Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-24 / 93. szám

1928. április 24. Vihar, ború — hamar feledve voTt a mulf, gőggel kacagott az izzadt föld szemébe — és délre szürke szinü siirü ködbe fult. 1928. jan. 29. , Nyírt Szabolcs. Halálozás. Két közismert nyíregyházi polgár haláláról kaptunk hírt. Az egyik Guttmann Sá­muel volt vasúti vendéglősnek, a másik pedig Róth Ferenc maiom­tuiajdonosnak váratfanui bekövei­kezett halálát jelentette. A halálok mindkét esetben szívszélhűdés voit s egyaránt mély részvétet váltott ki széles körben. Különösen mély részvéttel fogad­ta e város közönsége Gu'tmann Sá­muel halálának hirét, aki csak pár liétíei ezelőtt 'temette ef fcgyik de­rék fiát s ugy fátszik, ez a csapás őrölte meg az apa szervezetét s tag­nap délután az állomáson perceK atati végzeU éTgyöngüi' szive. Róth Ferencben a nyíregyházi malomipar egyik kiváló képviselő je dőlt ki az élők sorából, akinek közgazdasági életünkben je'entős szerepe volt. Ró<h Ferenc haláfáról a család a következő gyászjelen­tést adta ki: Özv. Róth Ferencné szül- Grün­berger Irma a maga, valamint gyer­mekei Emma Herczeg Kornélné, Hona Eisler Jenöné, Erzsi Révész Imréné, Sándor és Ida dr. K'ein Lajosné, valamint az egész rokon­ság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy a legjobb férj, a szerető apa, nagy apa, testvér es rokon Róth Ferenc matomtulajdo­nos és szőlőbirtokos, Nyíregyhá­za r. t- város képviselőtestületé­nek tagja, folyó hó 23-án, boldog házasságának 42-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Drága .ha­lottunkat folyó hó 24-én délutin 3 órakor fogjuk az anyaföldnek átadni. Nyíregyháza, 1928- április 23- Nyugodjék békében! Áldott le­gyen emlékezete! özv. Kandei hFr­manné, Róth Hermina, Róth Ig­nác, Róth Gyula, Róth Móric test­vérei. Herczeg Gábor, Herczeg Gyu la, Eisler Évi, Révész _Ágnes uno­kái. Herczeg Koméi, iEisler jenő, Révész Imre, dr. K' ein Lajos ve­jei. Friss Lajos, Ungár Lajos és neje, özv. Wassermann Sámuelné, özv. Grünberger Ignácné, Mayer József és neje sógorai és sógornői. Súlyos csapás érte hanvai Darvas István buji földbir­tokost. Felesége szüf. domanyiczi Nyitray Erzsébet tegnap reggel 7 órakor 76 éves korában rövid szen­vedés után elhunyt. A nagyasszonyt mindenki szerette és becsülte Bu­jon s bár majdnem teljesen vissza­vonult életet élt, hogy egész tevé­kenységét a családi életnek, pátriár­kakórt ért hőn szereteti- férjének szentelje, az őt körülvevő társadafmi körzetben odaadó jótékonyságot fej­tett ki. Galambíeíkü, szeíid asszony volt, megértő, hü élettárs, akinek halála pótoíhataffan veszteséget je­lent férjére, akin kivüi "ttagy r«h konság gyászolja az elhunytat, töb­bek között "Szilágyi Béía nyugalma­zott ezredes is. Az elhunytról csa­ládja a következő gyászjelentést ad­ta ki : Darvas István ugv a maga, mint özv. Szilágyi Ödönné szül- Nyitrav Izabella, énnek gyermekei: Szilá­gyi Béla és neje, Elemér, Margit, özv. Szilágyi Dezsőné és enn^k fia, valamint az egész rokonság nevé­ben mély fájdalommal" tudatja, hogy a felejthetetlen, áldott jó feleség, forrón szeretett testvér, nagynéni és rokon hanvai Darvas [stvánrii szül. domanyiczi Nvitrai Erzsébet folyó hó 