Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-03 / 77. szám

1921. áprili

s 3. •MMMH^H sa NYÍRVIDÉK 7 k Szüvetícezet húsvéti közleményei. Nagypéntekre rendeljen balatoni pontyot, Megrendelését bármely üzletünk elfogadja. 1 kgos ponty P 260 Kizárólag a húsvéti ünnegekig összes borárainkat 10 százalékkal mérsékeljük. Ismerje meg pincénk kiváló borait ! Vegyen mintát! Már most húsvéti árban kaphat Rendes Húsvéti árak árak 1 liter P 1 liter P Ezerjó 1 -40 1 26 Rizling 160 1-44 Ó-rizling 1-80 162 Rizling 1921. évi 190 171 Sóstói rizling 170 153 Tokaji szamorodni 240 216 Kadarka 150 135 Othello vörös 150 135 Még a legszegényebb háztartásban sem maradhat el a húsvéti kalács. Kizárólag a húsvéti ünnepekig fehér lisztjeink árát lényegesen mérsékeljük. Talán mondanunk sem kell, hogy a minőség ugyanaz, ami eddig volt. Nullás grizes liszt 1 kg P 0 51 Nullás sima liszt 1 kg P 0 51 Előírásos cserkész felszerelési cikkek szövetségi árban, melyből húsvétig 5 százalékosengedményt adunk. A cserkész cikkek csak Széchenyi.téri üzletünkben kaphatók A HANGYA Szövetkezet üzletei: Széchenyi-tér 9. Telefon 78. Deák Ferenc u. 48. Vay Ádám u. 9 Telefon 77. Hatzel-tér 3. Debreceni u. 65/a. 2167—5 Húsvéti nyuszik, báránykák, húsvéti tojások csak DREHER-MAUL csokoládéból és csakis DREHER-MAUL névvel! 1742 Gazdasági bajaink és a szövetkezeti üzemszervezés. Súlyos válsággal küzd a mai magyar közgazdasági c et. Egyik oldalon a drágaságánál fogva igénybe vehetetlén pénz, a másik oldaton a termelő és a fogyasztó szinte általánosnak mondható teljes tőke hiánya — pénztelensége. Nincs olyan termelési ág, amely a mai súlyos köz- és kamatterhekkel eredményesen tudna birokra kelni, nincs oivan foglalkozásiig, amely ha önálió tőkével nem rendelkezik, képes volna függetleníteni imagát a sulycs kamatterhek ve-zedelmes következményei alól. Mezőgazdaságunk valóban elismerésre méltó módon igyekezett a belterjesebb gazdálkodásé; a többtermelés nehéz problémáját — tőke szegénysége dacára a megvalósuláshoz közelebb s-giie.ú. De mi haszna van abból, hogy a 85 százalékban mezőgazdasági' cikkekben kifejtett exportunkat mennyiségileg emelte és minőségileg javította, ha fáradságos munkájának gyümölcsét sem ő, sem az állam nem élvezheti?! Az ipari üzemek és vállalatok, amelyek export tevékenysége — a minket körülvevő iparállamok éles versenye következtében — csaknem a nullával egyenlő, csak üzemredukcióval dolgozhatnak, — mert a fogyasztó közönség felvevő képessége minimális Ma á'taláoiii íz n helyzet, hogy termelő és fogyasztó egyaránt el van adósodva a szó legszorosabb értelmében. A fogyasztó közönség felvevő képességenek csökkenéséhez nem kérés mértékben járultak hozzá az egyes foglalkozási ágak legkülönbözőbb és legfantasztikusabb' részlet eladásai, amelyek mintegy alkalmat adtak a/ amúgy is leszegényedett polgári társadalom eiadósitására. Súlyosbította a helyzetet az, hogy igén sokszor a «kedvező részfet» hatása alatt olyan vásárlásokat is eszközölt, amély sem kulturális igénye kielégítéséhez, — sem létfenntartásához nem volt elengedhetetlen kellék. A mai gazdasági élet szervezetlenségét misem bizonyítja inkább, mint a kényszerű takarékosságot megvalósítani akaró az a törekvés, amely fix, vagy éppenséggel