Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-17 / 112. szám

2 JNfYÍRVIDJSíC 1928. május 17. Házépítés miatt Liohtenberg Sándor cipőáruháza a volt üzlethelyiség mellett épült Bethlen uccai első barakba áthelyezve. Helyszűke miatt óriási készletemet mélyen leszállított árban árusítom! Gummitalpu vászoncipő la minőség 4 — P Divatpántos fehér vászoncipő 7"— P Kimaradt pár női cipők, csak 35 és 41 szamok 8, 10, 12 — P Női fekete és barna divatpántos la minőséi; 18 — P Bőrszandál szegezett talppal 36-42 sz.-ig 650 P Női divatpántos drappés lakkcipők 20,22, 24 — P Divatpántos és félfüzős fekete női cipő 14 —P Erős férfi kapcsos cipő 19, 20 — P Divatujdonságok állandóan érkeznek. Állandó occasió! A „Takarékosság" vásárló kOnyveire részletfizetéses í Férfi divat félcipő lakk orral 22'— P Férfi d

;vat kapcsos cipő lakk erral la 24"— P Nöi fonott divat szandálok 13, 15 — P Varrott talpú bőrszandálok, komod cipők, tennisz cipők, gyermek pántos cipők igen olcsó árban. Minden cikk igen olcsó árban! hitelt nyújtok. 2921 Madarak és fák napja. Irta: Péter Kárely. A kölcsönhatás nemcsak az embernek, de az ember és a szabad természet között is .megvan. Sőt talán az intenzivebb, mint az emberek kölcsönhatása. Ez a kölcsönhatás sokszor szándékos, sokszor szándék néíküíi. — Szándékos mikor az ember szándékosan beleavatkozik a föld termékenységébe. Irányítja azt. — »Kenyszer'ift' a föleiét, hogy akarata szerint azt, s8f termo eredén feiüi teremjen, amit akar és a föld engede'meskedik«. Viszont a huflámzó" búzatábla, a virágzó gyümölcsfa, a szépen gondozott kert szinpompája, illata, változatossága, a jói végzett munka örömét kelti az emberben. Vagy ha az ember szándékosan ki* tenyészt állatfajokat, s gyönyörködik azok fejlődésében, szépségében. Ugyanakkor irtja a gyomot, pusztítja a kártékony állatot, hogy munkája minél biztosabb, tökéletesebb legyen. Sok örömet okoz ez az embernek, főként a dírect ezzel foglalkozó mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, kertész ke d ésse i f ogi alkoZóknak, csak az a kár, hogy örömük egyikrugója, sőt főtényezője a haszon.' A praktjku.sság szemüvegén át nézik a természet világát. S bár igy is sok örömet nyújt nekik erdő, mező, madárdal, szabad levegő, s ezen keSresztül a szabadság, a természethez való faríozandóság boldog érzete sőt "k természetfői egy földön tüll hatalomtól vafó függés érzete, — talán éppen a pusztarés gazdálkodó nép lelkében elő tiszfa vallásosság, egyenes, nyílt gondolkodás, jószívű ség aiap fényezője — de már mükö"difc meifetfe az em'ber másik feíki tulajdonsága, a puszüfás, a gyilkolás őst ösztöne. Ami nemes formájában mint növény, állat és önvédelem; önfenntartási céfbói, min* flafászat, vadászat, gyom- és erdő- i írtás; elfajulva: egyszerűen mint puszfi'ás, bokorfa, cserje tördelése, rongálása, hasznos és haszontalan madarak leíövöídözése, fésztekraolás stb. jelenik meg. Sokkal nemesebb, méfyebb és maradandóbb a természet hatása, ha az önként, szándékosság nélkül jelenik meg és hat az emberre. Ki ne tapasztatta volna, hogy a városi záj, tülekedés, kenyérért való hajsza, poros hivatalszoba lélekölő testet, idegzetet kimerítő hatása után egy erdei séta, madárdalos, vi- rágós park, egy néma csöndben zöldéi ó'Iiget ,vagy csak egy kis udvarocska zöldelő bokor, vagy virág gruppja milyen gyógyító, megnyugtató hatással van az'emberre, az em ber idegzetére ? Ki ne emlékezne rá, hogy a fogékony gyermek-lélek, hogy megtelt szóval kifejezhetetlen meiég, magasztos érzelemmel, mikor egy-egy majális alkafmávai végig hallgatta az erdő vadgaiambbugását, madár csicsergését, megbámulta a hatalmas tölgyek zöldülő koronáját, vadvirágos bokrait, gyöngyvirág, salamonpecséttel tarkított gyepes foltjait ? Vagy a részvéttől kicsordult a könnye, mikor az árván maradt pintyőkéről regélt a dajkamese, akinek anyukáját eira5ofta a vércse? Vagy a fájdalmában sirva bujdosó fülemiléről szólt, akinek fészkét rossz gyerekek kirabolták, s ad'dig bujdosott bokorrói->bokorra, fájdalmasan sírva, énekelve, mig kis szive megrepedt? Pósa bácsi, az »En Ujságom« régi érdemdús poétája, éppen ebbői a körbői merítette a.gyermeki lelket olyan intenziven megragadó nemesifő szép kis verseit, amelyek nyomán annyi szép köszönő levelet kapott az élét apró rózsa bimbóitól, szebb koszorút, mint akárhány köi. CP T co UTALVÁNY. L A „Nyirvidék" ezen utalványának birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szerencsés esetben 6 levelezőlap nagyságú mfivészi fényképet készit á nyerőré'l Csépány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. Telefon: 4-56.) teljesen díjtalanul. Ezen utalvány bármely felmutatójának ugyanezen műteremben 9 pengő helyett 4 pengőért készítenek fe levelezőlap nagyságú művészi fényképet. tő mély gondolatai nyomán ! Meri : virágos kertről, madárdatr'ói énekeit, az élet virágos kertjének, a magyar gyermekseregnek. Gyermek, bimbó és tavasz, tatán az élet összetartozandó három fogalma, ami' még ártatlan, szép és poétikus. A nyár, ősz és tél, természetben és életben, vajmi más. '"Tatán csak az élet'tefén, az elkentétek vonzási'' törvénye alapján érti meg nagyapó és nagyanyó, mi'is volt a tavasz az unokák láttán ? ! Talán azért mesél abban az időben a hóvirágnak tavaszról a hófödte bérc ? Talán »Egy« törvényszerűség vési be komor paragrafusait az élet könyvébe, a nagy természetbe, és egyik' hajtásába az emberbe ? — Amely törvényszerűség mindenütt hirdeti, tivasz: álom, igéret, virág, szín, illat, nompal; nyár: beváltás vagy csalóka fény !; ősz: a maradvány megérletése és a fél !: vtsszaálmodása áz elmúlt időknek ! É£ a soha nem hazudó természet, keserves könnyeket hu Hat tavaszi virágainak, a gyermekek lelkének elhajlásán, akik' meggátolják testvéreik, a kis virágbimbók, keletkező kis családok, a madárfészkek bofdog jövőjét, újra ébredését. Nagy körtőnek, nagy m.egérfő természettudósnak kellett »enni annak az embernek, aki felismeríe ennek törvényszerűségét és a madlarak és fák napjának ünnepén, melye.t valóban természetkultu

