Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-17 / 87. szám

4 jsfVímriDÉK. 1128. április 17 reket meglátja a szocíáíis misszió társulat. Relt, hogy észrevegye, el­vigye oda, ahol meleg van, ke­nyeret ad neki és világosságot vitet a lelkébe. Csak az legyen tagja a szociá­lis missziónak, akine* leikében világosság van­Az evangélium maga is világossá­got jelen 1 s a kuftura is világos­ság, a civilizáció kultura nélkül azonban nem az. Ruskin nagy filozófus azt mondja a kultura célja az, hogy minéi több kifényesedett szemű ember legyen a világon, tehát minéi kevesebb megtört szemit ember. Már most honnét jön a szemek fényessége ? Mindig a íéfekből. Vájjon csan. gazdag embernek lehet fényes a szeme? Ugye nem ! Valamikor régen még a háború előtti evekben Fiúmé­ban jártam a Mólón iliajóindutás­Kor es ott megláttam egy talpig" fe­kete szénrakodó munkást. Leültem melléje és a munkás elővette a maga kis kendőjét, amelyben ebéd jét hozta. Potentát evett és néhány zöld hagymát. Olyan étvággyal táplálkozott, hogy megirigyelhette volna bármelyik Karlsbadba járó gazdag ember. Megkérdeztem tőié, barátom, mennyit teres maga ? Azt mondta két koronát egy napra. — Mondtam neki, hogy hogyan győzi e szörnyű munkát, keskeny hajóhí­don át egyik kosár szenet bedpelni a másik után. S erre az én munká­som ragyogó szemmel az'mondta ; Uram bárcsak mindig volna munka éjjei-nappal. Itt van a »Kárpátia« amig ez el nem indul, addig van Munkám. Arra a kérdésemre, hogy van-e családja, boldogan felelte : »Van feleségem olyan, akinek pár­ja nincs és gyermekem is van negy« Elmentem onnét, hogy elrejtsem meghatottságomat. Ez az ember baromi munkában eltöltött életévei is tudott örülni az életnek, hü fele­ségének, gyermekeinek, ennek az embernek ideáljai voltak. Ez az em­ber valóban fényes szemű e mber olt. A szociális misszió társulatnak az a célja, hogy msnéi több ilven ember piíen a földön. — korában a kathoükus gondolatnak, azt felelem, hogy a kathoükus gon­dolat voltaképen ;csak most veti 'lé gyerekcipőit, most került 'ki a gyermekszobábóK- A kathoükus gon doiat- az eimuft kétezer esztendő alatt tulajdonképen még csak hoz­zá sem férkőzött a maga nagy fel­adataihoz. Most jön áz emberiség igazi élete, a természeti erők felfe­dezése, a csillagok misztériumának fölfedezése, amikor az e mberíség a civilizáció utján mehet, amikor kiépülnek az európai egyesűit álla­mok, \ amjkor nem ies z nek határok nemzetett és ember es ember között, s amikor megérti az emberiség Krisztus szavait, hogy ez a világ csak előkészítő műhely az utána következő gyönyörű életre. Ne türjük mi," kathoükusok, hogy a civilizáció és a kuftura eiyá­tasztassanak. A civííizác'őt telíteni Keli a Kathoükus evangélium gyönyö­rű kultúrájává^ kulturerőt adunk az emberiségnek, kifényesítjük ' szemeiket', hogy ne 'egyenek elégedetlenség 1, elhagya­tottság, s akkor nem lesznek bomba syetőlk s nem lesznek merényietek. A kathoükus éneket zengem én, Krisz­tus ügyefogyott kicsiny harangozó­ja. Ebben a gondolatban hirdetem a kathoükus evangélium kötelessé­gét. Tudják uraim ,és hölgyeim mi ez? — Ez a kathoükus misszió 1 A miniszter beszéde hatalmas kreszcsen dójával a végtelen távla­tába vitte a lelkeket. Viharos erő­vel zúgott a taps, mindenki avat a megilletődöttséggel nézte a -láng­lelkű papot, amelyet nagy szelle­mek közelségében érez a létek. Énekes János prelátus mondott mondott a Szociális Missiótársu'at elnökének dr. Káuny Miklósnénak is, mert az ő közbenjárásának kö­szönhető, hogy a népjóléti minisz­ter országos gondjai, számos teen­dője mellett is időt talált arra, hogy Nyíregyházára lejöjjön. Vass miniszter a Kállai-szellem rőh Este 8 órakor a Korona étter­mében több százteritékes bankét volt, amelyen Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város