pontosán meg nem állapítható jövedelemmel biró szerencsétlen fogyasztónak vásárlási hitelt nyújt. Milyen jövő vár arra a gazdasági rendszerre, a mely ahelyett, hogy racionálisabb gazdálkodást követne, azt még költségesebbé igyekszik íenni azáltal, hogy ujabb, jelentős terhet jelentő adminisztrációt iktat be a fogyasztó és az értékesítő szerv közé. A fogyasztó közönségnek reá keli már egyszer jönnie arra, hogy a gazdasági élet olcsóbbodásátnem szolgálhatják azok a jelenségek, amelyek mindig ujabb és ujabb vállalkozásokat -.óinak a beszerzési forrás és a fogyasztó, közé. Nincs olyan ága közgazdaságunknak, amelyen szövetkezeti szervezkedéssel, szövetkezeti üzemmel ne lehetne ellensúlyozni a mai gazdasági rendszer túlkapásait.^. Nincs még egy olyan gazdasági irányú törekvés, amely ugv gazdásági, mint társadalompo'itikai szempontból a lehetőségek olyan csodalatos perspektíváját tárná az emberek elé: mint a szövetkezet. Innen van, hogy gazdasági bajaink javulását és enyhülését ma már jeles államférfiak és kiváló közgazdászok egyenesen a szövetkezeti — de az önsegélyen alapuló — szervezkedéstől várják. Nem csoda, hisz a nemes értelemben vett Szövetkezet megteremti azt a keretet, melyen belül az emberek legszegényebbjei is tömörülhetnek és ellenálló képességüket a gazdasági versenyben alig sejtett mértékben fokozhatja k, megteremti az összetartozás érzését, idővel pedig a kiépítendő szövetkezeti rendszer az emberek millióit öleli magához és gazdasági szá'akka' segiti összekapcsolni a nemzet társadalmát! A hazai szövetkezeti mozgalom, a gazdasági hafadás úttörői: a hitel és a fogyasztó szövetkezetek voltak. Ez alkalommal a fogyasztó szövetkezeti mozgatom kiépítésének lehetőségeiről kivánok az alábbiakban megemlékezni: Csaknem a nagy gazdasági krízis közvetlen bekövetkezése előtt alakult a mai »Hangya« fogyasztó szövetkezetek mintegy 50 százaléka. Ezeknek a szövetkézeteknek az t üzletrész tőkéjét a bekövetkezett gazdasági válság alig sejtett mértékben devalválta s innen van, hogy a mindig anyagiasabbá vá(ó nagyközönség nem a szerencséfíen alakulási időben, de nem is a mégszerencsétfenebb gazdasági viszonyokban fátta a baj okát, hanem mindig és következetesen: a szövetfceze'i organizációban. Figyelmen kívül hagyta, hogy az a Központ, amefy a. trianoni béke következtében szövetkezeteink több mint 50 százalékát elvesztette, olyan vérveszteség, amelyet pótolni még normális gazdasági viszonyok között" "is csak hosszú céítudatos munkával" lehet. A fogyasztó szövetkezeti mozgatom a gazdasági 'hafadás előmozdításában kétségtelenül igen jelentékeny hivatást fölt be. Azonban a szövetkezeti aktivitás csak akkor érvényesülhet 100 százalékban, ha a szövetkezetek minden rendelkezésre álló eszközzel keresztül tudják vinni, hogy á lokális igényeket kiefégiteni tudó független üzletrész tőke felett rendelkezhesenek. Eltekintve attjf, hogy a szövetkezeti organizáció szempontjából a"z üzletrész tőke nemcsak hogy olcsóbb és biztosabb, de meg van az az előnye is, hogy az érdekelt tag, akinek legalább egy havi áru, vagy hitelszükségletének megfelelő üzletrésszel keltene bírnia, jobban vonzódik saját szövetkezetéhez. éberen őrködik a szövetkezet működése felett, vásárlásait onnan fogja