Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-06 / 80. szám

JNflrfRYIDáK. «Vf'28. április 6 Nagypénteken. A váltság napjának évfordulója megint reánk köszöntött a maga szomorú emlékeivel, s-fét gyászával. jó nekünk e napon emlékeznünk és elgondolkozni a Jónak és Gonosznak örök harcain, amely örök időkön keresztül folyik hol az egyiknek, hol a másiknak felülkereKedésévef. Bizony sokszor elbukik a Jó és diadalmaskodik a Gonosz. Az erkölcsi világrend azonban mindég helyre áh és remélnünk engedi, hogy végüf mégis csak az Igaz fog győzedelmeskedni. Ám ez a győzelem mindég mártírokat követel. A mai napot is egy ifyen mártírhalál emlékének szenteljük, amely rTiár'tir-haláf azonban messze magasan kiemelkedik mindazon áldozatok közüf, amely az idők rendjén az Igazság, a Jóság érdekében esett - mert ez a mai Váltság az egész emberiség megváltása érd-ekében történt és olyan körülmények között történt,' a'mi már az emberi tör. leneteket meghaladó eszmei magasság szférájába tartozik. Krisztust azonban követni kell és olykor nekünk gyarló embereknek is ki kell ürítenünk a keserű poharat és annak keserűsége immár 10 éve ég az ajkunkon, anélkül, hogy enyhülést adna és anélkül, hogy szomjuságunk csillapodnék. Most mi vagyunk a kiválasztottak, akiknek hordoznunk kell a Keresztet és' viselnünk kell a mártiromság szomorú sorsát, de legyünk reá büszkék, mert ezzei jegyezzük ei magunkat az erkölcsi világrend örökös szolgálatára. Ezek a mi mostani szenvedéseink formálnak nekünk jogot ahhoz, hogy magunkat megkülönböztetett nemzetnek tartsuk, meit minden szenvedés, amit az elbukott Igazságéit szenvedünk, fel vagyon irva s egykor javunkra fog szólani az Ítéletnél. Viseljük büszkéi, a nagypénteki gyászt, inert Krisztus ruhája az. Viseljük méltósággal a nagypénteki keresztet, mert Krisztus Keresztje az. Es viseljük jó reménységgel és bizalommal nehéz Sorsunkat, mert a Krisztus példája jó reménységet példáz inielőttünk. Nincs most nemzet, amely méltóbban ülhetné a Nagypénteket, (mint a magyar és ez a" mi megkülönböztetett helyzetünk és sorsunk arra predeslinál bennünket, hogy higyjünk és bizakodjunk. Ruháinkra .kockát vetettek. Véreinket üldözik, fosztogatják. Testünket megcsonkították. Berek-Bör szörménvben nemrég is ártatlan magyart" teritettek :e aljas orvvadászok'.... . Mindez a mártiromság megszentelt sora... De én mindazokat, akik az Igazság ügyéért mártiromságot Szenvedtek, dieskoszoi'us fejjel, glóriával ékesítve látom és már előre sejdítem a mi koszorús tavaszunkat js, ami igazán nem késhet so. .. | Krisztus Urunk mondta. Sasi Seabó László. Újra közmegelégedésre bonvolódik le a szabolcsi burgonyának Olaszországba való exportálása. Hogyan váltak be vármegyénkben a külföldi vetöburgonyák ? Milyen burgonyát keres a külföld ? — á megbízhatatlan kis exportőrök okozzák a bajt a külföldön, de ezentúl szemmel tartják őket. - Mikecz Károly dr. és Oltványi Ödön dr. nyilatkozata burgonyakereskedelmi viszonyaink aktuális kérdéseiről. i A «Nyirvidék» tudósítójától.) Az ország gazda közönségének figyelme Szabolcs felé fordul; vármegyénkből várja az ország a burgonyapiac szempontjából olyan jelentős szakvéleményeket. A Nyirvidék munkatársa' felkereste a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezeiének nyíregyházi kíren. »'éhségét, ahol Míkecz Károly dr. és Oltványi' Ödön dr. a következő nagyjelentőségű információt adták a burgonyakereskedefem viszonyaira vonatkozó kérdéseinkre: Míkecz Károly dr. a AJezőgizdaság Termelők Egyesűit Szővct

.Ke

.zete nyíregyházi fc,rendeltségéneK igazgatója: Az

f 1927 28. évi burgonyaéríékesjlesi viszonyok eddig mind a gazdákra .mind a kereskedőkre nézve olyan kedvezően alakultak, amint még talán egyik évben sem. Elég jó termés mellett már korán ősszel nagy kereslet mutatkozott, különösen ipari burgonyák iránt, ami aztán az étkezési burgonvák árát js megfelelően emelte. A keményítőgyárak és különösen a szeszgyárak, sokkar nagyobb mennyiséget dolgoztak fel az" "idén, (fnfint az elmúlt évben, aminek kö| HÚSVÉTRA 1 1 Legszebb kivitelű | ékszerek, órák, arany- és ezüst| áruk legolcsóbban (Sándor Rezső Ü órás és ékszerésznél, Nyíregyház, Zrínyi Ilona ucca 3 Ü Telefon: 229. = Takarékosíógl könyvecskére készpémároii 6 havi hitel! 22^0-5 ^IIIIIIINIIIÜIIIIIIIIIIIIIIIIIIM UTALVÁNY. 7S ^ A „Nyirvidék" ezen utal^^ ványának birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szerencsés esetben 6 levelezó'lap nagyságú művészi fényképet készít a nyeró'ró'I Csépány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. Telefon: 4-56.) teljesen díjtalanul. Ezen utalvány bármely felmutatójának ugyanezen műteremben 9 pengő' helyett 4 pengőért készítenek 6 levelezó'lap nagyságú művészi fényképet vetkeztében állandóan volt elegendő elhelyezési lehetőség. Ö.szel Görögország cs Jugoszlávia ríszere, most tavaszs