előkelősége és valamennyi társada'mi osztályának, felekezetének képviselete jelent meg. A banketten a miniszter Kál­lay Miklós dr. főispán és Megyery Géza felsőházi tag között foglalt helyet. A minisztert ünneplő éljenzést kiváltó lendületes beszédben Kál­lay Mik'ós főispán* köszöntötte. Ebben a vármegyében — mondotta a) főispán — az a szokás van, hogy ha olyan országos kiválósága van jelen közöttünk, minf excellenciád, a kormány tagja, szeretettel, benső­séges tiszteletté 1 köszöntjük számos felszólalásban. Rendesen nem én mondom a köszöntő beszédet, hanem a várme­gye, a város, az egyházák, egyesü­letek valamelyik szószólója. Ma én mondok köszöntő szót enhek a vármegyének, városnak, ha szabad ezt mondanom megbízás nélkül: Az egyházaknak (éljenzés) a város egész közönsége nevében. Hódo­lattal köszöntöm excellenciádat, minf házigazda vendégét, mint meghatódott hallgató az előadót, akinek még most is varázsa alatt, vagyunk, mint kathoükus embír a főpapot és mint magyar ember azt a kormányférfiut, aki a legfonto­sabb nemzetfeladatok, a szociális tennivalók körét látja ei. Az egy­ház papjának jelmondata: Oraet labora. Ez vonul át excellenciád egész életén. Volt idő, amikor ex­cellenciád kér áldást imájában a dolgozókra és ma excellenciáa dolgozik és az emberek millióinak imája Kí­séri, nogy munKája sikeres, gyu möicshozó fegyen. És az a munka, amelyért excellen­ciád fárad, a legszebb. Letörölni a könnyeket, a fájdalom, szomorúság panaszkodás könnyét a felnőtt, a gyermek szemében, ugy, hogy vtsz­szaadja a hála könnyében. És mit kívánjak Nagyméltóságod nak most, hogy elmegy tőlünk, — kívánok hatalmat a könnyek, a szenvedések apasztásához és min­den örömet, amit adhat. a hála könnyein átmosoiygó emberi szem. Isten áldja meg. Vass József akit percekig felzú­gó, ünneplő taps köszönti, a meg­ható beszéd után nyomban szó­lásra emelkedik, hogy egy csodá­latos erejű, erőt, forró érzést árasz­tó beszédben aposztrofálja azt, mit jelent az országnak a "Kállai-vér, a Kállai-szellem, a Kállaiak forró föld és fajszett; te te. Ezer éve ez a név jelenti a háza földjéhez mindhalálig való ragaszkodást. Egy Kállai nem is beszélhet más­ként, mikor embert, szót mérlegre tesz. Szabolcs földje a Kállaiak ősi földje, ebben a földben a Kállaiak csontját pihennek, e föld feiett Kái­lai-ideá'ok élnek és munkálkodnak a népért, nemzetért. Ez a szellem lelkesít, ez az, ami­ben bízunk, amellyel egyedül re­mélhetjük, hogy ez a nemzet talpra áíl, dereka egyenessé fesz, fejét felemeli dacos-büszkén, homlokát a nap felé szegzi, szive-fefke lángo­lóan izzik. Rá leeíi mutatnom arra hogy ez az a szeffem, am^ty a kor­mányt is áthatja és irányítja áz ősi földet imádatosan szerető Kál­laiak szelleme. Mi, akik az ötvene­dik évtizedet hordjuk a váltunkon, felelősek vagyunk azért, ami volt és ami van. (A*jövő nemzedék számon fogja kérni tőlünk, ha nem váft be a mi reménységünk. Történelmi örökség­ként vettük 'át a földet, amely bok­réta volt isten kalapján, k törté­nelem keze csapra verte vérünk, széttépték gyönyörű országunkat. A Kállai apák csontjai nem pihenhet­nek ebben a m egtépett földbein, az ősök szelleme vádofóan néz ránk, ha csonka hazát adunk örö­kül gyermekeinknek. De ha nem adhatunk át mást, minf csonka or­szágot, gofltioskodnunk keli arról, hogy a jövő nemzedéknek a Kállayak lelkét adjuk át, Szabolcs vármegyének az ősi haza földjét visszaköveteli dacos magyar szellemét. A történelemben nagy akarások­nak keli érvényesülni. Mikor az or­szág nyugati szélén, Sopronban beszéltem, odakiáltottam Nyugai fe­lé, hogy Gallia penitens felépít­hette 1871-ben a bűnbánat f; mpio mát, bűneiért vezekelve, mi ne m vagyunk Hungária pe­njens, mt Hungária pretens va gyünk. Mi ott küzdöttünk és véreztünk Nyugateurópánál, mig a franciák a