Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-17 / 87. szám

1921. április 17. jtfrfKfXDÉK 3 Diadal Mozgó Április hó 16 «n, 17 én és I8án, hétfőn, kedden és szerdán 5, 7 és 9 órakor: CARMEN Prosper Merimée világhírű novellájának filmváltozata 12 fejezetben. Carmen: Dolores del Rio. A torrero: Victor Mc. Laglen. Don Jósé: Don Alvarado Kiki mint tnsoltó Burleszk 2 felvonásban Dodo mint finánc Burleszk 2 feKonásban. Előzetes jelentés. Ápril s 19 tői, csütörtökiéi: BÁNKY VILMA, Ronald Colman legújabb filmje: nemesedés is. Nem helyes tehát annak a német, vagy francia professzornak a megállapítása, aki a ku'turát ugy választja ei a civilizációtól, hogy az, amikor az ember annak sziikségét érzi és megfürdik a civilizáció, a kuítura pedig az, lia mindennap megfürdik- Ez a professzor szefíemCs ember ugyan, de nincs neki igaza. A civilizáció az emberi éfet a kultúra vonatkozik. Ha márvány palotákat épitünk, ha Vízvezetéken vezetjük a vizet, ez civilizáció, ha ujainkat portafanitjuk.és óvakodunk a baktériumoktól, ez civilizáció. A tanítás és a nevetés azonban kuítura. Ami az éíet kereteit kiépíti az a civifzáció. A civilizáció szó eredetileg a cívisből, a pofgárbói származik. Ilyen formán a civilizáció polgárosodás volna. Amikor a civilizációt és a kulíurát szétválasztják, ebben legfeljebb annyi az igazság, hogy a bifurk'áció, a civilizáció és a kuítura között tényleg meg van. Azt mondhatnám, hogy a civilizáció az ányag vágányain robog előre, mig a kuítura a létek munkába. De szeiíem anyag nélkül — Istenen kívül — nincsen. A gondolat, aszejfem az ur, s csak utána jön az anyag. S viszont ha az anyag nem akar a maga durva mivoltában megmaradni, akkor az anyagnak alá kell magát vetnie a szellemi erő, a gondofaf hatalma afá. Tehát a fejJcüés az, ami a kultúra fogalmába tartozik, lehet 'civilizáció a kuítura formájában, épen ezért nem Cehet e Tcéf fogalmat szétválasztani; noha kétségtelenül meg van a bizonyos bifurkáció a kettő fogaima között. Nem lehet szétválasztani e kettőt s ez a legjobban megnyilatkozik a természet törvényei szerint az emberben. A test lélek néíküt nem e

mber s a lélek emberi t

es

t riéffcül ugyancsak nem ember. A. t

ermészet széttéphetetien törvénye utalja egymásra a testet és szellemet, a kulturát és civilizációt. E kettőnek , tehát együtt kell haladnia. Hol kezdődött hát ez a szétválás? Amikor a kereszténység elindult a maga utján, nem volt küfön kuítura és kiilön civilizáció. Amit termelt, azt a ku'tura alapján az élet kereteinek jobbítása, szépítése érdekében termelte. A kuítura a'apja volt a civilizációnak s a civilizáció kerete lett a kultúrának. Amikor felhőkarco'ókat épitünk és rádió köti össze a világrészeket a civilizáció révén, amikor megérkezik az óceán hőse Kanadába, ez civilizáció, akkor sokan kérdezhetik, vájjon van-e a katolikus gondolatnak a technika és civi'izáció e nagy korszakában életcélja. Célja-e meg az, hogy a civilizációnak ku'turalapot epitsen? Nagvon sokan azt mondják, hogy a katolikus gondolt anakronizmus. Én. ahogy itt állok é tógában, mint amilyenben a római szenátorok, vagy Bizánc előJcelő hivatalnokai jártak, vájjon nem vagyok-e én lomtárba va'ó azjaf a fölfogással, amely bennem Krisztusró', a keresztről, a ha'áfrol, az örök életről s az örök életben való reménységről ér. , Vájjon nem vagyok-e én e gondolatokká