22-én reggéi 7 órakor éle­tének 76-fk, boldog házasságának 5-ik évében rövid szenvedés után az Úrban csendesen elhunyt. A bofdoguft ' hüft tetemét "fofyó hó 24-én délután fél 4 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint fogjuk a buji sírkertben örök nyu­galomra helyezni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 25-én szerdán reggel 9 órakor a buji r. kath. templomban fog a Mindenha­tónak bemutattatni. Buj, 1928- évi április hó 22-én. Legyen nyugalma csendes, emléke áldott! — Gyomor, béi -es anyagcsere^ betegesnél a természetes «Ferenc József® keserűvíz az emésztőszervek működését hathatósan előmozdítja s így megkönnyíti, hogy a tápláló anyagok a vérbe kerüljenek. — Or­vosi szakvélemények hangsúlyoz­zák, hogy a Ferenc József viz " kü­lönösen ülő életmódnál igen hasz­nos gyomor- és béigzabályozó szer. Kapható gyógyszertárakban, dro­gériákban 'és füszeriizletekben. Meghívó. A ref. nőegylet hol­nap, kedden délután 3 órakor a ref. elemi "iskolában ö3szejövete<t tart, rfieiyre a tagokat meghívja az elnökség. — Helyreigazítás, pénteki Szá­munkban »A mentők a kórházba vitték egy nyíregyházi cigányzenész feleségét," akit férje megsebesíteti cimmei "közlemény jefent meg, meiy­ben téves információ alapján azt ír­tuk, hogy a Körte-utca 4. szám aiaft lévő házban játszódott le az a családi perpatvar, amelynek kö­vetkezménye let^ a ciinben körüliu tény. A Körte-utcai ház lakója most annak a megállapítását kéri, hogy a 4. szám alatt semmiféle perpatvar nem volt, mert 0tt cigányok nem laknak. Addig is, míg illetékes hely­ről kiigazítják a téves információt, készséggel adunk heíyet a hibaiga­zításnak. — Vörös Mátyás temeíése. Vö­rös Mátyást, a Villamossági Rt. tra­gikus körülmények közt eihupyt'sze relőjét az egész város közönségét átfogó impozáns részvét mef.ett te­mették el. A temetésen megjelent Komáromy Károly igazgató veze­tésével a villamossági rt. egész tiszt­viselői kara és műszaki személyzete. Ott vőtt a temetésen a város társa­dalmának minden rétege, hogy meg adja a végtisztességet annak a mun­kásnak, akinek neve a tisztességet, szorgalmat, magyar testvéri szere­tetet jelentette. A cigányzenekar bus muzsikája zendült tei az utón ahol a hatalmas temetési menet el­vonult 'és kint a temetőben Komá­romy Károly Igazgató vett bucsut a villamossági rt. tisztviselői kara és a technikai munkások nevében. — Komáromy Károly igazgató jellem­ző szavakkai méltatta az elhunytban a kötelességteljesítés, hűség, munka szeretet mintaképét, aki harcban és békében egyaránt becsülettel állotta meg a helyét és a társadalmi for­rongások napjaiban is a szeretet ki­békítő szavával, a munkaadó iránt való hűséggel mutatott példát. A fiatal munkásság efé az ő nemes aiatyát állították minden időben oda mint követendő példát. A temetési szertartást Énekes János prelátus­kanonok végezte segédlettel. (•) 42 fok meleg Trencse'ntepíi­cen, arnyéKban a hőfoka a maga nemében páratlan Sina kénes-főfor­rásnak, mely ma már viíághirre tett szert. A fürdőélet Trencséntepficen idén, szokatlanul korán, már meg­kezdődött és ugy "értesülünk, hogy a fürdőközönség közt különösen tok a svéd és norvég vendég. A ter­mészet mintha