Notre Dame-t csipkés templomai­hoz építették, mig kártyáikat díszí­tették, képeiket békében festették, mt oft küzdöttünk véresen, mi kicsi bakák, míg Nyugat békén fej­lesztette kulfuráját." l Mi nem kérünk., mi jogosan Ker hetjük Nyugattól,. tegye jóvá az igazságtalanságot. Ha bűneink voffak is, lemosta kt­omió vérünk, megbűnhődtünk érte. Levezekeltük bűneinket, 600.000 hősünk vérzett idegen érdekekért. Nem kérünk: Követelünk. Köve­telésünkben alázattal, alázatunkban méltósággal emeljük homlokunkara jóságos isten feié, imádságunkban is követelve az Isten. keze áítai ve­zetett történelejntőf az igazságot! A történelem orgonáján, ezen a nagy hangszeren nem Lloyd Geor­ge, nem Páris, nem Prága, nem Bukaarest, hanem az Úristen keze játszik. Most egy szomorú dalt, most miseierét lehet hahani, de az isten keze holtnap már uj ak­kordot fog, az igazság muzsikáját A Kállaiak faj szeretetével, a nem­zetiéi való összeforródo ttságáva 1, le nem mondásával, a lelküket át fütő vággyal, reménnyel, lendület­tel nevetjük a jövő generációt: Bízásra, követelésre. Az igazságot követelő imára tanítsuk' gyermieke­inket. Köszöntöm a Kállaiak szel­lemét Szabo'csban, Szabolcs szel­lemét az országban, a magyar imádságot a boldogabb jövőben. Vass József miniszter beszéde után percekig zug a taps, a meg­hatódottság, a tüzesedett magyar szivek ujjongó tapsa. Szohor Fai főjegyző Dréhr Imre államtitkárt köszönti: A régi nyíregyházi város-cimer­ben karcsú nőalak őrködik a temp­lom és a nyírfák felett. A szociá­lis kormányzat vezéreinek mai lá­togatása a nyíregyházi asszonyok jótékonyságának s eze n keresztül a város szivének szól. Városépítés­hez és fenntartáshoz nemcsak mun­ka és hit, magasba törő építés- és magasra szárnyaló imádság szük­séges — de a kihulló könny felszá­ritása, betegek gyógyítása és a lé­lek sebeinek bekötözései is. A nép­jóléti miniszternek és első munka­társának Dréhr I mr e államtitkár­nak látogatása — a legfelsőbb kor­mányzat elismerése a nyíregyházi asszonyok jótékony munkásságá­nak. Ezt a munkát követi minden nyíregyházi polgár és a lelkéből ki­áradó szeretettel és bizalommal ve­szi körül a központi kormányzat­nak a letiport magyar sors elesett­jeit segitő áldottkezü képviselőit. Nagy tetszés és percekig tartó tap­sok között Dréhr Imre államtitkár­ra üriti poharát. Dréhr Imre lelkesítő szavakban válaszolt. Rámutat, hogy Bethlen gróf hét éve vezeti az országot a haladás utján s ő vezére irányítá­sát követve küzd. Az ő érdeme, Bethlen gróf érdeme, Nyíregyházái, mint Bethlen gróf tántoríthatatlan hűségű városát köszönti. Az impozáns társasyacsoráról a miniszter, Dréhr államtitkár és kí­séreteik 9 órakor távozott, mert a kötelesség Vass József minisz­teri Budapestre szólította s a mí­Jjiszter a 9 óra 40 perces vonattal a fővárosba utazott. Markáns, szuggesztív egyénisége, forró inspirációkat adó lendülete mély és irányító hatású volt váro­sunk közönségére és hálásak va­gyunk azok iránt, akik a népjóléti 'miniszter lejöve te lét lehetővé tet­ték. Az országoshírű kitűnően idomított bvakkal, majmokkal, szenzációs világvárosi műsorral e héten Nyíregyházára érkezik és a Búza-téren megkezdi előadásait. Bővebbet a falragaszokon. tarsadalmat,, annak bajait es se­beit. Ha könny csordul megnézzük mitől csordul, talán el lehet apasz tani annak forrását, ha veríték csői­dül, megnézzük, talán csökkenteni jehet a veríték mértéké és ha sírást hallunk, megnézzük, talán meg­lehet szüntetni a sirást. Ha gyerek hervadozik az utcán, akinek talán senkije sincs, mert anyját a teme­tőbe vitték, vagy talán atyját vesz­tette a harctereken és sir, mert nincs, aki megsimogassa, ezt a "gye A kereszténység hivatása most kezdődik, Minél több kifényesedett szemű ember legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents