Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-15 / 110. szám

JÚÍRYIDÉK. Imájus 15. Nagykálló közönsége meleg szeretettel fogadta a harmadik szabolcsi diákdalosimnepély résztvevőit. á dalostinaepélyt Nánássy Andor ár. országgyűlési képviselő nyitotta meg Tizeaiégy nagykállói urileány megkoszorúzta az iskolák zászlóit (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Vasárnap délután tartotta meg harmadik diákdalosünnepélyét Nagykállóban a Szabolcsi Turáni J<ör rendezésében a szabolcsvár­megyei középfokú iskolák ifjúsága. Mint előzetes jelentésünkben em­lítettük is már," az ünnepségen hét iskola ifjúsága vett részt. Nyíregy­házáról 590 tanuló fnent tanáraik vezetésével NagykáUóba s hozzájuk csatlakoztak az érdeklődők igen szép számmal. 1 • ! • . ! A nagykállói állomáson a Szokat­lanul hosszú szerefménnyei befutó vonatot Nagykálló község s,a já­rás érdemes vezetői s a Szabolcs vezér állami reálgimnázium tanári kara fogadta Bihary Ferenc igaz­gatóval elükön. A bevonuló ifjúsá­got szinte az állomástól a reálgim­názium kapujáig tartó végnélkül! sora várta és üdvözölte a község közönségének. Dalosünnepély a f ea i" gimnázium tornatermében­Rövid pihenő és az összkarok próbája után 4 órakor kezdetét vette az ünnepély a reálgimnázium tornatermében, mely nagyon is ki­csinek bizonyult erre az alkalomra. Az ünnepélyen megjelenő notabili­tások sorában ott láttuk dr. Ná­nássy Andor kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselőt, dr. Ger­gelyfty Andor főszolgabírót, az Or­szágos Középiskolai Tanáregyesü­let képviseletében Horvay Róbert debreceni 'főiskolai tanár c. igazga­tót, dr. Vietórisz József igazgatót, a Szabolcsi Tanári Kör elnökét, Dobay Sándorné, Névery János, Lukács Béla nyíregyházi igazgató­kat, dr. Sőrés János ügyvedet,a nagykállói reáígimnáziumi bizottság" elnökét, Marnó Gyula r. kath-es­perest, Görömbey Péter ref. lel­készt, Hudákv Gyula gk. esperest, Pelsőczy Béla főbírót, Vitéz Ve­res- Bálint főjegyzőt, a nagykállói reálgimnázium tanári karát, igazga­tójuk vezetésével, a nyíregyházi Kí­sérő tanárokat s „Nagykálló társa­dalmának szép asszonyait, leányait, A Hiszekegy összkari éneklése után a nagykállói' Polgári 'Dalegy­let dallal üdvözli a vendégeket s erre a nyíregyházi ev. reálgimná­zium daliai válaszol. A dai elhangzása után Nánás­sy Andor dr. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő az össze­tartás nagy erényeiről mond meg­kapó erejű gondolatokat. A da­losünnepéiyt is olyannak tekinti, mely legalkalmasabb a nemzeti ösz­szetartás ma mindenné' fontosabb érzésének ápolására s ezért csak hála és elismerés illetheti a Sza­bolcsi Tanán "Kör iskoláit, taná­rait es Tanutö ifjúságát. Nagykálló közönségének szeretetéről biztosítja az ünnepély résztvevőit s üdvözlő szavai végeztével felkéri a hölgye­ket, hogy e szeretet külső jeléül is koszorúzzák meg az iskolák zász'óit. A zászlótartók meghajtják zász­lóikat s nemzetiszallaggai átfont babérkoszorút kötnek a hö'gyek a zászlókra. A szép aktust a követ­kező hölgyek végezték: Hattgh Csín, Labdovszky Inén, Seres i,én, Molnár Manyi, Soós Kató, Somo­gyi Kató, Grómann Lili, Hudáky Gabi, Szabó Otga, Balia Vidor, Lévi Sári, Tóth Viola, Pulszfcy K'ári és Demeter Juckó. Dr. Nánássy Andor üdvözlő szavait s a hölgyek kedves, fi­gyelmes tettét dr. Vietórisz Jó­zsef tanárkön elnök köszöni meg lendületes, a szív meiegétő 1 izzó szavakkai. Rámutat arra a nagy ne­.veiö munkára, melyet a Szabolcsi Tanán Kör a dalosünnepélyek rendezésévei kiván szolgálni. Ugy gondolja, hogy a megye társadalmi köreinek érdeklődését igy foko­zottabb mértékben lehet a tanán munkára irányítani s az iskola fes társadatom között nélkülözhetetlen kapcsolat létre jön. Hangsúlyozni kívánja, hogy éppen ennek a nagy nemzsü céloknak érdekeit szem előtt tartó kedélynevefö dalosün­nepély nem akar versengés lenni. Céljuk nem annak megállapítása, hogy melyik iskola ifjúsága énekei szebben, hanem az, hogy eggyé­forrva, a dalban egyesülve, min­denekfelett