eszközölni', észrevételeit a vezetőség tudomására hozza, egyszóval szövetkezetifeg öntudatossá válik, mert reá jön arra, hogy minél több taggal és minél nagyobb vásárló körrel rendelkezik az ő szövetkezete, viszonylagosan annál több előnyben részesitheü üzletrészes tagjait. Péfdáuf flálunk a íiyiregyházi Hangyánál a mult évben az a tag, aki mindössze 20 pengő erejéig volt "érdekelve és ezután 1 pengő 60 fillér osztalékot kapott, a szövetkezeínéi teljesített vásárlásai után már 28 pengő 80 fillér vásárlási visszatéri lésben reszesüft, dacára annak, hogy a szövetkezet mai" TWtrész 't ikéjét még az az összeg is túlhaladja, amit tagjainak egy liavf" hiteTszükségíefét teszi ki. Mennyire másként áffana a helyzet már pusztán a vásárlási visszatérítés nyújtásánál is és mennyire elősegíthetne az egyéni gazdálkodás, '— a gzükebb háztartás — igazi* takarékosságát áz a szövetkezet, amely tagjai hitelének és gazdáfkodásának előmozdítására a kölcsönösség alapján építhetné fel szervezetét; vagyis ha forgótőkéjét — 100 százalékig — üzletrészbőkében látná biztosítva. Az előbb elmondottakból kitűnik az is, ami a szövetkezeti gazdálkodás tuíajdonképent lényegét ai kotja: hogy bár a modern szövetkezeti élet sem nélkülözheti a pénznek, mint termelési tényezőnek a jelenlétét, az üzleti szempontból mégis csak másodrendű hivatást tölt be. Világosabban: a szövetkezeti 'gazdálkodásnál a termeréshez felhasznált tőke hozama oíyan arányban nyer felosztást az egyes üzletrészes tagok között, mint amilyen mértékben a tag saját munkájának bevitelével a közös termelésbe részt vett. Ez a szabály világosan kitűnik a fogyasztó szövetkezetek vásárlási visszatérítési rendszeri* ben, mert amig itt pf. az üzletrészbe fektetett tőke évenként csak 8 (nyolc) százalékkal kamatozik, adkig a munka által — amefy a jelen esetben a tagnak a szövetkezetben eszközölt vásárlásait jelenti — ugyanez a tőke, ha a szóban íévő szövetkezet önálló forgótőkét biztosító üzletrésztőkével rendelkezik és ha a tag befektetett tőkéje az egyhavi áru, vagy hitelszükségletének megfelel, 40—60 százalék kamatozást érhet ef. Amint látjuk a lényeges kiilömbség a szövetkezeti gazdálkodás és a mai gazdasági rendszer között az, hogy a produktív munka eredményét nem hai.mozza fel az arra legkevésbbé érdemes kisebbség részére, hanem a vagyonnak és munkának aránylagos elosztását végzi, társadalmi különbség nélkül. Nincs ofyan szövetkezeti alakufás amely — ha közmegértésre és méltánylásra talál -ne tudná'belöítevni 'hivatását: az általános emberi jólét előmozdítását. Valóban méifó ez a törekvés arra, hogy annak keretein belül mindenki" megtalálja helyét és önmagát! Rajfc Endre. Arábia bűnös éjszakái az Apolló szerdai premierjén. Az asszonyok utcája és a Halállégió valóságos testvérfilmje az Apolló szerdai műsorának legújabb «Fanamet» attrakciója. A fehér ördögök Arábia izgalmakkal teli földjén játszódik le ez a tipikus sivatag-dráma, mely a Kolonizáló angolok és benszüföttek ellenségeskedése közben bonyolít le egy megható szerelmi históriát. Patsv Ruth Miller és Richárd Barthetmés fendülettei, bensőséggel és drámai erővei játszák a főszerepeket. A fehér ördögök c. világattrakcióról a holnapi lapban bővebben foglalkozunk. Jói szabott haskötő B'umbergnél