduló tábor hogyan nőne, terjedne, dagadna falurólfaiura a Felvidék panaszos völgyeiben, milyen örömujjongás váltaná fei az aradi 13 torkonragadott csendjét. Kossuth ércszobra kipattanna a raktárból, ahová barbár, kezek helyezték el és minden magyar feje fe'é emelné a nemzeti színű zászlót. Lángoszlop nőne ki a földből Segesvár alatt s fuvó paripák szágu'dnának a kivívott diadalra. Nándorfehérvár alatt újra felharsanna Hunyadi János kormányzó trombitája s léptetne az országot határo'ó Duna-pariján,fehér lován, Hunyadit öt évszázad mu'va követő uj vezérünk. Óh bo'dog magyar! aki ott fogsz haladni közkatona sorban a magyar győzelem oszlopában, öh boldog zászlótartó! aki először tűzöd ki a háromszínű zászlót Vereckén, aho' Árpád lépese tette szentté a magyar földet. Óh boldog vezér! akinek katonái nem parancsszóra mennek a harcba. Öh boldog harc. meiy rabigában sínylődő magyarok millióit fogod felszabadítani. Nem kívánok én vérontást! Elég vo't belőle. 914 testvérem fekszik a nagy világban jeltelen katona-sir alatt "Ha ket világrész népe, mely a magyar hősök sirjai közé esik, felébred mákonyos álmából és meghalja Magyarország barátjának á'dott szavát, lefognak omlani az uj határok kártyafia'ai. Nem lehet lír a magyar tárogató felett a cseh trombita, az oláh duda, vagy a szerbek guz'icája. Ha pedig ólmot öntenek fülükbe s nem hallják meg az Igazság kiáltó szavát, fel 928 nyíregyházi testvérek, hív Kassa, hiv Árad, Kolozsvár, hivnak a titkon élő bus magyarok. Ezek a katonás rendben sorakozó zöld sírhalmok is megfognak nyílni a trombitaszóra s kilép belőiük újra a magyar vitézség szelleme. Áldott legyen a kéz, mely tollai vagy karddal" letörli térkép pünkrői a trianoni "határt! És áldottak legyetek Ti, e sirhalmokban nyugvó hős testvérek, akik megelőztetek bennünket. Míg magyar éi — követni fogunk. A beszéd mélyen a sjiyekbe viszi. a hazafiúi áldozattevés kötelességének megérzését. Olyan beszéd, amelyet Soha e' ne

m fehei felejteni, ámely motiváfója tesz további életünknek. MoSi D

eésy Sándor kir. helyez ei az obeíiszkre. A vármegye hatalmas koszorúját Mflcecz István alispán, a városét Bencs Kálmán dr. polgármester helyezi el. A kir. törvényszék és ügyészség kegyeletének virágait I«és "Andor dr. kir. törvényszéki einók hozza, a pénzügyi tisztviselőkét Horváth Bertalan h. pénzügyígazgató helyezi az emlékműre. És jönnek sorrá az egyesületek. A nőegyesületek sorát Lukács Béláné elnök nyitja meg a Mansz koszorujávaf. A hadirokkantak koszorúját TJernáth Zoltán dr. hozza. A rokkant ország rokkantjainak virágát helyezi el*. Es megható, amikor az integritás harcának ősz bajnoka, Pillér József áh a hősök emlékoszlopánál" a Magyar Nemzeti Szövetség virágaival