;sza avatott, igyekezett visszavezetni a gyermeket szüfö anyjához, a természethez, annak szeretetéhez, megértéséhez. Nálunk 1906-ban Apponyi Albert kultuszminiszter rendelte ef a madarak és fák napját. Milyen száraz miniszteri rendelet, amit minden tanító és tanítónő betartani 'kcíeíésségbőr kénytelen, ha Ki nem tölti azt á tanitó Celke !? Mennyire fávoi áh a praktikusság szemüvegén át leadott parancs és annak gyönyörű kifejtése, hogy az éneklő madár rovart irt, tehát hasznos a gazdának, ne bántsátok ! Attól az efröppenő tanítástól távol áfíó nemesebb érzéstől, amit Pósa bácsitól tanulhatunk és taníthatunk, a természet megértését és ezen keresztül felbuzdulást, analógia a.ápján emberszeretéter'hírdehe, amit csak le ke.'l olvasni a természetbői, mely évmilliárdok óta írva vagyon, csak gyermeket értő és,szerető pedagógusnak kelt lenni! Hiszen lehetetten, hogy csak hasznosság szempontjából teremfctfe volna meg ezt az ünnepet a küf

j föld, amit csak utánzott hazánk, ha máshol is nem dobbant volna még a szív, és más hangon bár, de ei nem énekefte volna, hogv: Szeresd a virágot, és ne féltsd szivedet, Aki azt szereti, rossz ember nem lehet! Mellteelőtte magát és meghal! a kisvárdai kórház egyik orvosnője. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kisvárda közönségének körébői óriási megdöbbenést keltett egy öngyii'kosság, amely a közkórház egyik orvosi szobájában történi. Az öngyilkos egy kisvárdai orvosnő, P. Szabó Károíyné, aki diélután három órakor meflbelőtte magát és meghalt. A revolver, amelyet a fiatal orvosnő szivének •' irányított, halálos sebet ejtett. Egész Kisvárdán nagy részvéttel fogadták az öngyilkosság hjrét és senkisem "tudja magyarázatát adni annak, hogy a fiatal orvosnő miért vált meg az élettől. l A nyíregyházi kir. törvényszék két havi or?osi megfigyelés alá utalta Weisz-Vámos Józsefet, akit Olaszországtól kértek ki diplomáciai uton. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi -kir. törvényszék Kosinszkv-tanácsa érdekes bünpert tárgyalt tegnap déietőtt. A vádlottak padján egy- fédábára sánta fiatalember ült, aki egy olaszországi börtönbői került nemrég haza. A vádlott Weisz-Vámos József még 1927-ben követeti Nyíregyházán és az ország több más városában különböző csalásokat és okirathamisitásokat, amelyek következményei elői megszökött. Olaszországban sem maradt nyugton, ott is szélhámosságokat követett ei. Mindenütt gazdag földbirtokosnak mondotta magát és igy csafta meg a hiszékeny embereket. Az olasz városokban többször elítélték és most, hogy az olaszországi bűncselekmények;rt kitöltötte a büntetését, a magyar hatóságok diplomáciai űton kérték ki. Igy került Nyíregyházára, a'hoi a törvényszéki főtárgyaláson azt hangoztatta, hogy Olaszországban nagy birtoka van és efőkelő összeköttetései vannak. A kérdésekre oiyan zavaros feleletet adott, hogy a kir. törvényszék elrendelte elmebeli •á.'lapotának megfigyelése céljából két 'havi' orvosi vizsgáiai '^fá utalását. — Zeitler mester, az országelső proffessionista tenniszbajnoka az erdei p'áiyákon trainiroz. Jeleníkez,n» lehet egész nap a pályafeíűgye1 őriét. " 2x