zai e Kit országon kívül még Olaszország részére szántottunk nagyobb me.-.nyiségú kezééi burgonyát. A szállítások lebonyolítása normális volt. Az olasz szállítmányoknál volt ugyan egy kis csalódás, ami onnan származott, hogy sem a mi kereskedőink n'em ismertek az olasz piacot, sem . pedig az olasz kereskedők nem ismertek a mi fajtáinkat, aminek folytán a nálunk elterjedt Krüger burgonyát nagy mennyiségben szállították te Olaszországba mint étkezési burgonyát, ami' az olaszok természetesen nem a legszívesebben fogadtak. — Most azonban már a kezdet nehézségem tuí vagyunk és simán, mindki tfél megelégedésére bonyontódiK le Ola3zors

zágga»<s burgonyaexportunk. — A belföldi "fogyasztás céljára főleg a Rózsaburgonyát szeretik, amelynek a termelése évről-évre esik vissza, mert igen kicsi a hozama. A nagy kereslet folytán a Rózsaburgonya egész éven át állandóan igen magas volt, sokszor háromszorosa is az egyéb fajta burgonyáknak. Természetes, hogy szek a magas árak jótékony hatássai lesznek rözsábűrgonyaterm lésünkre, mert gazdáink belátják, hogy még kis hozam mellett is jobban fizet a Rózsaburgonya, mint sok más bő termő fájia. Ausztriában, Cseh és Németországban kivitelünk minimális volt, miután ezek az országok az idén kitűnő burgonyatermésük mehe t maguk is felesleggel rendelkeztek. Jelenleg a burgonyaárak normálisnál magasabbnak mondhatók. A termelők kezében levő még elég tekintélyes készletek élénk kereslet mellet:" könnyen ,elhelyezésre találnak. ( Oltványi Ödön, a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete Nyiregyfiázi Kirendelt: égének igazgatója: A belföldi ipar meg van elégedve. a szabolcsi burgonyával^ mert énnek keményitőtaríaima a más vármegyékben termeytt burgonyákéhoz viszonyítva sokai' nagyobb. A Woltmann burgonyánál lő -21, az ipari Kriigernél "12 -26 fok között váltakozik a keményítő tartüom. A külföld; apar a magyarországi burgonyát nem vette igénybe. Oka ennek az, hogy a múltban egyedül csak az osztrák keményítőgyárak részére szállítottunk ipari burgonyát. Ebben az évben azonban Ausztriában a burgonyatermés 40 Százalékkal volt nagyobb a tavalyinál s igy nem volt szüksége behozatalra. A belföldi fogyasztás ugy a fővárosi, mint az alföldi piac elsősorban Rózsa-fajtákat keres. Rakamazon és Kisvárda vidékén termeinek nyári korai Rózsán és őszi Rózsát. Ezekről a helyekről 300 vagonnal szállítanak el "évente. A pesti piacon ezenkívül a sárgaliusu EHa-burgonyáí és a Deockr rát keresik. Krüger burgonya és étkezésre válogatott Woltmann burgonya ugy a pesti piacon, min* a magyar Alföldön csak lényegesen kisebb (50 százalék : áron helyezhető ei az előbbi t fajtáknál. ( a Utóbbi "években a burgonvatermelési "hivatal utján különféle fajtájú velőburgonyákat kaptunk Szabolcsba, például Ju.i Perié, Prachíer, Kukuk, Tirola. Ezek a burgonyafajták más klímához vannak szokva, nálunk nem válltak be, tele vannak betegséggel, burgonyagumójuk, ha szép is, husuk nagy százalékban rozsdafoítos s a piacon mint áruk ef nem helyezhetők, mivel azokat senki megvenni nem akarja. Étkezési fajtákban legtöbb burgonyát igényelnek az egész ország területén: koraj és őszi Rózsát, Ellát és Deodorát, s csak szükségből használják Krüger és Woltmann takarmányburgonyákat. Külföldiek, utóbbi időben az olaszok a sárgahusu burgonyát keresik s ezek közül a legkedvesebb az F.lla és az Industria, amelyekből utóbbi időben Szabolcsban nagyobb mennyiséget termelnek. Nagyon kívánatos volna exportunk érdekében, hogy a termelők, kik homokon gazdálkodnak, ezen burgonyafajiák termelésére fémének át. A fogyasztás által kerese t burgonyafajtákbóf a mennyiség naprólnapra apad. Bár kevés a késziet, előrelátható, hogy újig ki fog tartani. Készét Krüger és Woltmann burgonyából van. Rózsakészletek nincsenek, mivef azokat kistermelők termelik s néhány .métermázsás tételekből vásárolják össze az egyes vagonszállitmányokat, ugy « rakamazi, mint a kisvárdaí rak araink. Rakamaz és Döge vidékének a Rózsaburgonyája nem fajzott el, sőt ma is sokkal szebb, egészségesebb vetőgumót tudunk ezen raktárainkból adni, akár a Dunántufrói, vagy Ausztriából tudnának szállítani. "Nyírbátor vidékén termelik az úgynevezett Király rózsát, mely egy kései beérésü Woltmannai keresztezett ^ozsaburgonya-fajta, melyet tartósságánál és jó izénél fogva nyári Rózsa- helyet- is szívesen vásárolnak, különösen korai minőségben, mivel nagyon szép, egészség*s, fejlett gumói vannak és nyár közepén tul is gyenge hámlóhéju s a korai Róz?a burgonyától csak szakért őtodja megkülönböztet ii. Minősége egyenlő jó.