: Addig is — mondotta — míg a Kárpátok havasi gyopárát helyezzük sírotokra, ide hoztam a csonka ország illatos virágait... — Mindenki könnyezik. Ezek között a virágok között — érezzük, ott van a magyar reménység fiatar, friss bimbója is. — "És még egy megindító jelenet : Egy kis cserkész: ' Téger Lacika a cserkész-apródok csokrával tiszteleg katonásan a nagy hősök emléke e.off. Az ifjúság csapatainak, az iskolák szónokainak sorában uj ebben az évben; a közigazgatási tanfolyam szónokának férfias koszorúz beszéde. Az ünnepség után a felvonuló csapatok diszmenete következik. Ha a temető a gyász, az elmúlás birodalma, ha a Hősök temetőjének elégiái hangulata lever, a diszmenetben kilobbanó erő, az ifjúság ereje, a jövő a győzelem ódája. Induló zeng, induló ütemére ver szivünk, felujjongó piros vérünk is. Jönnek a csapatok, kemény Jépésük ritmusa a fiatalság dafofása. Jönnek a csonkaország zsoldos hadseregének csapatai és utánok jönnek a íevenfek, a daliás, harcrakész, edzett ifjúság fegyelmezett sorai, a cserkészek, az iskolák katonás szakaszai. A közigazgatási 'tanKAL6ÉQNT a tiszta, édes lehelletet, pompás fehér fogacskákat. ep és erőteljes fogsor kifejlődését jelenti. KALODONT A munkaképessége megtakarítását jelenti, mert: ép fogazat — ép gyomor — ép szervezet segédtanfelügyelő lép a szószékre és előadja lendületes, közvetlen, érzések szikráját csiholó ódáját, amelyet lapunk mai számában közlünk. A lelkesítő költemény utóeihangzása után a katonazenekar gyászindulót játszik, majd megkezdődik az ünnepély megható mozzanata. Gyönyörű koszorúk, virágok borulnak a fekete oszlopra, mintha a könnyező szivek simulnának rá. Az ág. h. ev. egyházközség koszorúja az első, majd a honvédség koszorúja következik, amelyet Horváth tábornok állomásparancsnok I folyam fekete sapkás csapatának fegyelmezett katonás magatartása mellett különösen elismerést keit a tanítóképző ifjúságának erőt, egységet rendgyakorlatokban való jártasságot dokumentáló csapata. Nem csoda, egy-egy leventefiszljelöit valamennyi. Mosolygó kék ég alatt a felvonuló ifjúság látása kibontotta a szivekben a nagy magyar reményt, a hatottak ünnepének gyásza "fölött felkelt a nagy Holnap dia.d.afmasan lángoló uj napja. — Siketnémák felvétse. A siketnémák hevesvármegyei áh. s. intézete az 1928—29. tanévre több oly 6—12 éves gyermeket vesz fei, kinek a siketnémaságon kivüi más (testi vagy szenem!) fogyatkozása nincsen. A felvétel iránti kérvények junius hó 20-ig küldendők be. Részletes tájékoztatást készséggel nyújt az intézet igazgatósága. (Eger, Káptaian-u. 26. KIRALYÉS PARASZT PALOTÁTÓL KUNYHÓIG •EjrarÍMt ismeri él kasziálja a páratlan katásí DIANA SÓSBORSZESZT, melyet a közvélemény a legerősebb ék legjobb háziszer fyanánt emleget. A Diana sósborszesz hülésből eredő szaggatótoknál, csúzos, köszvényes bántalmaknál és idegfájdalmaknál fájdalomcsillapító. Kimerültségnél, testi és szellemi fáradtságnál frúsitő. Élénkíti a vérkeringést, fokozza * kitartást, visszaadja a testi erőt és stellemi frisseséget, növeli az ellenállóképeszéget. Országos Bohánytermelési Kiállítás (A «Nyirvidék>» tudósítójától). Május hó 26-án nyílik meg Debrecenben a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának a m. kir. Dohánytermelési Kísérleti Altomás közreműködésévé

1 rendezendő I. Országos Dohány terme ési Kiállítása az Arany Bika termeiben. Nagy és úttörő munkája ez a Kamarának, mert ily rendszeres, speciális dohánykiállitás Hazánkban nem volt ezidejg, s a kiállítás alkalmával bemutatva lesznek nemcsak Hazánk dohánytermelése, hanem mindazon uj úttörő terme ési módozatok is, melyekkei' a dohánytermelés nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is jövedelmezőbbé tehetők. Megcsonkított országunk érdeke és léte megkívánja, hogy ne Csak többet, de jobbat is termeljünk, s hogy árunk minden tekintetben felvehesse a versenyt a külföldi termeléssel minőségben is, —hogy így kivitelünk emelkedve, pénzügyi helyzetünk is javulna. Bemutatásra kerüi ez alkalommal a dohány terme és terén a tudományos kísérletek és kutatások mütrágyázási kísérletek eredménye, a meteorotogiai megfigyelések hatásai a dohányterme'esre, a különbö ií talajokon termelt dohányok kémiai vizsgálatának eredménye, s a nemesített dohányülteléseknél történt megfigyelések eredménye. Hatalmas és gazdag anyagban mutatja be a kiállítás a dohány ellenségeit, azok elleni védekezés módozatait, a kiállított dohányok, modeiefc stb. mind tanulságos látnivalók lesznek. Ugyancsak a kiállítás keretén bel.üi lesz megtartva a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által 1927. év fo'yaman megtartott dohánytermelési versenyben résztvett dohánytermelő gazdaságok a' több száz versenyző dohánykertész munkaeredményének bírálata és díjazása, az értékes díj és oklevelek kiosztása. Minden dohánytermelő gazdának érdeke, hogy ezen első s a maga nemében páratlan szakkiállítást megtekintse, ho' a dohánytermelés körűi ismereteit kiváló alka'ma nyílik gyarapítani.