a magyar dalt ápol­ják az ifjak sziveikben s igy el­érik azt a célt, melyet minden ma­gyar iskola maga ele tűzött. Nagy­kálló közönségének s illusztris ve­zetőinek a Szabolcsi Tanári Kör leghálásabb köszönetét tolmácsol­ja, hogy alkalmat nyújtottak a da­losünnepély megrendezésére. Az Országos Középiskolai Ta­nár 'Egyesület üdvözletét Horvay Róbert tolmácsolja s örömmei lát­ja, hogy a SzaboIcSmegyei "iskolák a kedély ápolását Ily Szép formában teljesitik. Köszönti" a tanárokat s Nagykálló közönségéi. Az üdvözlések után a megállapí­tott sorrend' szerint az iskolák da­loskörei gondos kidolgozásban, fegyelmezett előadásban éneklik az ünnepélyre betanult énekkari da­rabjaikat s valóban lelket lebilin­cselő volt a különféle összetételű énekkarok meghallgatása, őszinte elismeréssel adózott a közönség minden egyes szám után az ifjak­nak és az énekkarok vezéfőinek; Marnó Gyula rk. esperesnek, Zwick Vilmos, Zatskó Gyuia, dr. Rőder Ede és Lamping Fülöp ta­nároknak, Szabó Géza karnagynak, és Hornyik József V. éves tanító­képzőintézeti növendéknek. Nagykálló község meg­vendégeli a daiosiinne­pély résztvevőit. A dalosünnepély végeztével Nagykálló közönsége megvendégel­te az ifjúságot. Meleg " párolgó virslit s két-két zsemlét kaptak uzsonnára s az ifjak, leányok egy­.formán a legjobb kedvvel, az ifjú­Ság hamisítatlan életörömével, de­rűjével fogyasztották ei az ozson­nát. Ugyanekkor a tanári karok tag­jait s a kisérő vendégeket is ven­dégül látta a község s a rövid együttlét aranyos hangulatát szel­lemes pohárköszöntőkkel' fűszerez­ték, elismeréssel adózva a Szabol­csi Tanári Kör vezetőinek, Nagy­kálló község elöljáróinak és kö­zönségének s a dalosfinnepeí lét­rehozó Bihary .Ferenc igazgatónak és Zwick Vilmos tanárnak. Ozsonna közben a nyíregyházi 111. tanítóképző intézet férfikara énekelt a reálgimnázium udvarán szebbnél-szebb énekkari "darabokat a közönség élénk tetszéséfői kísérve. Az ozsonna végeztével egy-kettő­re sorokba fejlődtek a nyíregyhá­zi diákok s víg "énekszóval vonul­tak ki az állomásra, egy kellemesen eltöltött nap emlékeivel' meggazda­godva. A Jótékony Nőegylet Dr. Bencs Eálmásné elnöklésével közgyűlést tartott, amelyen fel­tárult az egyesület egy évi munkássága. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A Nyíregyházi Jótékony Nő­egylet csütörtökön tartotta évi közgyü ését dr. Bencs Kálmánne polgármesternő elnökletéve'. A fokozódó agi itássaí és figyelmet keitő kulturális, szociális sikerekkel tevékenykedő egyesület közgyűlé­sét dr. Bencs Káimánné nyito.ttj meg. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszed rámutatott az ei­mu't év tevékenységlének kettős irá­nyára. A jótékony Nőegylet fenn­tartotta és gyakorlati szem­pontból értékes eredményekkel fej­lesztette a Nőipariskolát és hatha­tósan segítette a szegényeket. Az einöknő lelkesítő szavakka' kérte a Nőegylet tagjainak további hat­hatós támogatását. Ezután dr. MüUer Ferenc titkár számolt be az elmúlt esztendőről. Ez vo't a Nőegylet életeben a 42-ik esztendő. A Nőipar.isko'a szeptember hó 15^én nyílt meg az idén és napon­ként reggé i 8-tól déli 1 óráig ta­nultak szorgalmasan növendékei. Fi ismerésre méltó az az eredmény, amelyet a Nőipariskota kitűnő igaz­gatójának és tantestü'e.ének odaadó munkássága jutalmaként elért. A növendékek nagy feltűnése keltő eredményre mutathatnak rá a ,­ajz terén, önálló te rvezések készültek az iskolában és nem egy olyan terv került ki a növendékek keze közül, amely tervet meg is valósí­tottak a kézimunkaórákon. A nagy szociá is sikerrel működő iparis­kolában a miniszteri tanterv alap­ján tanították az iskola 154 növen­dékét. A Jótékony Nőegylet az elmúlt évben havonként 40 szegénynek adott állandóan segélyt és ezzei hathatósan hozzájárult a nyomor enyhítéséhez. Tagdijakból 1376, a január 5-1 bál jövedelméből 1220. a teádé-után jövedelméből 922 pengő jutott az egyesület pénztá­rába. Az egyesületi közgyűlés örömmel vett tudomást az éimuli esztendő sikeres működéséről szóló beszámolóról és lelkesen megélje­nezte elnökét, dr. Bencs Kálmánnét­Barangolás a számok birodalmában. Beszélgetés az egyesekkel, tizesekkel, százasokkal és ezre­sekkel - Az áruló „egyes". — Egy humorosnak remélt riport fájdalmasai komoly tanulságai. • ilyen nagy lélekszámú községben, : melynek egyébként megyeszerte jó nire van, élénk ellentétét találom majd az 1034-nek. S tényleg nagy az eredmény. 