1 és e "felkiiséggei lomtárba való? Élünk és efmulunk, voltunk és eltemetnek bennünket, taián jeltelen sírokba. A velencei Dogé palotában van egy csarnok, amelyet az elhangzott léptek csarnokának neveznek. Saba dei passi morti. Ezen a csarnokon vezették át utoljára a halálra ítélteket. Az egész világ i-yen elhangzott lépések csarnoka- Vannak, akik az életet csak születésnek, földön létezésnek és halálnak tekintik. Vannak akik tehát azt mondják, hogy mindössze ennyi az élet, tehát egyé

1 és igyál, ha van mit. Ha pedig nincs, akkor vedd ei attó', akinek van. rói nem fehet szó, hogy íomtárba azzal a gondolattal, hanem ellenkezőleg az államnak és a nemzetnek ki kell nyújtania a kezét a keresztény gondolatba katholikusgon ^doiat után, s arra ke.'l törekedni, hogy annak a munkája révén kulturát adjon a civilizációnak. Mi, magyar kathoükusok ezer évesek vagyunk. Szent István templomokat' építtetett és megkeresztelte a nemzetet. De az igazi legelső vitális kuítura jelensége nem az volt a nemzet életének, hogy tiz-husz község megépítette templomát, hanem az, amikor a barátverés, szerzetesgyilkoíás, lóvai való áldozatok után az első magyar letérdelt a kereszt elé és lehajtotta makacs fe' jet. Ez volt az első frufturjeien-* ség Magyarországon. Akkor valfása és' kulturája révén is egységes volt a magyar nemzet. Nem akarom most kutatni a későbbi vallást elszakadás okait és hatásait, azonban bizonvos, hogy a nemzet egysége szempontjából előnyösebb volna ha a magyar nemzet Vagv teljesen katholikus, vagy teljesen protestáns volna. A kathofiKuS gondolat. Sokan azt mondották, hogy_ a magyar katholikusság nem érvényesül kellő arányban a kormányzatban, a közigazgatásban és a magyar élet egyéb ágaiban. VaÓVÁS! Az utóbbi időben gyakran bukkannak fel vilíghí ű készítményünk silány utanzetai, amelyek megtévesztőén utánozzák n Diana sósborszesz közismert jellegzetes alakját. Ezek ellen a védjegybitorlást és tisztességtelen versenyt képező üzelmek ellen igénybe vesszük a rendelkezésünkre alló és súlyos következményekkel járó törvényes eszközöket. Óva intünk mindenkit az ilyen megtévesztő utanzatok forgalombahozatalától és kérjük a fo gyasztóközonseget. hogy a netán tapasztalt visszaéléseket saját erdekében közölje velünk. Diana Ipari és Kereskedelmi R.-T. Budapest dővei ezeíőft a magdeburgi cipészlegény még nem tudott volna kimondani a maga kulturális helyzetéről, azt a szakszervezet mai ' cipésztegénye ki tudja mondani. — Tudja, hogy

7 jogai vannak és hogy az államnak vele szemben kötelességei vannak. Ennél fogva az államnak, illetve az ezt alkotó társadalomnak föl keli emelkedni e gondolat fölismeréséig. Az élet Palm Beach-ben, Florida partjain a selyem és arany tobzodá§a

; s a nyo mor tanyákon ugyancsak van még élet, ahova sem a kacaj, sem a napfény nem ér el. Ez az óriási eilenfét igy nem tartható fenn sokáig, mert a kard nem arra való, hogy ad emberi piéltóság színvonala aíá sülyedt fázadó embereket legyilkol ja, amikor azt kívánják, amihez Jézus Krisztus evangéjiuma sze«( rint joguk van. (Hosszan tartó taps; A katholikus gondolatnak néhány bekapcsolódási pontjára mutattam rá, ahol a kultúrába bekapcsolódik. Mert hiába adunk betegség eílejni biztosítást a szjegény embernek, <ha a lelkét nem tudom megerősíteni a betegség elviselésére, hiába szavazza meg a felsőház és a képviselőház az öregség és rokkantság esetére szóló biztosítási törvényt, ha nem tudják elég erőssé tenni a szegény embert arra, hogy elviselje az öregség, árvaság, az elhagyatottság, a rokkantság keserveit. Mert amig előfordul, hogy a Rottschild bankház majoneskója aranyhegyén agyonlövi magát, addig bizonyos, hogy nem a pénz a boldogság fokmérője. A lelkeket keli erősíteni. A KattioiStu' gondo'at feladata, hogy belevigye a kuítufái l.z íletfae, a családba, a színpadra hogy onnét ne ömöljön s

