Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-16 / 111. szám

vjn f v YIKYIDEK. IÍ28. május 5 0. K«acépfft*s miatt cipő a volt üzlethelyiség mellett épüít Bethlen uccai első barakba áthelyezve. Helyszűke miatt óriási készletemet mélyen leszállított árban árusítom! Gutmnitalpu vászoncipő la minőség D va'pántos fehér vászonc'pő 4 - P 7 — P i Kimaradt pár női cipők, csak 35 és 41 szamok 8 10, 12 - P Női fekete és barna divatpántos la minőssé: 18 — P Bőrszandál szegezett talppal 36 - 42 sz.- ig 650 P • Női divatpamos drsppés lakkcipók 20, 22, 24"— P Divatpántoj és fé:fii2Ós fekete női cipő 14—PjErós férfi kapcso3 cipó 19, 20'—P Rí í Férfi divat falc'pő lakk orra! 22 — P Férfi d vit kapcsos cipő lakk orral la 24 — P Női fonott divat szandálok 13, 15 P Varrott ta'pu bórezandaiok, komod cipók, tennisz cipók, gyermek pai.tos cipók igen olcsó arban Divat újdonságok állandóan érkeznek. Állandó occ»sió! Minden cikk igen olcsó árban! A „Tekaré'iosság" vásárló könyveire részletfizetéses hitelt nyújtok. 2921 KMpeurépa és hazánk gazdasági jövője. Irta: Strakf Henrik. A vi ág józan közvéleményét lassanként kezdi áthatni az a tudat, hogy Középeurópa jövője szempontjából feltétlenül szükséges a békeszerződések revíziója, ha tartós békét óhajtunk. Ennek az alapja csak az igazságosság lehet; ezt kell legalább megközelíteni. A revíziónak előbb-utóbb be kell következnie. Az eszmének meg fceu érnie, a tettei azonban nem szabad bevárni az idea tu'érését sem, mert ugy a korai, mint a késői cselekvés elkerülhető fegyveres beavatkozások veszedelmét rejti magában. Európa bölcs államférfiainafc feladata a revízió helyes időpontjának felismerése és annak el nem szalasztása. A revizió előfeltétele az, hogy az európai népek közeledjenek egymáshoz. A/ államok politikájának őszinte rugója a megértés legyen. A megértéshez elsősorban az szükséges, hogy a legkényesebb kérdések a tehetőség határain belül, kölcsönös engedékenység alapján, a felek jól felfogott érdeke szerint intéztessenek el. A békekötések idején a nemzetiség kérdés indította meg a kényes prohémák lavináját. Ezt ne

m oldották meg egyáltalán, hanem meg jobban komplikálták. S ezzfei együtt a gazdasági tönk szélére sodortak Középeurópát. Innen kplf kontinensünk centrumát visszarántani, akkor jöhet megértés, ezt követheti revízió. Minduntalan olvashatjuk azt, külföldi lapokban, hogy a Monarchia feldarabolása hiba volt. A Monarchiát át kellett volna alakítani, ne