11 korcsma, 4 iskola és a legkomoiyaWban ] előfizető. E reményenfelüh eredménytől mámoros fővel száguldók a triano­ni határ közelébe, hol szerényen hú­zódik meg a 61 l-es, 2 korcsmájával és 1 iskolájával. Hogy az emberek itt nem kíváncsiak arra, vajon mi is történik a megye székhelyén, azt Ti természetesnek találom " az előző tapasztalatok alapján. Ezen a helyen fájó szívvel oivasgathat­, iák melynek megtevése után «kü'föi­dön» lehetnek. Fátyolos szemmel bandukolok: vissza a 'Nyírség központja felé, amikor halvány reménysugár kezd felém derengeni a 3314 képében. 6 barátságosan mosolygó korcsma képe mellett 3 iskola húzódik meg és 12 előfizető büszke önérzettől sugárzó arca ragyog felénk, hirdet­ve, hogy' aki közelebb van a kui­tura égő fáklyájához, annak szeme a világosságban hamarabb látja meg a zt az utat, melyen haiadm keli. A vármegye keleti része fele for­dul most' tekintetem, hot a 753-as számon akad meg, melynek árnyé­kában 2 korcsmü, 1 iskola s 1 elő­fizető húzódik meg szomorú felki­áltójelként, mintegy figyelmeztetve, hogy nem minden ragyog, ami napkelet felé vagyon! Beszédes jelképe a 930 annak a Sivár szellemi szegénységnek, ami egyes helyeket olyan élesen jelle­mez. Mig'3 korcsma áll a népbuti­tás szolgálatában, addig csak 1 is­kolát képes ez a 930 íéiek fenntar­tani, nem is beszélve 'ilyen szomo­rú eredmény után arról, hogy az egyetlenegy" napilapjára a várme­gyének nincsen szüksége e közül a 930 léleknek senkinek sem. Szomorú vándorlásom keserű ta­pasztalatai között jóleső oázisként keli üdvözölnöm az 536ot, mint az egyetlen számot barangolásaim köz­ben, hol az arány meg fordítva van az eddigiekkel szemben, amennyiben 2 iskola büszkélkedik Sokat hallottam bes^fni arról, hogy Szabolcsban kér ellentétes kulturréteg van. Az egyik réteg egy minden tekintetben finomult izíésü, szinte csillogói kulturáju, mig a másik réteg hihetetlenül hátin kul­log kulturális téren. Ha nem olvas­tam volna vezető állásban levő tisztviselők hitfatUos jelentéseit ez utóbbi szomorú tényről, azt gon­doltam volna, hogy minden olyan állítás; mely e megye népének ily nagyfokú elmaradottságát tárja elénk, azt mondtam volna, hogy minden ilyen diskurzus merő rága'­lom. A hivatalos komolysággal lefek­tetett jelentéseket nem lehet ,'s szabad kétségbevonnia senkinek sem. Mindazonáltal nem nyugod­tam be'le sem az elhangzóit "szavak­ba, sem a sötéten rám meredő, vá­doló tekintetű betűk beszédes lé­gióinak állításába, hanem elhatá­roztam, hogy elindulok a számok birodalmába s megszólaltatom őket még egyszer, hagy hallom, hogy nem-e álmodtam, vagy nem-e té­vedtem akkor, amikor a már emlí­tett jelentéseket olvasva, oly sötét színben vélem látni a helyzetet. Természetesnek fogja találni min­denki, hogy ha az ember egy ösme­rétien rengetegbe indul, et fogja lát­ni magát a szükséges útitervvel és megfelelő iránytűvel, nehogy elté­vedve a rengetegben, hamis irányt (cövesaen s kitegye magát hiábavaló fáradozásnak. Utitervemet a kö­vetkezőképen állapítottam meg: Először meglátogatom a népes­ségi, másodszor az iskolai épületeket, negyedszer a vármegye egyetlen napilapját járatókat feltüntető szá­mokat. Kezembevéve a vármegye jegyzői kara által beszolgáltatott adatok alapján összeállított címtárt, első pillantásom az lü34-re esett. Kör­jegyzői székhelynek a lélekszáma. 3 korcsmával dicsekedik és 2 isko­lával szerénykedik. Vármegyéje ügyei iránt 1, mond Egy lélek ér­deklődik, járván egy . lap a közs­ségbe. örömrepesve keresem fel az 5701-et, reménykedve, hogy egy

Next

/
Thumbnails
Contents