ar, hogy megnevelje az utcát, mert az utcára mar nem ér ei a szíi. „ lő és a tanító nev«ló keze, hiszen az utca nem kui'urát ad, hanem csak legfeljebb c'viízaciót. Kultúra keh anélkül, hogy a civilizációt elakarnánk hervasztani. Erkölcsi emelkedettség keh, s ezt mi hirdetjük, akik Krisztus evangéliumát hirdetjük. Sohasem volt nagyobb szükségé még az emberinek" a katholikus gondolat értékére, mint ma. A Szociális Missziótársulal ezer szeme. A Szociális Misszió Társulat hívta fel önöket e gyűlésre. Szertemes Elnevezés a Szociális Misszió Társulat neve. Vafóban társadalmi missziója van. A Szociálpolitikába akar kulturát bele vinni. A katholikus szeretet ezer szemével nézi » OLO&ES DEL A LEGSZEBB CARMEN HÉTFŐTŐL A DIADALBAN Ruházd magad ruhád nincs, vedd ei attó', akinek v^n. Ez a fölfogás következik a civilizáció materiális fölfogásából .'s ebből elégedetlenség következik. És ha ilyen fö'fogásu emberek szervezkednek, ha tömegeik lesznek, ha magukhoz ragadják a hatalmat a földön, akkor kérdem: mi ''esz a társadalommal? Hiszen egymásra vagyunk utalva. Most már nem a patriarchái s gazdasági rendszerben élünk. AÜ tesj álkor, ha a Ui. pesti vízvezetékben azok az emberek. akik havi száz, vagy kétszáz pengőért vigyáznak a vízvezetékre, a pestis baciUu;-ait' fogják beledobni? Mi tartsa őket vissza? Emberszeretet, Isten, ideálok? Hiszen ezeket kiirtják a lelkűkből. (Lemutat a hallgatóság között ülő katonatisztekre.) Amig ilyen kezekben lesz A kard, addig nem keíi ettől félni ! (Hosszan tartó taps !) De ha e fölfogás felül kerekedik, akkor vájjon milyen kézbe kerül Cz a kard ? Emlékezzünk vissza a magunk tapasztalataira 1918-ban és 1919-ben. Láttuk, hogy a civilizáció kuítura néiküi a materiális hafadás feíki fejlődése nélkül veszedelembe viszi az embereket. S miveH a katholikus gondolat a katholikus erők fundamentumát épitt szakadatlanul", tehát nemcsak ariamikor katakofnbákban hirdette az egyház a kulturát. Később a maga felséges történefmí hivatása adta meg azt a feladatot továbbra is, hogy tafán csendesebben, >de mégis elvégezze a maga munkáját. A katholikus gondolat annyira nyilvánult meg a történelem további fejlődése során, amennyit csendben bele tudott vinni a /nejjizet hafadá•sába a mag£ ícultunáíis fépitó eiyei. b' i. Mert kulturépitő elv és erő vagyunk; s fia néha ugylátszik is, mintha aiui ivolnánk, ez csak látszat. Mert igaza van a költőnek* amikor azt mondja: Ha felül is van a gálya A viz meg alul, Mégis a víz az ur. Az a gondolt, amefy a legtöb' bethasznál a magyal" kufturának a magyar előtehafadásnak az az ur, ha csendben is dofgozik, mert ez viszi előre a nemzet sorsát a magyar jövő felé. Vájjon a szociálpolitika civilizáció-e, vagy kuítura? A társadafomnak kefi ösmernie a maga föladatát e téren, hogy kulturát, szeretetet, lelki 'finomságot vigyen bele a szociálpolitikába. S a katholikus gondolatnak ez a nagy missziója. Mert Tegyünk tisztában azzai, hogy a civilizáció és. a kultúra is igényeket teremt az emberben. Amit ezelőtt négyszáz e

Szten-