m szétszaggatni. A szétKfcpés nemzetiségi szempontból nem használt; gazdasági szempontból pedig mérhetetlen károkat okozott egész Középeurópának. Érdekesnek ialáiom megemlítem azt, hogy a magyarbarát Rothermere és "a magyarfaló ScotusViator angol publicisták között a középen áUó Garvin az «Encyc'opaedia Britannica» főszerkesztője azt állítja, hogy nem volna m» középeurópai gazdasági probléma, ha a Monarchi i ötven évvel ezelőtt átalakult volna államszövetséggé és Romániával együtt megalkotta volna a délkeleteurópai Egyesült Államokat az Unió mintájára. Nevezett előkelő angol hírlapíró jói tudja, hogy eszméjét itcen sokan ellenszenvesnek találjak. Hiszen szövetséges államok megalkotása rengeteg, szinte áthidalhatatlan nehézséggel jár. De azí álhtja, hogy az angolszász népeknek nagy tapasztalatuk van szövet éges államok me alkotásában és az ezzel tornyosuló akadá/Vok elhárításában. Az akadályok elhárításának oszklözei a jóindulat és a kitartás. Rámutat arra, hogy az Uniónak a megalkotása Észak-Amerikában eieintie teljésen reménytelennek tűnt fei- Olv nagyok voltak az ellentétek az egyes szővetségtagok között és mégis sikerű't. Utal arra, hogy szinte áthida'hatatlanok vo'tak a faji ellentétek a britek és hoUandusoK között Délafrikában, mégis közösen alkották meg a délafrikai Uniót. Tehát sikerült a faji és nemzetiségi ellentéteket kiegyenlíteni. Amikor Anglia Ausztráliát a mai politikai képére formálta, nem szerepeltek fajr ellentétek, de annál élesebb gazdasági motivumua'k hátráltatták ezt. Tízéves kitartó munkának eredménye ezeknek az eliliminálásaVo't. Ezen angolszász világból vett példák alapján \éli Qarvln szolgálni Kö.zépeurópa érdekét azáltal, hogy itt szövetséges államokat alkotna. A párisi békeszerződések gazdasági abszurdumai i yen alakulatban kiküszöbölhetők lennének. A dunai Monarchia és a Balkán gazdasági föllendülését ez mérhetetlen módon elősegítené, amivel együtt járna egész Középeurópa gazdasági talpraállása, jobb jövője. Azt hiszem, nekünk magyaroknak is égető®n szükségünk van gazdasági fellendülésre, de drága aron szereztük meg függetlenségünket; ezt nem bqcsáthatjuk áruba. Legmesszebbmenő do'og, a mire gondolhatunk, az, hogy csak wn-mflw+niV*- /mt4 * «gazdasági értelemben vett szövetséges á'lamokab alkossanak mindazon területek, amelyek a KettősMonarchiához tartoztak. Ez is elég lenne a szerződésekből eredő gazdasági lehetetlenségek kiküszöbölésére. Ennek a megteremtést szempontjából szüksége van a kontinens ezen részének messze előrelátó államférfiakra. Csak ezeknek a kitartó böícsesége és összemüködése emelheti Kozépeurópát gazdaságilag magasra. Hazánkat ts es az utódállamokat is. Egy i

:yen gazdasági szövetség révén közeebbi viszonyba jutnánk a megszállt területek magyarságával és másajku testvéreinkkel. Kulturfölénvünk idevonzaná őket; idővé' mint autonóm területek visszakerülhetnének a megszállt részek, a Saját akaratuk folytán. A magyar nemes, o'áh parasztv-ezér