kedveskedni akarna az északi vendégeknek, nyárian me­leg napsugárözönbe füröszti a ta­vaszi pompájában viruló vidéket "és hamisítatlan rivjerai napokat vará­zsol a Kárpátok Irözé. Heg kell változtatnánk az egyoldalú termelési rendszert. Kisgazdáink jövedelmezoleg csak szövetkezetekbe tömörülre termelhetnek. A magyar mezőgazdaság nehéz helyzetbe jutott. A közeli évek fog­ják megmutatni, hogy megállja-e helyét a termelés világversenyétel! Itt az ideje, hogy nyitott szémmei lássuk meg a dolgokat é; alkalmaz­kodjunk a megváltozott általános gazdasági helyzethez. Agrár or­szágvagyunk, még pedig ellensé­gekkel körülvett agrár ország. Ne­künk fokozott mér ékben ügyelnünk kell terményeink versenyképessé­gére, nemcsák minőség, de ár tekin­tetében is. A mezőgazdasági ter­melés rohamos fokozásával együtt, a termelés olcsóbbá tételére való törekvés óriási léptekkel halad előre mindenütt. A tengerentúli or­szágok a szállítás nehézségeit, drá­gaságát mindinkább leküzdik! — Oroszország bármikor feltámadhat és a termelő országok sorába lép! Mindezeknek valószínű következ­ménye lesz a mai aránylagoson gyenge terményárak süíyedése. Igaz hogy a világpiac fogyasztása kadatlanul emelkedik, azonban csak egy pár olyan év következzen be, amikor a fokozott termeés túlha­ladja a szükségletet, vájjon gaz­dáink, de különösen tiszántúli kis­gazdáink, hogy usznák ezt meg mai termelési rendszerökkel. A mai hitelviszonyok között még a fenteimondottak sem volnának szük­ségesek egy általános anyagi rom­lás bekövetkezéséhez. Elég vo'na egy-két évi rossz termés! Mindezeken kejl és lehet is segí­teni, de csak akkor, "ha a gazdák belátják, hogy a mai termelési rend­szer nem felel meg a világverseny követelményeinek. Be keli látnunk, hogy drágán termelünk, nem kifo­gástalan minőségüt és keveset! Meg kel' szüntetnünk az egyoldalú ter­melést! A tudományos kísérletekkel létrehozott és a gyakorlatban jól bevált talajművelő eszközök, műtrá­gyák, nemesitett vetőmagvak, nö­vényi betegségek e;leni védekező sz" rek alkalmazása nélkül több, jobb és olcsóbb termelésről beszélni sem lehet! Az egyoldalú termelés megszün­tetése csak ugy érhető ei, ha a gázda az eddig meglehetősen el­hanyagolt szarvasmarha, baromfi­tenyésztésre, gyümölcstermelésre ez­után nagy súlyt helyez. Ezeknek jövedelmezőségét biztosítandó, —­szövetkezetekbe tömörül, mert egységesen megszervezett termelés és értékesítés nélkül a kis gazda­ságok átszervezésére gondolni sem lehet. A megalakult tejszövetkezet már egymagában is nagy lépés az egy­oldalú termelés megszűnése felé, mert a gazdák a tej értékesítésével biztos és jó bevételhez jutván, bi­zonyos, hogy szarvasmarha állo­mányukra több'go'ndot fordítanak és így az állomány mennyiségben, de különösen minőségbei gyara­podni fog, értékben növekedik. Az ezzei együtt járó mestersége; takar­mánytermelés egyéb növények ter­mőterületeinek rovására ' megy ugyan, azonban a több haszonál­lat tartásával, a tej ér ékesitésévei, a megmaradó terület bővebb trá­gyázásával és igy holdankénti na­gyobb terméshozammal, bőven kár­pótolva lesz. Szövetkezeti alapon keli kifej­lesztenünk baromfi tenyésztésünket is, különösen tojásterméés szem­pontjából. Ez