1, badacsoni Maniu üyu>a ránk magyarokra cé'ozva azt mondja, «ini<ább a föld alatt, mint még egyszer idegen uralom alatt. .„» Az erdéyi románság azonban már is százados nyűgnek érzi az évtizedes felszabadult állapot korrupcióját. Majd visszakívánkoznak a Batkánro: a kulhírvilágba. Vajha századunk váltaná valóra a nagy Széchenyi eszméit, ilyen gazdasági szövetkezés révén és tenné hazánkat először gazdaggá, majd függetlenné, a régi határokkal. á Magyar Hemzeti Szövetség Ifjúsági pályázatának nyolcadik zárómérlege. Dr. Pecháay Aűoií beszéde az iíjHsághos. (A «Nyíi'vidék» tudósítójától). Szokásos módon és ünnepélyes keretek között ment végbe a Aí N. Sz. szabolcsi és nyíregyházai körének közgyűlése és irredentikus pá yázati eredményének kihirdetése. Május 12-én a városháza dísztermében dé'után fél 4 órakor tartó tiá'< meg a közgyii ést és az ev. reálgimnázium tornacsarnokába* 5 órai kezdette: az ünnepélyt, melyen ugy a közgyűlésen, mint ifjúsági ünnepéijen dr. M'ttecz ödön ügyvezető alelnök elnökölt; dr. Szi'sztay Zo'tán kormányfő tanácsos einök gyöngeIkedése" miatt nem vezethette ifjúsági elkes tüzzet, — ez alkalommal először — az irredentikus ifjúsági versenymunkának beszámo'ó ülését. Dr. Mikecz ödön nemes gondolatokkal gazdag beszédében, valamint folytatásosán előterjesztett jelen lésében rámutatott a mu't év terméSzájsebészeti, fogorvosi és müfogászaű rendelés Nyíregyházán, Vay Ádám-utca 5. sz. RÖNTGEN LABORATORIUMJj F«gvisszaültetáí>ek, fogkteelések, fogt«mé®ek színarannyal, tökéletet érzéstelenítés, műf«gak stb. stb. Legmodernebb berendtzés! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény díjak! Oi*. Kunéi Viktor*, saséJsebész, volt kijártai al»é faártegü. 372* sére, a lelkek egységbe tömörítő készültségeire, iskolákban, sajtóban, társadalmi alakulatokban folyt építő munkára, a gyöngélkedő elnöknek mielőbbi felgyógyulás kívánása, a központi kiküldöttek és megje entek üdvözlésével a gyűlést megnyitotta. ki elnöki jelentés után Nagy Lajos pénztárnok terjesztette elő jelentését, melv szerint a körnek 698 P 70 fii,ér bevétellel, , 380 P 15 fillér kiadással és 318 P 55 fi'lér maradvánnyal a pénztárvizsgá'ó bizottság a számadást rendben levőnek találta. Dr. Pongrácz A'adár központi szövetségi igazgató tájékoztatta a közgyü ést a M. N- Sz. inüköd,sérő'. A központ tőkegyűjtés helyett a külföld civilizált nemzeteinek, népeinek felvilágosítására fordítja minden erejét, idejét, fillérjeit. A nyíregyházi kör nagy erkölcsi tőkét forgat meg ifjúsági pályázataival, ebben a központ könyvek adományozásával segítségére siet. Azonban a központ kéréssel i> fordul a nyíregyházi körhöz: tagdíjak gyűjtésével legyen a központ támogatására, valamint a M. N- Sz. «Nagymagyarors2ág» c. havi folyóiratának szerezzen előfizetőket meri a elkiekben való gyógyulásra van nemzetünknek nagy'szüksége. Báró Perényt Zsigmond szövetségi országos elnök, amerikai tanu'mányutjában hatalmas befolyású egyéneket nyert meg ügyünknek. Ingyen nyújtott propaganda eszközeink (könyvek, térképek, evelezőlapok készítése, terjeszté-e) igénybe veszik filléreinket, az egységes társadalom áldozatkészségét kérjük támogatásunkra. A politikai vonatkozású részek szintén jó hatást váltottak ki, Dr. Vietónsz József az elhangzott beszédre koszönőszókkai válaszolt, szükségesnek t

aIámá azt, hogy a legszebb szándéktól vezetett egyesü'eti alakulatok a M. N- Sz.ben találnának elhelyezkedést, mért az egységbe tömörüésben találja a munka sikerét; a «Nagymagyarország» c. havi folyóirat terjesztéséie nézve pedig indítványozza, hogy a tagsági dijat olyan összegben állapítsák meg, mely fedezze a lapdijat is és igy váljék lehetővé a folyóiratnak a tagokhoz való jutása. E'nöklő ügyvezető afetnök szívélyes szavakkal mondott köszönetet dr. Pongrácz A'adár umak a tájékoztató beszámolóért, - az indítványra nézve pedig kijelenti, hogy azt a választmány elé fogja terjeszteni. E nök zárószavai után a jelenvoltak átmentek a reálgimnázium tornacsarnokába, hol ünnepélyes ke retek között ment végbe a pályázat eredményének kihirdetése. Elnök megnyitó szavai a tani.ó^épző intézet növendékeinek Magyar Hiszekegy-je, dr. Ptchúny Adolf kulíurtönénetiró beszéde az ifjúsághoz, Stszfá* László i-k. VII- o. t.