is olyan ága mező­gazdaságunknak, amelyet mindez­ídeig teljesen elhanyagolt a gazda, pedig ha valamivel több gondot fordítana reá, aránylag kevés be­fektetéssel, igen tekintélyes hasz­not biztosítana, de csak akkor, ha itt is egységesen járunk ei. Egész vidékünk alkalmas arra, Jiogy en­nek kifejlesztésével foglalkozzunk, ezért elsősorban egy nekünk meg­felelő fajtával egész állományunkat át kell kereszteznünk. IU eisoSor­ban a Rhoda Izlandra gondolok, amelynek edzeftsége és aránylagos igénytelensége megközelíti a mi parlagi baromfiainkét, tojás hoza­ma azonban ennek duplája. Gyümölcstermelésünk teljesen el­hanyagolt állapotban va n, pedig ta­lajviszonyaink kiválóan kedvezőek­Tudnunk kep ugyanis, hogy a ma­gyar alma és körte a világ íégzama­tosabb gyümölcse és a külföldi pia­cokon igen keresett cikk, — már t. i. az, amelyik gondozott, jó faj­tájú gyümölcsfáról való, — mert ilfik tudnunk azt is, hogy mindezek dacára mi fordítunk legkevesebb gondot gyümölcsfáinkra és mi ter­meljük a kevés kitűnő mellett a legtöbb rongy gyümölcsöt ís, pedig a jói ápolt fa', a jó fajtájú gyümölcs igen bőséges hasznot hoZn-a a gaz­dának. Nem azt akirom ezzei mcK dani, hogy most már ültessük be a szántót gyümölcsösnek, han^m azt, hogy a meglévőt — ha jó faj la — kellően gondozzuk, ha n em jó fajta, cseréljük ki megfelelővel. — Ültessünk gyümölcsfákat olyan helyékre, amelyeket másképen hasznosítani nehéz vagy nem lehet. Csak szét kep néznünk egy-tyri tanyabokorban, vagy egy-egy fa­lusi ház udvarán, milyen sok heiy van mindenütt, amely semmire használva! Pedig nekünk minden négyszögölet hasznosítani kell! Sokszor hallottam azt a panaszt kis­gazdáin któi, hogy hiába termelt al­mát vagy körtét, nem tudta ,rende­sen értékesíteni. Mindig kitűnt azonban, hogy az afma férges is volt, ragyás is volt és vegyes is volt. A gazdák szövetkezzh.iék, hogy egy bizonyos fajytáju gy ümölcsnek, bizonyosféleségét termeljék egy-egy $ körzetben. Ha szövetkeznek á" gyü­mölcsfa és gyümöícsbetegségek'le­küzdésére, akkor hamarosan élvezni fogják ennek nagy anyagi előnyét. Szövetkezeteket Itelí létrehoznunk, azoknak a talajművelő eszközöknek beszerzésére és használatára, ame­lyek nagy értéküknél fogva egy-egy gazda által kifizetőieg be ' nem szerezhetők, — de amelyek nélkül több, jobb és olcsó termelés n„em le­hetséges. Ilyenek a szán tógépek, a vetőgépek, magtisztító szerkezetek, a tavaszt talajművelő eszközök, —• mint tárcsák, nehéz boronák stb. — A kisgazdaságoknál rendkívül fotj­tos a szövetkezeti uton váló őszi gépszántás, a lavaszi tárcsázás, vagy gruberezés, végül a tarló hántás, kát bátran végezheti fejős tehenei­mert az egyéb mezőgazdasági mun­vei is, anélkül, hogy e munkákkal a tejhozamat túlságosan apasztaná, tehát a drága igás állat helyfett még egy 25—50 holdas gazda is tarthatna csupa haszonállatot. (Folyt, köv.) (*) Levélpapírok nagy választék­ban olcsón kaphatók az LJjságboIt­ban. — Varrógép |avftásotat Szak9«e­rüeríj gyorsan és olcsón eszközöl a Sláger Varrógép rt-, Vay Adám­ufat 2. lOx — cRégi magyar sirfe<iratok es vidám históriák», Erdélyt Farkas könyve kapható az Ujságboltban­Ára 3 pengő. } J • L

Next

/
Thumbnails
Contents